Johann Strauss: Kék Duna keringő Vivaldi: Négy Évszak – Tavasz Verdi: Nabucco – Rabszolgakórus 21:00 óra Bizet: Carmen – Habanera Brahms: Magyar táncok – 1. tétel Rebecca Ferguson: I Hope Michael Bublé: Feeling Good Andrea Bocelli: Time To Say Goodbye Mozart: Kis éji zene Guns N' Roses: Sweet Child O' Mine Steppenwolf: Born to be Wild Film: Nagy Magyarok Johann Strauss: Radetzky induló ifj. Johann Strauss: Kék Duna keringő Calvin Harris-Sam Smith: Promises Paddy and the Rats: Pilgrim on the RoadVivaldi: Négy Évszak – Tavasz Liszt: Liebestraum Film: Budapest tánclépésben Üzemidő: 10. Margitsziget Zenélő Szökőkút Budapest, Margitsziget szökőkút. 00–22. 00 óráig forrás: élő_szökőkút_(Margit-sziget) és a hivatalos social oldala
Az új zenei program fantasztikus repertoárral várja az érdeklődőket. A zenei frissítéshez a látványvilág, a vízkép is új formát kapott, így a sokak által kedvelt szökőkút teljesen megújulva várja a Margitszigetre látogatókat. Délelőtt 10-től este 10-ig különböző zeneműfajok keverednek a friss programban: a gyermekzenei blokkban főleg mesedalok csendülnek fel, lesznek mai popslágerek, de a rock és a klasszikus zene kedvelői is hallhatnak majd az ízlésüknek megfelelő dalokat az óránként váltakozó blokkokban. Íme a zeneszámok listája 11. 00 óra Wolf Kati: Vuk dala Halász Judit: A cinege cipellője 100 Folk Celsius: Miki manó Jégvarázs: Legyen hó Koncz Zsuzsa: Micimackó Napoleon Boulevard: Legyetek jók ha tudtok Auli'i Cravalho: Vaiana ‐ How far I'll Go Shakira: Zootropolis ‐ Try Everything 12:00 óra ifj. Margitszigeti Zenélő Szökőkút - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. Johann Strauss: Kék Duna keringő Mozart: Kis éji zene Bizet: Carmen‐Habanera Vivaldi: Négy Évszak ‐ Tavasz 13:00 óra The Rolling Stones: Paint It Black The Kinks: You Really Got Me The Hollies: Stop stop stop Hippy Hippy Shakes: The Swinging Blue Jeans 14:00 óra Illés: Itt állok egymagam Beatles: Dizzy Miss Lizzy Chuck Berry: You Never Can Tell 15:00 óra Camila Cabello: Havana ft. Young Thug Portugal.
A Margit híd felőli oldalon helyezkedik el, 1962-ben adták át. Minden tavasszal hozzák működésbe, május 1‑jén, és őszig működik minden év október 31‑éig; műsorában negyedóránként hangzott fel egy zenei blokk. A kút vizében tilos a fürdés. Átmérője 36 m; a középső vízsugár több mint 25 m magasságba lő fel. Zenei repertoár volt: Ludwig van Beethoven (1770-1827): III. Eroica szimfónia, op. 55., Scherzo Allegro vivace Kodály Zoltán (1882-1967): Háry János-szvit Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791): Requiem k. Margitsziget zenelu szoekokut 2019. 626, Dies Irae. Pjotr Csajkovszkij (1840-1893): A hattyúk tava op. 20. Kodály Zoltán (1882-1967): A császár bevonulása Georges Bizet (1838-1875): Carmen 1. szvit, Torreádorok Weiner Leó (1885-1960): Divertimento No. 1., Róka-tánc Liszt Ferenc (1811-1886): A-dúr zongoraverseny, Manók tánca Johann Strauss (1825-1899): Császárkeringő Pjotr Csajkovszkij (1840-1893): Csipkerózsika op. 66a. Andrea Bocelli: Melodrama... - A Korona Szálló melletti tér fénypontja az új, változó vízképű szökőkút.
