A filmen végigvonuló köd, fehér füst, pára metaforája talán épp az egymás töredékes megismerhetőségére utal, vagy esetleg arra, hogy a néhol homályos történetet az alkotók saját szájuk íze szerint alakították. A sztárparádé és a biopic műfaja mindenképp jelzi a szándékot, hogy Oscar-szobrokat nyerjenek a készítők, bár itt mégsem beszélhetünk hagyományos, az Akadémia által is kedvelt életrajzi filmről, ahhoz nincs meg a kellő odafigyeléssel kidolgozott protagonista. A megvalósítás színvonala (az operatőri munkát nem érheti kifogás) hagy kívánnivalót maga után, bár ez nem igazán szempont a díjak odaítélésében. Érdekes döntés, hogy A Gucci-ház ban Patrizia nem hajlandó aláírni a válási papírokat, míg a valóságban megtörtént a válás. A családból és ezáltal a saját maga által gondosan felépített életéből kizárt nő drámájának sajnálatos módon nem sikerült mélységet adni, pedig lett volna benne potenciál. Inkább itt is a szatíra felé indult el Ridley Scott, de ebben a műfajban a Coen testvérek vagy Steven Soderbergh mozog otthonosan.
A rendező a bizalmassá fogadott, áldozatát kihasználó tévés jósnő (Salma Hayek) alakjával erodálja a film első felében felépített Patrizia komolyan vehetőségét, így a zárlatra már rezignáltan követjük, amint a nő vidéki suttyó bérgyilkosokkal alkudozik, vagy látványosan iszappakolást ken az arcára. Sokkal többet ért volna, ha például megmutatják, milyen anya volt házasságuk boldog, majd a kényszerű különválás időszakában. Érthető dramaturgiai húzás, hogy a filmben a Gucci-ház eladása és Maurizio meggyilkolása egy időpontra esik (innen a keretet adó elégedett reggeli kávézás, majd munkába biciklizés), miközben a valóságban a bahreini Investcorp már két évvel korábban kivásárolta Mauriziót a cégből. A merényletet követő eseményekkel, a nyomozással vagy a bírósági tárgyalással már nem foglalkozik a film, feliratokból tudjuk meg, ki hány év börtönt kapott, valamint hogy a család tulajdonából kikerült Gucci divatház azóta is él és virul. Ahogy egy kollekció sikere múlhat a jó ízléssel összeválogatott színeken és anyagokon, úgy egy filmnél is döntő jelentőségű, hogy adott esetben miképp házasítja össze a különböző zsánereket.
Mindkét mű flashback szerkezetet használ: ismerjük a végeredményt, a kérdés csak az, hogyan jutunk oda. A több idősíkot mozgató sorozat a címéből adódóan a nyomozásnak és a pszichologizálásnak is nagyobb teret szentel, A Gucci-ház pedig Maurizio és Patrizia felemelkedéséről szól, a gyilkosság csak egy elkerülhetetlen végpont. Tudjuk, hogy ez a történet vége, még sincs az az érzésünk, hogy minden út ide vezet, amit a kapkodós befejezés is aláhúz. Ráadásul a film azt a magas labdát sem üti le, hogy egy villanásig maga Versace is felbukkan benne. (Ugyanígy azok az önreflexív momentumok is kiaknázatlanok maradnak, hogy A Gucci-ház mellékszereplői között megjelenik Tom Ford, aki azóta filmrendező is lett, Maurizio apja, Rodolfo a színészi karrierjéről mesél, egy álomszerű jelenetben látjuk, ahogy Sophia Loren ellátogat egy Gucci-üzletbe, az az obszcén összefüggés pedig szintén titokban marad, hogy a mellékszereplő Salma Hayek férje jelenleg a Gucci tulajdonosa). Míg az American Crime Story alkotója, Ryan Murphy híres a camp stílusáról, ami illik is a csicsás Versace-termékekhez, Ridley Scott nem tudta eldönteni, hogy a filmje inkább őrült vagy drámai legyen.
A felrótt negatívumok ellenére sem lehet ízekre szedni a filmet, mert egyáltalán nem rossz, szimplán akár drámaként, akár krimiként, nem elég fajsúlyos. Lady Gaga egyértelműen uralja a vásznat, noha övé a leghálásabb szerep, de szerencsére el is tud merülni benne. Adam Driver egy (vagy több) fokkal visszafogottabb, s bár ez a karakter ezt kívánta tőle, idén inkább az Annette-ben vagy Az utolsó párbajban látott alakítására emlékszünk majd vissza. Al Pacino nagy öregként szuperül helytáll, Jared Leto inkább egy comic relief, vagyis humorosabb figura a maszkja mögött, Jeremy Ironst viszont jó volt újra látni. A Gucci-ház egy tipikus profin megcsinált, korrekt darab, melyet főleg a benne látható nevek és címek adnak el. Technikailag kifogástalan, a díszletek, kosztümök, zenék szuperek, helyenként a hangulat is elkapja az embert, de őszintén meglepett, hogy miként lehet egy ennyire érdekes és izgalmas történetet ennyire érdektelenül elmesélni. Úgy látszik, Ridley Scott beállt a tisztes iparosok táborába, s egyfelől örülhetünk, hogy egy újabb "okés" mozit gyártott, de nem biztos, hogy ez a legjobb módja annak, hogy valami egyedit alkossunk.
