Április elsejétől kórházak szűnnek meg, és kórházi osztályok alakulnak át. Ráadásul csak a területileg illetékes intézményben kezeltetheti magát a beteg, illetve ha ettől eltér, akkor az százezer forintjába is kerülhet. Az új rendszer számos kérdést felvet: ki melyik kórházba mehet, vagy mi lesz azzal a beteggel, aki megszűnő osztályon fekszik. Ezeket a kérdéseket próbáltuk megválaszolni. Április elsejétől teljesen átalakul a kórházi rendszer, van olyan kórház, amelyik megszűnik, de van olyan is, amely "csak" egyes osztályokat veszít el. Ráadásul az sem mindegy, hogy hol kezeltetjük magunkat, az ÁNTSZ ugyanis kijelölte, hogy a kórházak mely települések lakóit láthatják el. Ha pedig nem a beutaló szerinti kórházba megyünk, akkor elkérhetik tőlünk az ellátás 30 százalékát, de legfeljebb 100 ezer forintot. Hogyan változik a kórházi struktúra? Április elsejétől négy szinten működik a betegellátás. Szülés területileg illetékes kórház nőgyógyászat. A hierarchia csúcsán 39 kiemelt kórház áll, ezeket követik az úgynevezett területi kórházak, melyek egyszerű rutineseteket látnak majd el, illetve szakosodnak egy-egy kiemelt területre.
Pesten elmehetek a háziorvoshoz úgy, hogy nincs itteni bejelentett lakcímem? TB járulék egyéni fizetése miatt bemehetek bármelyik NAV hivatalba vagy csak a lakcímkártyán bejelentett illetékes hivatalba? Adóvisszatérítés ügyében bemehetek bármelyík APEH irodába, vagy az állandó lakhely szerintihez kell? Ha nincs Pesten bejelentett lakcímem, de most itt tartózkodom akkor hová mehetek orvoshoz?
Múlt héten feltettünk néhány olyan kérdést az Egészségügyi Minisztériumnak, melyek olvasóinkat foglalkoztatják: kell-e beutaló a szüléshez, hová tartozik, aki albérletben lakik, igaz-e, hogy a kismamáknak nem kell fizetniük az orvosválasztásért 2007. június 30. -ig? Az alábbiakban változatlan formában tesszük közzé a kérdéseket, a Minisztérium Sajtóosztályától kapott tájékoztatást, valamint szakértőnk, Dr. jur. et med. Martini Jenő szülész-nőgyógyász szakorvos és ügyvéd, a Konszenzus Egészségügyi-Jogi Interdiszciplináris Társaságnak elnökének komentárjait. Szülés területileg illetékes kórház szemészet. Kérdés: A szülésre való beutalás hogyan történik? A háziorvostól kell kérni a beutalót? És ha igen, mikor? A beutaló egy hónapig érvényes – vissza kell ennyit számolni a szülés várható időpontjától? A területileg illetékes kórház az állandó lakcím szerinti kórház? Mi történik, ha valaki pl. albérletben, kollégiumban lakik, több száz km-re az állandó lakcímétől? Az Egészségügyi Minisztérium válasza: A területi ellátási kötelezettség a biztosított lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti egészségügyi szolgáltató.
Német és főleg bajor csapatok többször fosztogatták a Fischa és a Lajta közét 1029 környékén, amire válaszul a magyar csapatok is a bajor területekre való betörésekkel reagáltak. Erre való hivatkozással II. Konrád német-római császár 1030-ban megtámadta Magyarországot, azonban István a felperzselt föld taktikáját alkalmazva kiéheztette az ellenséget, majd Bécsnél be is kerítette a visszavonuló német sereget. A győzelemnek külön jelentősége az volt, hogy István országa bizonyította: képes megvédeni magát a külső ellenségekkel szemben is. A következő évben – jóllehet II. Konrád először még újabb támadást tervezett – bajor közvetítéssel békét kötöttek egymással, sőt feltehetőleg II. Konrád kisebb területi engedményeket is tett a Fischa és a Lajta közén. Ki volt Sarolt, Géza fejedelem társa és Szent István édesanyja? » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. István király, nyolc évvel később, 1038. augusztus 15-én, Mária mennybemenetelének egyházi ünnepnapján bekövetkezett halálakor egy erős országot hagyott az utókorra. István királyt, Gellért püspököt és Henrik – vagyis Imre herceget – 1083-ban, I. László király uralkodása idején, VII.
Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Győzelme után István el akarta ismertetni hatalmát az ország határain túl is. Ennek érdekében 999-ben Asztrik pannonhalmi apátot Rómába küldte, hogy II. Szilveszter pápával tárgyaljon, akitől koronát és apostoli áldást remélt. Az uralkodói jelvényt – amely nem azonos a mai Szent Koronával – István végül megkapta a kereszténység terjesztésében betöltött szerepéért. Ekkor állt már a veszprémi püspökség és a győrinek is megvetették az alapjait. A koronázásra 1000 karácsonyán (más értelmezések szerint 1001. január 1-jén vagy 1001. augusztus 24-én), Esztergomban került sor. I. Szentistván - cégek és vállalkozások. István király ezt követően több hadjáratot indított a be nem hódoló törzsfők ellen Erdélyben – ahol 1003-ban megalapította az erdélyi püspökséget. 1008-ban a Délkelet-Dunántúlon élő fekete magyarok, a feltehetően kabar etnikumú segédnépek ellen viselt hadjáratot. Az ő területükön alapította meg 1009-ben a pécsi püspökséget, majd a tudósok szerint, feltehetően a szomszédos kalocsai érsekséget is. Ajtonnyal, a Maros vidékén uralkodó törzsfővel 1028-ban számolt le, amely után megalapította a marosvári püspökséget.
A kortárs Theotmár merseburgi püspök úgy tudja, hogy azt III. Ottó császártól kapta. A két adat nem mond ellent, a császár ekkor Rómában, a pápával együtt tevékenykedett. Ez nem tette Istvánt a császár vazallusává, a koronaküldés az ország függetlenségét jelentette a római egyház védnöksége alá helyezve. Ezután István lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, a várispánságokat – ezzel megalapozta a megyerendszert, kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt s kiadta első törvénykönyvét. István király élete és halála. Megalapította az esztergomi érsekséget s a püspökségeket, latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is. Megújította a 996-ban alakult pannonhalmai apátság kiváltságait, s bencés monostorokat alapított, ezek az írásbeliség műhelyei lettek. 1003-ban erdélyi hadjáratában leverte nagybátyja, Gyula hadait, a területet országához csatolta s ott püspökséget alapított. 1008 körül rokonát, Csanádot küldte a Maros-vidék ura, a bizánci hitű Ajtony ellen. A győzelem után a terület ispánja Csanád, püspöke később Gellért lett.
Koppány, Géza vérrokonának, Tar Zerindnek a fia, a fejedelem halála után a sztyeppei népekre jellemző szeniorátus (a nemzetség legidősebb férfitagja örököl) elve alapján magának követelte a hatalmat. Régi magyar sztyeppei szokás szerint feleségül akarta venni Sarolt fejedelemasszonyt, Géza feleségét. Szent istván pogány neve da. Géza családja viszont a nyugatról származó primogenitúra (az elsőszülött fiú örököl) elve alapján Istvánnak szánta a hatalmat. Koppány, aki korábban azért kapta meg Somogyot – amely akkoriban egészen Zágrábig nyúlt –, hogy területi igényeiről lemondjon, ekkor hadat indított Veszprém ellen és ostromolni kezdte. István Esztergomba hívta össze a főembereket, majd értesítette sógorát, Gizella bátyját, Henrik bajor herceget és maga is Esztergomba vonult, ahol egyházi szertartás keretében felövezték a nagyfejedelmi karddal. A döntő ütközetre, a hagyomány szerint, Veszprém és Várpalota között, valószínűleg Sólyon került sor. István megverte a pogány seregeket; a csatában Koppány is életét vesztette, testét István felnégyeltette.