A Margit-sziget déli, Margit híd felőli részén található Magyarország legnagyobb zenélő szökőkútja. A sziget északi részen található egy másik zenélő kút, az 1936-ban épített Bodor-kút, amely azonban nem szökőkút. A szökőkút medencéje 1000 m² alapterületű, átmérője 36 m; a középső vízsugár több mint 25 m magasságba lő fel. A beépített fúvókák darabszáma 154, azok megvilágítását összesen 227 színes lámpa biztosítja. A kút vizében tilos a fürdés! A Margit-szigeti zenélő szökőkutat tavasszal, május 1‑jén hozzák működésbe, és minden év október 31‑ig működik. Műsorában óránként hangzik fel egy zenei blokk. A Margitszigeti szökőkút zenei programja 2021 nyarán: 11. 00 óra – Gyermekzenei blokk Wolf Kati: Vuk dala Halász Judit: A cinege cipellője 100 Folk Celsius: Miki manó Jégvarázs – Legyen hó Koncz Zsuzsa: Mici mackó Napoleon Boulvard: Legyetek jók ha tudtok Auli'i Cravalho: Vaiana – How far I'll Go Shakira: Zootropolis – Try Everything 12:00 óra Bizet: Carmen – Habanera Brahms: Magyar Táncok – 1. tétel Liszt: Liebestraum Mozart: Kis éji zene 13:00 óra Rebecca Ferguson: I Hope Michael Bublé: Feeling Good Guns N' Roses: Sweet Child O' Mine Steppenwolf: Born to be Wild 14:00 óra Johann Strauss: Radetzky induló ifj.
A puszta télen - Petőfi Sándor - A PUSZTA, TÉLEN Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! Mert az az ősz olyan gondatlan rosz gazda; Amit a kikelet És a nyár gyüjtöget, Ez nagy könnyelmüen mind elfecséreli, A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli. Nincs ott kinn a juhnyáj méla kolompjával, Sem a pásztorlegény kesergő sípjával, S a dalos madarak Mind elnémultanak, Nem szól a harsogó haris a fű közűl, Még csak egy kicsiny kis prücsök sem hegedűl. Petőfi Sándor: A puszta télen (elemzés) - Oldal 6 a 8-ből - verselemzes.hu. Mint befagyott tenger, olyan a sík határ, Alant röpül a nap, mint a fáradt madár, Vagy hogy rövidlátó Már öregkorától, S le kell hajolnia, hogy valamit lásson... Igy sem igen sokat lát a pusztaságon. Üres most a halászkunyhó és a csőszház; Csendesek a tanyák, a jószág benn szénáz; Mikor vályú elé Hajtják estefelé, Egy-egy bozontos bús tinó el-elbődül, Jobb szeretne inni kinn a tó vizébül. Leveles dohányát a béres leveszi A gerendáról, és a küszöbre teszi, Megvágja nagyjábul; S a csizmaszárábul Pipát húz ki, rátölt, és lomhán szipákol, S oda-odanéz: nem üres-e a jászol?
A 3. strófa térélménnyel ajándékoz meg minket: a látómező ismét tágra nyílik, és egy nagytotálban mutatott kép jelenik meg az olvasó lelki szemei előtt (a kifejezés filmes műszó, ami persze még nem létezett Petőfi korában, de a költő különös láttatóképessége miatt indokolt a használata): Mint befagyott tenger, olyan a sík határ, Ez a hasonlat a befagyott tenger képét idézi elénk a maga hidegségével, élettelenségével, de érződik benne valami a végtelenség fenségéből is. A következő hasonlat, mely az alacsonyan járó téli napot fáradt madárhoz hasonlítja, majd a napot rövidlátó öregemberrel azonosító metafora a költő megértését tükrözi a fáradtság, a megfogyatkozott életerő természetes volta miatt: Alant röpül a nap, mint a fáradt madár, Vagy hogy rövidlátó Már öregkorától, S le kell hajolnia, hogy valamit lásson… Igy sem igen sokat lát a pusztaságon. Puszta télen elemzés. Nem véletlenül tűnik fel itt a nap-hasonlat: azért volt szükség rá, hogy nézőpontot válthassunk. Ez a hasonlat ugyanis távlatot ad: míg Az alföld ben a felhőkig emelkedő sas perspektívájából láttuk a tájat, itt a "fáradt madár"-ként alant röpülő nap jóval alacsonyabb nézőpontját foglaljuk el.
