- jegyezte fel napjójában Gy. F., aki nyilván megszenvedte férjének ezt a "fellobbanását". Naplójában Radnóti nem írt részletesen erről az "ügy-"ről. Ferencz Győző joggal hangsúlyozza: "A Beck Judit-szerelem tehát nem rombolja le a Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelméről és házasságáról kialakult képet. " (A válás gondolata föl sem merült. ) Nála is olvashatunk a reichenbergi Tini-szerelemről: ".. váltólázszerűen írta a Fanni-és Tini-verseket... " No, s mit gondol a Tisztelt Olvasó, kinek mutatta meg a karácsonyi szünidőben Budapesten tartózkodó ifjú poéta az 1927 végén, '28 első félévében írott szerelmes verseket - az akkor még csak legjobb barátjának, bizalmasának számító (akit életében a legjobban szeretett) Fanninak. Visszatérve Reichenbergből 1928 nyarátótól aztán elválaszthatatlanokká lettek. Már 1944-ben írta, munkaszolgálatban, a szerbiai Heidenau táborban feleségéhez a Hetedik ecloga és a Levél a hitveshez című verseit. Távol hazájától, idegen, sőt ellenséges környezetben keresett fix pontot.
Radnóti Miklós 17 évesen ismerte meg élete szerelmét, a nála egy évvel fiatalabb Gyarmati Fannit. A sors is úgy akarhatta, hogy találkozzanak, ugyanis ugyanahhoz a tanár-házaspárhoz jártak matematika korrepetálásra. A költő mindent elkövetett annak érdekében, hogy az első találkozót követően megszólíthassa a barátai által csak Fifinek szólított gimnazista lányt: direkt elcserélte a ceruzáikat ( - hát nem romantikus? 😉) Ezek után Miklós meg is írta Fannihoz az első szerelmes versét, ezzel kifejezve rajongását kiszemelje iránt. Az elsőt persze sok-sok követte, így például amikor Radnótinak 1930-ban megjelent egyik korai kötete, a Pogány köszöntő, ahol már kedvesét üdvözli a legelső versében, a Köszöntsd a napot- ban: "Most már a kezedet csókolom, - így paraszt bánattal oly szép megállni a napban, lelkes földeken csörren ütődő szárba szökkenve a búza! " A költemény legelső versszaka szépen szemlélteti azt, hogy Radnóti a búza növekedésével vonja párhuzamba "szárba szökkenő" kapcsolatát, ezzel is egy csodálatos hasonlatot létrehozva.
Az évek múltával aztán a történelmi események érthető módon egyre inkább beszüremkednek a Napló személyes feljegyzései közé. A háború árnyékában élő házaspár mindennapjait erőszak, nélkülözés, kiszolgáltatottság és embertelen törvények tucatjai teszik mind nehezebbé. Nem sokkal azután, hogy férjét, Radnóti Miklóst harmadszor is elvitték munkaszolgálatra, Gyarmati Fanninak hónapokig kellett bujdosnia, Budapestre visszatérve pedig megdöbbentő lélekjelenléttel és energiával próbálta megmenteni a családját. A tragédia azonban – mint tudjuk – mégis bekövetkezett. Gyarmati Fanni saját bevallása szerint azért kezdett a naplóírásba, hogy nyoma maradjon mindannak, ami kettőjükkel történt. A megrázó és páratlan értékű szöveg két kötetben kerül az olvasók elé.
Férje számos költeményben megörökítette Gyarmati Fanni alakját. Róla szól a Két karodban című vers vagy az Erőltetett menet halhatatlan sora: "és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt". A munkaszolgálatba hurcolt költő számára felesége jelentette a biztos pontot, az életet. 1944-ben, nem sokkal meggyilkolása előtt hozzá írta a Hetedik eclogá t és a Levél a hitveshez című verset. Ezt a mély bizalmi viszonyt az sem rengette meg, hogy Radnóti nem maradt végig hűséges feleségéhez. Hatévi házasság után, 1941-ben beleszeretett felesége barátnőjébe, Beck Judit festőművésznőbe. Miklós, ahogyan a kaland előtt sem, úgy most sem titkolt semmit felesége előtt, akit továbbra is mély szerelemmel szeretett. Fifi elfogadta a kialakult helyzetet, továbbra is fenntartotta kapcsolatát Judittal és elolvasta férjének verseit, melyeket egy másik asszonyhoz írt. Egy évvel később, 1942-ben, már így ír feleségének: "Imádlak, és még szeretni sem hagyod magad. Hisz értelek én, tudom, hogy mit gondolsz. De tévedsz!