Megérkezett Magyarországra a halálos kórt terjesztő kullancs – Magyarországon jelen van a déli részeken, de már a Margitszigeten is találtak olyan kullancs fajt, amely a rendkívül veszélyes krími-kongói vérzéses láz vírusát terjeszti. Bár még halálos áldozatot nem követelt idehaza ez a gyakorta halálos betegség, ám több olyan személyt is kiszűrtek az elmúlt évtizedekben, akik a kullancs csípése által kapták Egyre jobban terjed a veszélyes kullancs Már a Margitszigeten is találtak olyan kullancsfajt, amely a rendkívül veszélyes krími-kongói vérzéses láz vírusát terjeszti. Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője a Pénzcentrumnak adott interjújában beszélt arról, hogy megjelent hazánkban is az a kullancsfaj, amely a rendkívül veszélyes…
Már a Margitszigeten is találtak olyan kullancsfajt, amely a rendkívül veszélyes krími-kongói vérzéses láz vírusát terjeszti — írta meg az. Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője a Pénzcentrumnak adott interjújában beszélt arról, hogy megjelent hazánkban is a Hyalomma kullancsfaj, amely a rendkívül veszélyes krími-kongói vérzéses láz vírusát terjeszti. A faj megjelenéséről már tavaly tavasszal is olvashattunk cikkeket, a mélyen barázdált testről és a fehér sávos ízelt lábakról felismerhető Hyalomma kullancsokat vélhetően a vándormadarak hurcolhatták be Közép-Európába, és a klímaváltozás miatt tudtak meghonosodni errefelé. A WHO listáján potenciális világjárványként azonosítják a krími-kongói vérzéses lázat, amellyel az 1960-as években a Krímben és Kongóban találkoztak a kutatók. Eleinte a kettőt külön kezelték, de aztán kiderült, hogy ugyanaz a kórokozó felelős mindkettőért. Kongói vérzéses láz kullancs elleni. A betegség magas lázzal, izomfájdalommal, fejfájással indul, a későbbi fázisban bőrvérzést, a kapilláris erek szétesését okozhatja.
EBOLA ÉS X-KÓR A WHO POTENCIÁLIS VILÁGJÁRVÁNY-LISTÁJÁN A krími-kongói vérzéses láz kutatására is nagy energiát fektetnek a pécsi laboratóriumban: vizsgálják a kullancsokat, más állatokat, rágcsálókat és alapkutatásokat is végeznek a vírussal. A WHO Falus Ferenc által említett listáján szerepel még: a Nipah-vírus is, amely Indiában, Malajziában és Bangladesben ütötte fel eddig a fejét. Kullancsveszély: a lakosság segítségét kérik - HáziPatika. Ez az idegrendszert is érinti, tünetei lehetnek többek között a fejfájás, nyakmerevség, hányás, szédülés. Többek között a denevérekről terjedhet az emberre, és nagyon magas, akár 75%-os halálozási aránnyal járhat együtt. az Ebola is, ez viszont – Jakab Ferenc szerint – csak nagyon kis eséllyel okozhat világjárványt, mert elsősorban közeli emberi érintkezésre, fertőzött testnedvekkel, vérrel, széklettel való közvetlen fizikai kontaktusra van szükség a terjedéséhez. és az X-kór is, amely lényegében egy olyan, még nem ismert vírust takar, amely akár egy világjárvány előidézője is lehet. Jakab Ferenc szerint a pandémia előtt ez takarhatta akár az új koronavírust, a SARS–CoV 2-t is, azzal együtt, hogy a koronavírusokról általánosságban már korábban is rendelkeztek némi ismerettel a tudósok, tehát valamivel könnyebb volt a dolguk.