Itt tehát eleve kisebb a látószög, eleve szűkebb a tekintet, mint Az alföld című versben. Sőt, Petőfi még ennél is lejjebb hoz minket a téli tájhoz: a következő képben a nap rövidlátó öregemberként jelenik meg, akinek közelebb kell hajolnia a látványhoz (ez a kép nem új Petőfi költészetében: már a Felhők -ciklusban is hasonlította a napot öregemberhez). Petőfi Sándor: A puszta, télen elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Külön tanulmányt lehetne írni arról, hogyan játszik Petőfi verseiben a nap képével: hasonlítja piros paprikához, kitüntetéshez a vén obsitos katona mentéjén, még borissza papucsférjhez is. De minden hasonlatában, metaforájában van egy közös vonás: a nap esendő, emberi, nincs benne semmi felséges, egyáltalán nem úgy van ábrázolva, mint a mennybolt uralkodója. Petőfi még a természetábrázolásban is köztársaságpárti… A strófa utolsó sora (" Így sem igen sokat lát a pusztaságon ") már jelzi az átlépést a következő kompozíciós egységbe, ahol ezt a szűk, alacsony perspektívát elemeire bontja a költő. A vers következő egységében (4-6. versszak) tehát mintegy a nap tekintetét követve mutatja be a puszta jellegzetes épületeit: a tanyákat, a csárdát, a halászkunyhót, a csőszházat.
De még a csárdák is ugyancsak hallgatnak, Csaplár és csaplárné nagyokat alhatnak, Mert a pince kulcsát Akár elhajítsák, Senki sem fordítja feléjök a r udat, Hóval söpörték be a szelek az utat. Most uralkodnak a szelek, a viharok, Egyik fönn a légben magasan kavarog, Másik alant nyargal Szikrázó haraggal, Szikrázik alatta a hó, mint a tűzkő, A harmadik velök birkozni szemközt jő. Alkonyat felé ha fáradtan elűlnek, A rónára halvány ködök telepűlnek, S csak félig mutatják A betyár alakját, Kit éji szállásra prüsszögve visz a ló... Háta mögött farkas, feje fölött holló. Mint kiűzött király országa széléről, Visszapillant a nap a föld pereméről, Visszanéz még egyszer Mérges tekintettel, S mire elér a szeme a tulsó határra, Leesik fejéről véres koronája. (Pest, 1848. január. ) Keletkezési háttere: A vers abban az időben keletkezett, mikor már Európa-szerte érezhető volta a forradalmi hangulat. *Szicília kivívta a függetlenségét. *Bécsi forradalom stb.. A vers magírását nem egy közvetlen élmény ikhlette mert ekkor a költő Pesten volt.
Petőfi Sándor új tájeszményt teremt. A megszokott, vadregényes hegyvidék helyett az Alföld tengersík vidékére kalauzolja az olvasót. Az Alföld Tájköltészetének első remeke Az Alföld (1844). Ez az alkotás szenvedélyes vallomás a szülőföldről, a szülőföldhöz való ragaszkodásról. Egyik legfőbb szerkesztőelve az ellentétezés illetve a szembeállítás (1-2. vsz. ). A második versszak végén a rónák végtelene a korlátok nélküli szabadságot jelenti a költő számára. A 3. versszak a látókör kiszélesedésével kezdődik: "a Dunától a Tiszáig nyúló róna képe" tárul a szemünk elé. A következő versszakban az Alföld jellegzetességeit (pl. : gulya, ménes, tanya, délibáb stb. ) mutatja be, a nagyobbtól a kisebb egységek felé haladva. Az utolsó, 12. strófa meghitt, szenvedélyes vallomás, mely hatásosan zárja le a költeményt. A puszta, télen A puszta, télen című tájleíró költeményét 1848 januárjában írta Pesten. A címben szereplő puszta szó kettős jelentésű; főnévi értelemben a Rónaságot jelenti, melléknévi értelemben pedig a sivárságot, kopárságot.
A mű címe a vers idejét és helyét határozza meg. A költemény sóhajtással kezdődik, majd megszemélyesítéssel folytatódik. A második strófában a már más alkotóktól ismert negatív festéssel érzékelteti a téli puszta halotti némaságát, hangtalan csendjét (pl. : Berzsenyi: A közelítő tél). Az első három szakaszban a téli természet jellegzetes vonásai jelennek meg (üres halászkunyhó, hallgatag csárdák, uralkodnak a szelek, stb. ), a következő egységben azonban már az emberi színhelyek felé fordul a figyelem. Míg a 2-6. versszakban meghatározott képek, helyek, szereplők tárulnak a szemünk elé, a hetedik strófában a vers általánosba megy át. Az utolsó versszakban megjelenő betyárt Petőfivel is azonosíthatjuk, hiszen - akárcsak a költő - kívül helyezi magát a fennálló törvényeken. A vers zárlatában a lemenő napot az országából elűzött királyhoz hasonlítja. A versforma eléggé bonyolult; a nyolc ütemhangsúlyos verssor szótagszáma a következőképpen alakul: 6-12-12-6-6-12-12-6. A félrímek különböző szótagszámú sorokat kötnek össze: - x a x a - x b x b