Videó: kellemetlen baki – az elnöknél Dánia lett a második a női kézi-vb-n! Mint ismert, Norvégia 29–22-re legyőzte Franciaországot a spanyolországi női kézilabda-világbajnokság fináléjában. A harmadik helyen azok a dánok végeztek, akiket a franciák az elődöntőben legyőztek. A Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) elnöke, Hasszan Musztafa azonban rossz sorrendet mondott be a díjátadón – írta meg a Női kézi-vb: Sokba kerülhetett volna nekünk... – Hergeirsson Mint megírtuk, a spanyolországi női kézilabda-világbajnokság fináléjában az első félidőben kiváló játékkal nagy előnyt szerzett a francia csapat, hogy aztán a másodikban teljesen összezuhanjon: a remekül védő Silje Solberg vezérletével a norvégok visszajöttek a meccsbe, majd egészen hihetetlen, hétgólos különbséggel nyerték meg a vb-döntőt. Francia női kézilabda válogatott eret. Lássuk, hogyan értékelték a mérkőzést a főszereplők! Női kézi-vb: Norvégia nyerte a világbajnokságot a franciák legyőzésével A spanyolországi női kézilabda-világbajnokság döntőjében Franciaország és Norvégia találkozott, és bár az első félidőben kiváló játékkal nagy előnyt szerzett a francia csapat, a másodikban teljesen összezuhant.
"Meleg férfinak lenni a legjobb dolog" Riportunkban egy vidéken élő család coming out-történetén keresztül mutatjuk be, hogy a valóságban milyen kihívásokkal nézhetnek szembe azok a családok, ahol valamelyik gyerek nem heteroszexuális irányultságú.
30: Magyarország–Franciaország (magyar idő szerint 14. 30) Július 27., 11. 00: Magyarország–Brazília (magyar idő szerint 4. 00) Július 29., 19. 30: Magyarország–Orosz csapat (magyar idő szerint 12. Francia női kézilabda válogatott 018. 30) Július 31., 19. 30: Magyarország–Spanyolország (magyar idő szerint 12. 30) Augusztus 2., 16. 15: Magyarország–Svédország (magyar idő szerint 9. 15) TOKIÓ 2020, NŐI KÉZILABDATORNA CSOPORTBEOSZTÁS A-CSOPORT B-CSOPORT Hollandia Spanyolország Montenegró Orosz csapat Norvégia MAGYARORSZÁG Japán Svédország Dél-Korea Franciaország Angola Brazília A csoportok első négy helyezettje továbbjut a negyeddöntőbe.
- a kalcium-klorid és a nátrium-karbonát (szóda) reakciója CaCl2 + NaCO3 -> CaCO3 + 2 NaCl - - a bárium-klorid és a kénsav reakciója BaCl2 + H2SO4 -> BaSO4 + 2 HCl - - a vas-oxid és az alumíniumreakciója (az úgynevezett termit reakció). Fe2O3 + Al -> Al2O3 + Fe Ekkor folyékony vas és aluminium-oxid keletkezik. A reakció igen magas hőfejlődéssel jár, ezért vasútisinek hegesztésére használják. Redoxi reakciók Redoxi folyamatoknak nevezzük azokat a kémiai reakciókat, melyek az oxidációfok (lásd: oxidációs szám) megváltozásával járnak. Kémia - Tananyagok. Ezekben a folyamatokban az egyik reakciópartner felvesz, a másik pedig veszít, lead elektronokat. Egyszerűen értelmezve oxidáció az a folyamat, amikor egy anyag oxigénnel egyesül. például a hidrogén égése vízzé: 2H2+ O2 = 2 H2O Általánosabb értelmezésben oxidációnak nevezzük azt a folyamatot, amikor a vegyület pozitív alkotórészének (kation) vegyértéke nő, vagyis, amikor egy ion vagy molekula elektronokat ad le. Például: a vas(II)-vegyületből vas(III)-vegyület keletkezik 2 FeO + O = Fe2O3 a réz(I)-ion réz(II)-ionná alakul elektron leadással Cu(I) = Cu(II) + e- Redukció az oxidációval ellentétes folyamat, vagyis az oxigén elvonása egy anyagból.
: szén, nitrogén) is képes redukáló ágensként szerepelni a redox folyamatokban. Ugyancsak oxidálódhatnak ("redukálószerek") a szerves vegyületek többsége is (pl. : cukrok, alkoholok, egyes vitaminok). Ez utóbbiak antioxidáns hatással rendelkeznek. Sav- bázis reakciók Sav-bázis elméletek 1. Arrhenius (Ostwald) elmélet (elektrolitikus) disszociáció savak H+-ra és savmaradékra disszociálnak bázisok OH--ra és kationra disszociálnak hiányosságok: (i) csak vizes közegben érvényes (ii) H+-ion oldatban önmagában nem létezhet (iii) spontán disszociációt feltételez (iv) sók hidrolízisét (pl. Kémiai reakciók csoportosítása - YouTube. Na2CO3 v. NH4Cl) nem tudja értelmezni 2. Brönsted - Lowry elmélet sav-bázis párok közötti protonmegoszlási reakciók H+ iont adnak le (protondonorok) H+ iont vesznek fel (protonakceptorok) H+ sav1 + bázis2 <=> bázis1 + sav2 HNO3 + H2O <=> NO3- + H3O+ CH3COOH + H2O <=> CH3COO- + H3O+ HClO4 + HNO3 <=> ClO4- + H2NO3+ H2O + CH3COO- <=> OH- + CH3COOH H2O + (Na+) + OH- <=> OH- + (Na+) + H2O NH4+ + H2O <=> NH3 + H3O+ 2.
