Csak az űrhajósoknak kell védekezni ellenük. UV-sugarak alkalmazásai: bankjegyek azonosítása, rovarcsapda, sterilizálás. Infravörös sugárzás Az infravörös sugárzásnak (Infrared, IR) a látható spektrum felőli oldalán elhelyezkedő (750 nm-1, 4 μm) tartomány az IR-A, ezt követi az IR-B (1, 4 μm-3 μm) és az IR-C (3 μm – 1000μm). Nagyjából ezt a három tartományt jelölik a közeli-infravörös (near-infrared, NIR), közép-infravörös (mid-infrared, MIR) és távoli infravörös (far-infrared, FIR) elnevezések, azonban ezek tényleges határai tudományterületenként változ(hat)nak. Infravörös sugarakat észlelnek a hőkamerák, éjjellátó berendezések. Infravörös sugárzás hőjét érzékelik járványos korunk érintés nélküli hőmérői. 13. Elektromágneses hullámok törése, visszaverődése – Fizika távoktatás. Az UV, látható és IR tartomány együttesen a 10 -3 m-től a 10 -8 m-ig terjedő hullámhossztartományt foglalja el, amelyet optikai tartománynak nevezünk. Az elektromágneses spektrum egyes tartományai között természetesen nincs éles átmenet, ennek megfelelően a tartományok határait más-más szakirodalmi források némileg eltérően jelölhetik.
Az elektromágneses spektrum. Rádióhullámok A rádióhullámok az elektromágneses spektrum kisfrekvenciájú, nagy hullámhosszú sugárzásai. hullámhossz (λ) frekvencia (f) alkalmazások Hosszúhullámok >1000 m < 300 kHz tengeri frekvencia, szinkronjel Középhullámok ≈1000 – 200 m ≈ 300 kHz – 1, 5 MHz rádióadások Rövid hullámok ≈100 – 10 m ≈3 MHz – 30 MHz CB rádió Ultrarövid hullámok ≈10 – 1 m ≈30 MHz – 300 MHz rádió-, tv-adás Mikrohullámok < 0, 3 m > 1000 MHz (=1GHz) wifi, bluetooth, mobiltelefon Ionizáló sugárzás A nagy energiájú elektromágneses sugárzások közé tartozik a röntgensugárzás, a gamma-sugarak, a kozmikus sugárzások. Az elektromágneses hullámok fajtái vannak a radioaktív. Ide sorolhatók a nagy energiájú UV-sugarak is (UV-C). Röntgensugarakat alkalmaznak az orvosi diagnosztikában vagy rétegvastagság mérésben, anyagok vizsgálatakor. A gamma sugarakat rákgyógyításban használják. Elektromágneses sugárzás A fény sebességét már ismerték, amikor Maxwell (1831-1879) skót fizikus az egyenleteiből levezette az elektromágneses hullámok terjedési sebességét vákuumban: 300 000 kilométer másodpercenként.