Az ökológusok szerint madarak nem hordozzák ezt a vírust, ezért kicsi az esély egy fertőzött kullancs hazai megjelenésére. A projekt elindítása óta számos lakossági bejelentés, e-mail, fénykép és beküldött példány érkezett az ÖK-hoz. A közleményben Földvári Gábor, a kutatás vezetője azt hangsúlyozta, hogy a "járulékos fogások" sem haszontalanok, mivel a programban a lakosság széles körű részvételének köszönhetően egyéb kullancsfajok elterjedtségéről is információkat kapnak a kutatók, az ország területének jelentős részére vonatkozóan. Az eddig beküldött öt kullancs- és egy közeli rokon vérszívó óvantagfaj közül két Hyalomma kullancsot azonosítottak a szakemberek. Kongói vérzéses láz kullancs csipes. A tavaly szeptemberben egy Vas megyei kutyán észlelt, a Hyalomma marginatum fajhoz tartozó példány után Bács-Kiskun megyében egy szarvasmarháról gyűjtötte le gazdája a csoport egy másik, járványtani szempontból szintén fontos faja, a Hyalomma rufipes egy példányát. A két magyarországi példány nem volt fertőzött a krími-kongói vérzéses láz vírusával, azt azonban még vizsgálják, hogy más kórokozókat hordoztak-e. A Bács-Kiskun megyei szarvasmarháról begyűjtött Hyalomma rufipes.
A kullancsencephalitis fertőzéseknél minden harmadik esetben hosszú távú szövődmény alakulhat ki (memóriazavar, halláskárosodás, végtaggyengeség). A betegség gyakrabban és súlyosabban érinti az 50 éven felülieket. A borreliózist, más néven Lyme-kórt a Borrelia burgdorferi baktérium okozza. Ismét a lakosság közreműködését kérik az ökológusok a Hyalomma kullancs hazai feltérképezésében | ZooZoo Portál. Fő jellemzője a kullancscsípés körül kialakuló körkörös, vörös, világos közepű bőrkiütés, ami három-harminc napon belül válik láthatóvá. Igaz, nem mindenkinél, de a fertőzöttek körülbelül 60–80%-ánál jelentkezik ez a tünet. Erre a betegségre inkább az úgynevezett "vándorló fájdalmak", érzészavarok a jellemzőbbek, bár a fejfájás, a hányinger, fáradékonyság is szintén gyakori szimptóma. Itt a hosszú távú szövődmények közé tartozhatnak az ízületi gyulladások és az idegrendszeri károsodások. A legfontosabb különbség, hogy míg a Lyme-kórt baktérium okozza, addig a kullancsencephalitist vírus. Ez utóbbinak nincs vírusellenes gyógyszeres terápiája, csak a tünetek kezelését célzó, támogató gyógyszeres kezelés lehetséges.
Az elmúlt években ugyan több új kullancsirtó szer engedélyeztetésével is próbálkoztak, de eddig eredménytelenül, mivel a gyártó egyik sem tudott olyan bizonyítékokat szolgáltatni, amelyek egyaránt igazolták az adott szer hatékonyságát és azt, hogy nem ártalmas az emberekre, illetve a környezetre. Addig is, amíg ebben nincs változás, marad az egyéni védekezés. Ahol és amikor csak lehet – például túrázáskor – érdemes zárt, ruhát viselni, a nadrágot akár a zokniba is betűrni, és lehetőleg zárt cipőt viselni. A kullancsriasztó szerek is hasznosak, főleg a használati utasítást betartva, a test átvizsgálása pedig mindenképpen hasznos, akár egy kerti piknik után is. Azt azonban, hogy a B-vitaminok tartós fogyasztása csökkenti a kullancscsípés esélyét, nem támasztják alá tudományos bizonyítékok. Kongói vérzéses láz kullancs ambulancia. Az FSME-vírus a fertőzött kullancs csípése után azonnal átterjedhet az emberre, míg a Lyme-kór esetében a kullancsnak ehhez 36-48 órára van szüksége. Ezért, ha kullancsot találunk, azt azonnal el kell távolítani, lehetőleg a patikákban kapható speciális kullancscsipesszel.
A két betegség előfordulásában látható különbségnek az is oka lehet, hogy míg korábbi felmérések szerint a kullancsencephalitis vírusa csak a kullancsok 0, 05%-ában található meg, addig a Lyme-kórt okozó baktérium a kullancsok 12%-ában előfordul. Az FSME-vírus – amelynek elnevezése németül a kora-nyári esethalmozódásra utal (Frühsommer-Meningoenzephalitis) a fertőzöttek egy részénél súlyos, idegrendszeri tüneteket okozhat. A legújabb kutatások szerint ugyanakkor az enyhe panaszokkal átvészelt vírusfertőzés később is éreztetheti hatását, összefüggésbe hozható például tanulási nehézségekkel. Az FSME-vírus által okozott agyvelőgyulladásnak gyakran nincsenek korai, könnyen látható jelei, és a betegség lefolyása általában két fázisú. Az első fázisban influenzaszerű tünetek jelentkeznek, akár egy hétig is: izomfájdalom, fejfájás, fáradékonyság és 37, 5-39°C-os testhőmérséklet. Ezután kettő-tíz napig tünetmentes időszak következik. A második fázisban a központi idegrendszer (agy és gerincvelő) potenciálisan súlyos fertőzése következhet be, a jelző tünetek: magas láz, fejfájás, hányinger, hányás és szédülés lehetnek.