Laár András humorista, költő, zeneszerző, színész, a L'art pour l'art Társulat és a KFT együttes alapító és jelenlegi tagja vehette át a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított Karinthy-gyűrűt az MTVA székházában szerdán. Ez a díj a szórakoztató műsorokban nyújtott kiemelkedő előadói tevékenységért jár, és 1975 óta a humor legméltóbb képviselői kapják – közölte az MTI. Laár András a Karinthy-gyűrűvel. Fotó: Cseke Csilla Az abszurd humorban utazó L'art pour l'art Társulat oszlopos tagjának elismerése most azért érdekes, mert a Karinthy-gyűrűről az utóbbi időben a társulat egy korábbi tagja, Galla Miklós beszélt a legtöbbet: A humorista a miniszterelnökhöz írt nyílt levelében nehezményezte, hogy tavasszal még úgy volt, ő kapja meg azt a díjat, utóbb azonban a Duna Médiaszolgáltató meggondolta magát. Gallához az az értesülés jutott el, hogy azért nem ő kapja a díjat, mert úgy tudják róla, az ellenzékkel tart, pedig ő nem politizált. Nyílt levelére a miniszterelnök egy Facebook-komment erejéig reagált.
Később aztán bocsánatot kért a történtekért, mondván, megbánta a meztelen mutatványát. Politikai okok a háttérben Galla Miklós szerint nem ez volt az egyetlen oka annak, hogy az MTVA-től végül nem kapta meg díjat. Szerinte valaki azt állította, hogy csatlakozott Karácsony Gergely 99 Mozgalmához is. A humorista azonban ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a híresztelések nem igazak. Tovább bonyolódik a dolog Persze a történet a fentiekkel nem ért véget, ugyanis december 8-án kiderült, hogy a Laár kapja idén a gyűrűt. Persze azt gondolhatnánk, hogy akkor így pont is került a dolog végére, de nem ugyanis Laár András a közösségi oldalán írta meg, hogy betelt a pohár, elege van ebből az egész Karinthy-ügyből, ami már hónapok óta tart, s a dolog végére ezennel ő most pontot tesz. Laár András Galla Miklósnak adja tárolásra a gyűrűt Laár a posztban így fogalmaz: "Nos, kedves Barátaim, ezennel elegem lett ebből a Karinthy-gyűrű-ügyből! Le szeretném zárni mihamarabb… Kijelentem, hogy – mivel a L'art pour l'art Társulat nem tart igényt az általam Nekik felajánlott Karinthy-gyűrűre –, tiszta szívvel mihamarabb átadnám Galla Miklósnak tárolásra, használatra, feltéve, ha megtartja, és nem adja el, nem olvasztja be, és felém, mint a jogilag 'tulajdonos' felé, el tud számolni vele….
Ebből az derült ki, hogy érti az abszurd humort. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, Dobos Menyhért szerdán Laár András mellett több olyan alkotót, művész, újságírót is kitüntetett, aki segítette a közmédiát küldetése teljesítésében. Dobos azt mondta, "a közmédia a magyar nemzet érdekeit tartja szem előtt, a globalizmussal szemben a nemzet szuverenitását, a magyarok közösségét szolgálja, feladata pedig a magyar kultúra megőrzése, védelme és ápolása. A közmédia az értékek megőrzését, az értékek teremtését részesíti előnyben, vallja a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, és értékként tekint a családra". A vezérigazgató szerint nincsenek könnyű helyzetben azok a kollégák, alkotók, akik ezt a missziót vállalják, mert "látjuk és tapasztaljuk az értékvesztést, ami jellemző környezetünkre (... ) Európa egyik felének tudatát a tények nem rázzák meg, kést emelnek ránk, de ők a penge élére eső napfény csillogását látják" – mondta Dobos, és az MTI beszámolója szerint azt is mondta, igaza lehetett Oswald Spenglernek, amikor a fausti civilizáció alkonyáról írt.
A humorista nem ragaszkodik ahhoz, hogy nála legyen, egyáltalán nem zavarja, ha Galla Miklós hordja a Karinthy-gyűrűt. Ahogy korábban az Index is megírta, idén Laár András humorista vehette át a Karinthy-gyűrűt, amelyet a szórakoztatóműsorokban nyújtott kiemelkedő előadói tevékenységért 1975 óta a humor legméltóbb képviselői kapnak. A dolog azért érdekes, mert februárban még úgy volt, hogy az elismerést Galla Miklósnak adják, ám később a humoristát Dobos Menyhért levélben arról értesítette, hogy ez nem fog megtörténni, ugyanis Galla közelmúltbéli tevékenysége nem egyeztethető össze a közmédia, valamint a Karinthy-gyűrű-díj értékrendjével, szellemiségével. A döntést a humorista értetlenkedve fogadta. Az üggyel kapcsolatban több levelet is írt, még Orbán Viktort is megkereste, hogy az elismerést mégiscsak ő vehesse át majd. Igyekezete nem járt sikerrel, a Karinthy-gyűrűt Laár András kapta, aki a kitüntetés után a Híradó stábjának nyilatkozott. A L'art pour l'art Társulat és a KFT együttes alapítója elmondta: Én Karinthytól kaptam a humorbeavatást – fogalmazott, majd hozzátette: beteljesedésként éli meg a gyűrű átvételét, hiszen Karinthy szelleme fémjelezte a humoros tevékenységét.
Abszurdok versben, prózában, rajzban; Kossuth, Bp., 2011 Kiderülés. A derűs élet titka; Kossuth, Bp., 2012 (Kristályhíd) Laárma a köbön.
A miniszterelnök kommentben válaszol, miszerint "sajnos nem én vagyok a gyűrűk ura, de az angol humort bírom. "
Bár a konzervatív politika erősen ellenezte, a Nyugat mégis fennmaradhatott és zavartalanul működhetett. Megalapításának közvetlen előzményeként tartják számon Ady Endre 1906-os Új versek című kötetét, valamint az erdélyi A Holnap című antológiát, mely a kor neves költőinek válogatott verseiből állt össze. Az alapítók Osvát Ernő, Ignotus, Schöpflin Aladár, Fenyő Miksa, Ambrus Zoltán és Hatvany Lajos voltak. Mindegyikük újságíróként, szerkesztőként és kritikusként is dolgozott már, így természetesnek tűnt, hogy összefogjanak és együtt készítsék el ezt a meghatározó lapot. Később jó néhány íróval bővült az alkotó tábor, a Nyugathoz csatlakozott Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Krúdy Gyula és Balázs Béla. Ők voltak az első nemzedék. A Nyugat 33 éve négy korszakra osztható. Az első világháború kezdete, a Tanácsköztársaság bukása, a húszas évek és Babits Mihály főszerkesztői működése alkotják a korszakhatárokat. Igazán koherensé, egységessé az első világháború kezdete után, 1915-ben vált a folyóirat, hiszen a közös ügy és a háború okozta fordulat összefogást sürgetett.
1941. augusztus 1. Szerző: Tarján M. Tamás 1941. augusztus 1-jén, Babits Mihály halála előtt 3 nappal jelent meg a Nyugat utolsó száma. Ezzel a kiadvánnyal szűnt meg – 33 esztendő után – a korszak legszínvonalasabb magyar irodalmi folyóirata, mely fennállása során maga köré csoportosította a nemzet legtehetségesebb íróit és költőit. A Nyugat Osvát Ernő és Fenyő Miksa elhatározása nyomán, 1908. január 1-jén alakult meg, bár az első számot már 1907 karácsonyán kézbe vehette az irodalmat kedvelő közösség. A lapot létrehozó főszerkesztők és a mögöttük csoportosuló "első nemzedék" írói – például Ady Endre, Kaffka Margit, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes – célja egy olyan folyóirat megteremtése volt, mely az elmaradottnak tartott magyar irodalomban meghonosítja a modern nyugati irányzatokat, és ezzel európaibbá teszi azt. Erre utalt az újság neve is. Bár a Nyugat indulását egy új kor kezdetének szokás értékelni, megalapítása korántsem volt előzmény nélküli: a korábbi folyóiratok – Új Magyar Szemle, Új Figyelő – hatása mellett a Huszadik Század és a Társadalomtudományi Társaság körül tömörülő baloldaliak és polgári radikálisok táborának politikai befolyása is felfedezhető.