A szubsztitúció s (S) reakció egyszeres kötés hasadásával és új egyszeres kötés kialakulásával játszódik le. A kilépő atom vagy atomcsoport helyére egy új csoport lép be. Az addíciós (A) reakció során egy telítetlen molekulába új csoportok lépnek be. Általános kémia | Sulinet Tudásbázis. Az eredeti π-kötés megszűnése közben két új σ-kötés alakul ki. Az eliminációs (E) reakció lényegében az addíció megfordítása: két σ-kötés helyébe egy π-kötés lép. Elektrofil és nukleofil reakciók A reagáló anyagok közül egyiket szubsztrátumnak, a másikat reagensnek tekintve, az ionos reakciókat tovább csoportosíthatjuk aszerint, hogy a reagens elektronleadásra képes, "nukleofil" jellegű, vagyis a szubsztrátum elektronszegény helyein támad, vagy elektronfelvételre hajlamos, "elektrofil" jellegű, tehát a szubsztrátum elektrondús helyein támad. Mindig a szénatomjával reagáló anyag a szubsztrátum.
például bizonyos fémoxidok szénnel vagy hidrogénnel hevítve fémmé redukálhatók: Fe2O3 + 3 C = 2 Fe + 3 CO CuO + H2 = Cu + H2O Általánosabb értelmezésben redukciónak nevezzük azt a folyamatot, amikor a vegyület pozitív alkotórészének (kation) vegyértéke csökken, vagyis, amikor egy ion vagy molekula elektronokat vesz fel. például: a réz(II)-ion réz(I)-ionná alakul elektron felvétellel Cu(II) + e- = Cu(I) Az elektront leadó partner oxidálódik, oxidációs száma nő. Ezek a reakciópartnerek a redukálószerek. Az elektront felvevő partner redukálódik, oxidációs száma csökken. Ezek az oxidálószerek. Oxidálószerek lehetnek: a nagy elektronegativitású elemek, jellemzően a VI. és VII. főcsoport elemei, (pl. : O2, O3, F2, Cl2, Br2) valamint olyan vegyületek (molekulák, ionok), melyekben magas oxidációfokú elemek találhatók (pl. : MnO4-, Cr2O72−, H2O2, valamint egyéb, főleg szerves peroxidok). Redukálószerek: elektron leadására hajlamos elemek, különösen az első két főcsoport tagjai (alkáli- és alkáliföldfémek valamint a hidrogén), de a legtöbb fém és néhány nemfémes elem (pl.
Brönsted - Lowry elmélet jellemzői a protonért folytatott versengés (kompetíció) korlátja, hogy a savas funkciót a proton jelenlétéhez köti nemvizes közegekre is alkalmazható a sav erőssége erősen függ az oldószertől értelmezi a disszociációt értelmezi a hidrolízist erős sav: konjugált bázispárja gyenge bázis a savas vagy bázisos karakter függ attól, hogy milyen reakcióba visszük az anyagot, pl. Öndisszociáció (autoprotolízis) H2O + H2O <=> H3O+ + OH- (K = 10-14 M2) H2SO4 + H2SO4 <=> H3SO4+ + HSO4- (K = 10-4 M2) NH3 + NH3 <=> NH4+ + NH2- (K = 10-22 M2) Savasság, bázikusság jellemzése az "ónium" ionok koncentrációjával 3. Lewis-féle elmélet elektronpár befogadására képesek (akceptorok, pl. fémionok) elektronpár átadására képesek ( donorok, nemkötő e--párral rendelkező vegyületek) magában foglalja és kiterjeszti a Brönsted - Lowry elméletet H3O+ +:Cl- <=> HCl + H2O a komplexképződést is beolvasztja a sav-bázis reakciók körébe - hátránya: nem tehető kvantitatívvá 4. Uszanovics elmélet kation elektron vagy anion felvételére ill. proton vagy leadására képes vegyületek elektron vagy anion leadására ill. proton vagy felvételére képes vegyületek a redoxireakciókat is beolvasztja a savbázis reakciók körébe - nem túl jól sikerült... A víz öndisszociációja H O OH K 3 H 2O 2 Kv ( K H2O) H3O OH 1014 M 2 H3O+-t mostantól H+-nak jelöljük Kv = [H+].