Ezt a törvényt törési törvénynek (vagy Snellius–Descartes-törvénynek) nevezzük. A fény azért törik meg a két átlátszó közeg határán, mert a két anyagban más a terjedési sebessége. Üvegben kisebb mint levegőben. Ekkor azt mondjuk, hogy az üveg optikailag sűrűbb. Hullám – Wikipédia. Általában igaz, hogy két közeg közül az az optikailag sűrűbb, amelyben a fény terjedési sebessége kisebb. Az optikai sűrűség és a leírt kísérletek alapján: Ha a fény optikailag sűrűbb közegbe lép, akkor a beesési merőleges felé törik. Ha a fény optikailag ritkább közegbe lép, a beesési merőlegestől törik. Felhasznált irodalom: Fénytan
Hősugarak Kevés infravörös sugárzás hatol az űrből a tengerszintig, de egy részük eléri a hegycsúcsok magasságát. Némelyik infravörös távcsövet – például az amerikai Spitzer-űrtávcsövet – a világűrbe juttatták, de a hősugarak csillagászatának döntő része a magashegyi obszervatóriumokban folyik. Látható kép Az optikai távcsövek a legnagyobb tükrökkel a legfényesebb, legélesebb képeket és a legnagyobb teljesítményt érik el. Típusai a műkedvelő csillagászok távcsöveitől a nagy obszervatóriumokéig terjednek, ahol a tükrök akár 10 m átmérőjűek is lehetnek. Tervezés alatt áll egyebek között a 30 m-es Kaliforniai Rendkívül Nagy Távcső (CELT) és a 100 m-es Lenyűgözően Nagy Távcső (OWL). Hullámok: a hullámok típusa és a hullám meghatározása. Az elektromágneses és a hanghullámok típusai. Ibolyántúli fény Az ibolyántúli fény forró forrásokból ered, például fehér törpékből, neutroncsillagokból és Seyfert-galaxisokból. Röntgen-sugarak A Röntgensugarak annyira nagy energiájúak, hogy a hagyományos tükrökön is áthatolnak. Fókuszálásuk a keringő távcsövekben simára polírozott "súroló beesést" biztosító tükröket skatulyáznak egymásba, így a röntgensugarak a félrepattanó lövedékhez hasonlóan eltérülnek a tükrökről a gyújtópont felé.
Szerző: Wolfgang Bauer Radio Frequency Band Designations Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben az Elektromagnetisches_Spektrum című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A merőleges kifejezés leírja egymást 90 fokos szögben metsző egyenes vagy síkpár. … A tudományban és a mérnöki tudományokban egy másik egyenesre vagy síkra merőleges egyenest gyakran a síkra merőlegesnek nevezik, vagy egyszerűen felületnormálnak nevezik. Ebből: Mi a két példa a merőleges egyenesekre? A való életben a következő példák merőleges vonalakra: Focipálya. Vasúti pálya kereszteződés. Elsősegély csomag. Olyan ház építése, amelyben a padló és a fal merőlegesek. Televízió. Tervek ablakokban. Mit nevezünk merőlegesnek a geometriában? A merőleges vonalak vannak vonalak, amelyek 90 fokos szögben metszik egymást. Így például az ST egyenes merőleges a CD vonalra. … És tudjuk, hogy derékszögben vagy 90 fokos szögben metszik egymást, mert ide adták nekünk ezt a kis dobozt, ami szó szerint azt jelenti, hogy ennek a szögnek a mértéke 90 fok. Merőleges vetület SOS!!!!! - Valaki letudna irni a meroleges vetulet szabalyat es a fajtait? Mi mire es hogyan illeszkedik????. Továbbá mit jelent a merőleges a grafikonon? A merőleges vonalak vannak két egyenes, amelyek úgy metszik egymást, hogy derékszögük legyen, vagy 90 fokos szög közöttük.
Másképp fogalmazva: hányszorosa a csúszási súrlódási erő a felületek közötti (merőleges) nyomóerőnek. Mi a \(\mu_{\mathrm{s}}\) együttható mértékegysége? Mi a beesési merőleges. A fenti egyenlet szerint: \[\left[\mu_{\mathrm{s}}\right]=\frac{\left[F_{\mathrm{s}}\right]}{\left[F_{\mathrm{ny}}\right]}\] \[\left[\mu_{\mathrm{s}}\right]=\frac{\mathrm{N}}{\mathrm{N}}\] \[\left[\mu_{\mathrm{s}}\right]=1\] vagyis \(\mu_{\mathrm{s}}\) mértékegység nélküli (dimeziótlan). A csúszási súrlódási együttható értéke nulla és egy közötti érték szokott terjedni. Nincs elvi akadálya, hogy 1-nél nagyobb legyen (a "gumi érdes aszfalton" esetben \(\mu_{\mathrm{s}}\) közelít az 1-hez), de ehhez már annyira érdes felületet kellene csinálni, aminél a "sima felületek csúsznak egymáson" megfogalmazás már nem állná meg a helyét. Holics tanár úr szavaival élve azt mondhatjuk, hogy egy asztalon guruló korong esetén \(\mu_{\mathrm{s}}\) nem lehet nagyobb 1-nél, hacsak nem akarjuk átfogalmazni a feladatot fogaskerékre és fogaslécre. Az egyszerű, gimnáziumi súrlódás modellünkben a csúszási súrlódási erő nem függ sem a felületek nagyságától, sem a felületek egymáshoz képesti (csúszási) sebességétől.
Ugyanakkor a súrlódás hátterében nemcsak a kisebb-nagyobb felületi egyenetlenségek, a "rücskök" húzódnak, ugyanis ha az érintkező felületek tökéletesen simák, még akkor is ébrednek erők a két test felületén elhelyezkedő atomok, molekulák között, méghozzá nem is kicsik. Például két síküveg lapot meglehetősen nehéz egymáson elmozdítani (bár ilyenkor a levegő kiszorulhat az üveglapok közül, így a lapokat egymáshoz nyomó erő nemcsak az egyik üveglap súlya lesz, mellyel ránehezedik a másik üveglapra, hanem a légnyomás miatt annak sokszorosával préselődnek egymáshoz a lapok). Tehát a súrlódásban mindig jelen van egy érintkezési jelenség (molekuláris erők), amihez hozzájöhet a felületi egyenetlenség miatti effektus, vagyis hogy a "rücskök" miatt az elmozdításhoz úgymond meg kell emelni az egyik testet, ami még akkor is felületirányú erőkifejtést igényelne, ha a "rücskök" egymáson súrlódásmentesen tudnának csúszni: Ez utóbbi effektusnak a szélsőséges megnyilvánuléása, hogy két fogaslécet nem amiatt nehéz egymáson elhúzni, mert nagyok a molekuláris erők, nanem mert "nagyokat kell emelgetni" a felületi dudorok, egyenetlenségek miatt.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
i^2 =|i|*|i|*cos(0) =1. Hasonlóan (j^2) is 1-gyel egyenlő. Így a*b =a1*b1*1 +a2*b2*1, amiből a*b =a1*b1 +a2*b2, ezt akartuk bizonyítani. Tehát két vektor skaláris szorzata megfelelő koordinátái szorzatának összege.
Figyelt kérdés Azt tudom h elfelezi a szakaszt de ezt h lehet szépen megfogalmazni... 1/7 anonim válasza: Azon pontok halmaza, amelyek a szakasz két végpontjától egyenlő távolságra vannak. 2011. okt. 2. 12:24 Hasznos számodra ez a válasz? 2/7 anonim válasza: 100% ez nem pontos első! Azon pontok halmaza amely a szakasz 2 végpontjától egyenlő távolságra, merőlegesen metszi a szakaszt 2011. 12:39 Hasznos számodra ez a válasz? 3/7 anonim válasza: A szakasz két végpontját összekötö egyenesre állított meröleges, mely az egyenessel derékszöget alkotva metszik egymást és amelynek minden pontja azonos távolságra van A-tól és B-töl(szakasz végpontjai) 2011. 12:53 Hasznos számodra ez a válasz? 4/7 anonim válasza: Második: nem értem. Diszkrét pontokra hogyan lehet állítani, hogy merőlegesen metszik a szakaszt? Párhuzamos és merőleges egyenesek | Matekarcok. 2011. 14:00 Hasznos számodra ez a válasz? 5/7 anonim válasza: Na mind1, nem érkezett válasz, de amúgy tényleg nem pontos, mert kimaradt belőle az, hogy "Azon pontok halmaza a ->síkban<-,... " Így szerintem most-már tényleg elég pontos és ebbe a definícióba nem szükséges semmilyen említést tenni a pontokat összekötő egyenes és az eredeti szakasz által bezárt 90°-os szögről, mert ez a definícióból következik.