1-jei számtól kezdve 1918 Korona 1, 80 28 1919 Korona 2, 80 48 1920 Korona 10 200 1921 Korona 30 600 1922 Korona 50 1000 1923 Korona 200 4000 1924 Korona 10 000 160 000 1925 Korona 30 000 400 000 A békebeli árhoz képest 25000-szeres áremelkedés (egy szám árában), ami másfélszerese az infláció általános mértékének 1926 Korona 20 000 400 000 Csökken az egyes szám ára. 1927 Pengő 1, 60 32 1928 Pengő 2 40 1929 Pengő 2 40 1930 Pengő 2 40 Babits lesz a főszerkesztő 1931 Pengő 2 40 1932 Pengő 2 40 1933 Pengő 2 40 1934 Pengő 2 40 Relatív árcsökkenés: dupla számok csak 3 pengőbe kerülnek 1935 Pengő 2, 40 40 Áttérnek a havi egyszeri megjelenésre. Az egyes szám ára könyvmelléklet nélkül értendő, az előfizetés mellé jár viszont "illetménykötet", azaz ajándék könyv 1936 Pengő 2, 40 40 1937 Pengő 2, 40 40 1938 Pengő 2, 40 40 Febr-tól 20%-kal drágul az előfizetés 48 P-re, de ez könyvmellékleteket is jelent. 1939 Pengő 2, 40 48 Ápr-tól csökkentik az egyes számok árát, az előfizetés ára nem változik 1940 Pengő 2 48 1941 Pengő 2 48 A Nyugat címplapja 1912-ből: meg kell élni a hirdetésekből (forrás: Országos Széchényi Könyvtár)
A folyóirat folyamatosan megjelent a világháború éveiben, és túl is élte azt. Osvát halála után 1929-ben bekövetkezett halála után Babits Mihály határozta meg a Nyugat szellemét, irányvonalát. 1929-től 1933-ig Móricz Zsigmonddal együtt szerkesztette a lapot, 1933-tól pedig Gellért Oszkár (1882-1967) volt segítségére. Babits halála a Nyugat halálát jelentette, de csak részben, mert az Illyés Gyula által szerkesztett Magyar Csillag (1941-1944) külsőleg változatlan formában, a Mikes emblémát is megőrizve a nagy előd folytatásának tekinthető. A húszas években a második-, a harmincas években a harmadik nemzedék; és a folyóirat összetartó erejének csökkenése jelentős. Első nemzedék: Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kaffka Margit, Füst Milán, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Nagy Lajos, Szabó Dezső, Szép Ernő, Szomory Dezső, Tersánszky Józsi Jenő. Második nemzedék: Erdélyi József, Sárközi György, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Fodor József, Hunyady Sándor, Illés Endre, Kuncz Aladár, Márai Sándor, Németh László, Cs.
A Nyugat című folyóirat irodalmi jelentősége, története, nemzedékei: 1908. január 1-1941. augusztus 1-ig. A 20. századi magyar irodalom meghatározó korszakot jelentő folyóirata. Indulásakor a századelő radikális nemzedékének adott fórumot. Indulása 1908. január 1. Előzményei: A Hét (1890-1921) társadalmi, irodalmi, művészeti közlöny. Az alapító szerkesztője Kiss József. A Nyugat megindulásáig ez volt a legfontosabb lap, mert az új szellem századfordulós polgári irodalomnak kívánt központja lenni. A liberális városi polgárság, a nagyvárosi ember érzésvilágát tükrözte. Szerkesztőinek célja a modern, főleg francia irodalom megismertetése a magyar olvasóközönséggel. Krónika rovatában új publicisztikai műfajt teremtett. A meginduló Nyugat első nemzedéke szinte kivétel nélkül publikált benne. Másik előzménye a Figyelő (1905. ) havi szemle. Főként esszék, kritikák, a külföldi irodalom bőséges ismertetései jelentek meg benne. Szerkesztője Osvát Ernő volt, aki a Nyugatot fogja szerkeszteni indulásától haláláig (1929.
Az irodalomban a legfontosabb műfaja: regény és a novella. Naturalizmus Realizmus folytatása továbbfejlesztése, a visszataszító tények világába. A természet, olyan emberi lelkű működéseket is megmutat, amelyek túl vannak az ízlés tűrő korlátán, elriasztanak azért, hogy gondolkodásra késztetjenek. Emilé ZOLA megteremtője. Az ember. Móricz realistaés naturalista. Impresszionizmus (benyomás) Impresszionizmus, a naturalizmus, szimbolizmus is a 19 század harmadik harmadában alakult ki főként a festészetben, de a lírában is fontos szerepe van. A költő a közvetlen környezet adta benyomást, a hatás alapja visszatükrözni a jelen valóság a hangulatát kívánja megadni, általában a lelki mélységek az impresszionista versekben fedve maradnak. Impresszionista festők arra törekednek, hogy közvetlenül megjelent valóságot az az éppen adodo színeket rögzítsék, ehhez gyorsan kellett dolgozni, hiszen a fény folyton változik, ezért az, tárgyak elmosódottak lesznek, de a pillantatni szinösszetevőket tartalmazzák.