Magasban éltem, szélben, a nap sütött, most völgybe zárod tört fiad, ó hazám! Árnyékba burkolsz, s nem vigasztal alkonyi tájakon égi játék. Sziklák fölöttem, távol a fényes ég, a mélyben élek, néma kövek között. Némuljak én is el? mi izgat versre ma, mondd! a halál? - ki kérdi? ki kéri tőled számon az életed, s e költeményt itt, hogy töredék maradt? Tudd hát! egyetlen jaj se hangzik, sírba se tesznek, a völgy se ringat, szétszór a szél és - mégis a sziklaszál ha nem ma, - holnap visszadalolja majd, mit néki mondok és megértik nagyranövő fiak és leányok.
Így készül az új csend és a csendből odafent sziszegve eső hatnapos esső, mely elmossa a makkot s mint fekete szallagot, úgy köti ránk a novembert. (1934) Forrás: Színhá, kö, 168 óra, MTI
Az uralkodó árulónak minősíti Bajazidot, és meghozza a halálos ítéletet. Hamarosan kitör a háború a két herceg… Rüsztemet kétségek gyötrik, miután Hürrem kérésére a Koránra esküdött meg. Megpróbálja kijátszani, hogy ne kelljen a lázadásra készülő Bajazid mellé állnia… A szultánhoz eljut a hír, hogy Bajazid megtagadja a parancsot, és nem foglalja el a számára kijelölt szandzsákot, Amasyát, ráadásul sereget toboroz... Mihrimah kezébe veszi a hárem ügyeit és anyjához hasonlóan, félreérthetetlen üzenetet küld Rüsztem szeretőjének, a szép Mendez grófnőnek. Szelim nem bír... Az uralkodó nem találja a helyét a palotában Hürrem halála óta. A gyász teljesen eltemeti, és csendrendeletet ad ki, megtiltva ezzel minden pompát és zenét… Hürrem halála az egész palotát megrázza. Szulejmán jobb mint a tv. Nurbanu azonban máris akcióba lép, hogy helyzetét megszilárdítsa, és mihamarabb félreállítsa riválisait. Fahriye... Nurbanu megdöbben, amikor megtudja, hogy Bajazid ágyasa még mindig él. Hürrem magához hívatja Rüsztemet és arra kéri, hogy védje meg a fiait egymástól, és... Fahriye emlékezteti Szelimet, hogy Nurbanu szultána nem tartózkodhat a palotában az uralkodó parancsára.
7/10 anonim válasza: 26% A nyomorék Hürrem miatt bukott el az Oszmán Birodalom:DD 2014. 17:24 Hasznos számodra ez a válasz? 8/10 anonim válasza: 80%:D Ennek mi magyarok csak örüljünk! 2014. 21. 11:06 Hasznos számodra ez a válasz? 9/10 anonim válasza: 58% Azaz annak, hogy többet már nem jöttek ide öldökölni annyira. 11:07 Hasznos számodra ez a válasz? 10/10 anonim válasza: 87% Az Oszmán Birodalom önmaga, a felépítése miatt hanyatlott, nem Szelim miatt. Aki amúgy a legendákkal ellentétben nem is volt olyan nagyon rossz uralkodó, igaz a közvetlen előtte lévő csodálatos, törvénykező nagy Szulejmánt nem is lett volna egyszerű senkinek sem túlszárnyalni. A Hürrem senki témához meg annyit, hogy hozzá képest azok senkik, akik az útjába állnak. Bírom mikor Hatice verte a nyálát, hogy ő az uralkodó család tagja, Hürrem meg kussoljon. Szulejman 1 evad jobb mint a tv. Ugyan már, Hürrem a trónörökösök anyja, Mahidevrán mellet neki köszönhetik (sőt neki többszörösen), hogy van remény a dinasztia fennmaradására. Hatice meg? Abban a korban gyakorlatilag senki, egy zsákutcája a dinasztiának, akinek a gyerekei is senkik leszenk.
aug. 7. 00:57 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: