-Hetet? Na, de James…. Ez jó, legalábbis a Te tempóddal. -Igen-nézett föl végre Joyce. - Azt hiszem, igen…, de nem tudom, milyen sorrendben követik egymást. ► A néhai, ma már megboldogult Upton Sinclair, szokása szerint részegen dübörgött föl a Columbia Egyetem auditóriumába, ahol a kreatív írásművészet kurzusaira jelentkező diákok izgatottan várták. Sinclair megkapaszkodott a táblában és hangosan fölordított: -Ki akar maguk közül író lenni? A diákok egyöntetűen felemelték a kezüket. -Marhák! - dübörögte Sinclair, akkor miért nem mennek haza írni? 1999-ben bejárta a világsajtót a hír: Stephen Kinget elütötte egy kisteherautó, s a népszerű író súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. Szerencsére – és az olvasók nagy örömére – King felépült. Lábadozása idején írta meg, pontosabban fejezte be az 1997-ben elkezdett, majd félretett művét, Az írásról-t. King ezúttal nem borzongatni akarja kedves és hűséges olvasóit, hanem elmeséli, hogyan vált íróvá, és bevezeti őket a szakma rejtelmeibe.
Nem érdekel mekkora, az érdekel, hogyan használod. " Egy tripperroham és a rám váró idegi kataklizma révén én a belgyógyászatra kerültem. Ott volt időm elolvasni Stephen King mértékadó munkáját, melynek címe: Az írásról. (Európa Kiadó) King abban az időben kezdett írni, amikor még élt Janis Joplin. Jimmy Hendrix, J. F. Kennedy és az emberek ilyen feliratot hordtak a trikóikon: Békéért harcolni annyi, mint szüzességért baszni. Gondolom nagy örömet szerzek a fiatal magyar posztmodern kiválóságainak azzal, ha elárulom, hogy King első regényének írói honoráriuma négyévi fizetésének felelt meg. Igaz, hogy azt nem kétszáz példányszámban adták ki, melyből aztán százat be kellett zúzni. Négyszázezer dollárról volt szó. A regény egy olyan ember vallomása, aki nem követett el semmit Mark Twain King írói tanácsai rendkívül egyediek, de annál egyszerűbbek: Told az íróasztalodat a sarokba, és valahányszor leülsz írni, emlékezz rá, hogy miért nem a szoba közepén áll. Kitér többször is a szavak jelentésére, figyelmezteti a kezdő írót, hogy mérlegelje, mi a helyénvaló.
1999-ben bejárta a világsajtót a hír: Stephen Kinget elütötte egy kisteherautó, s a népszerű író súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. Szerencsére – és az olvasók nagy örömére – King felépült. Lábadozása idején írta meg, pontosabban fejezte be az 1997-ben elkezdett, majd félretett művét, Az írásról-t. King ezúttal nem borzongatni akarja kedves és hűséges olvasóit, hanem elmeséli, hogyan vált íróvá, és bevezeti őket a szakma rejtelmeibe. Tovább
S innentől kezdve egyenesen ívelt felfelé a karrierje, mely mind a mai napig töretlen. Beavatja olvasóit műhelytitkaiba, és hol világirodalmi, hol saját elbeszéléséből vett példákon keresztül szemlélteti, hogyan zajlik nála az alkotás folyamata – az első, nyers változattól a végső formába öntött műig. Mindeközben arra is szakít időt, hogy írásra buzdítsa arra hajlamos olvasóit, ellátva őket jó tanácsokkal. Stephen King rajongói – új oldaláról ismerve meg kedvenc írójukat – ezúttal bepillantást nyerhetnek abba, hogyan is készülnek az általuk olyannyira kedvelt, izgalmas, annyi kellemes-borzongató percet szerző művek, de a kötet rendkívül szórakoztató lehet bárkinek, akit érdekel, hogyan születnek a sikerkönyvek.
Az életről c. fejezet Ha valaki író akar lenni, mindenekelőtt két dolgot kell tennie; olvasson sokat, és írjon sokat. fejezet Amikor az ember még túlságosan fiatal (... ), a derűlátás tökéletesen megfelelő válasz a kudarcokra. fejezet A szó csak a jelentés kifejezője; az írás még a legjobb esetben sem közelíti meg a teljes jelentést. Az írás varázslat, éppen annyira az élet vize, mint minden alkotó művészet. A víz ingyen van. Igyanak. fejezet Ha nem lenne a szív és a képzelet, akkor az irodalom meglehetősen siralmas lenne. Talán nem is létezne. fejezet Az ember nem remélheti, hogy mást is félresöpör írásának erejével, amíg vele is meg nem történik ugyanez. fejezet A legtöbbet úgy tanulja az ember, ha sokat olvas, sokat ír, és a legértékesebb leckéket mindig maga tanítja magának. fejezet Irodalmi mű alkotásánál minden szó öröm, viszont ha az ember nem irodalmi jellegű könyvet ír, minden szó egyfajta szenvedés. fejezet Az írás magányos foglalkozás. Nagyon fontos, ha van valaki, aki hisz az emberben.
- készpénzes fizetési lehetőség 1116 Budapest, Kondorosi út 10. - kizárólag előzetes fizetést követően (legkésőbb a pénz beérkezését követő 5. munkanaptól) 1053 Budapest, Királyi Pál utca 11. munkanaptól) 1148 Budapest, Örs vezér tere 24. munkanaptól) Az átvétellel és szállítással kapcsolatos részletesebb információkat az " átvétel / szállítás " menüpont alatt találhat. Sokféle szállítási mód Megújuló árukészlet Számos újdonság nap mint nap Biztonságos vásárlás Barion / MasterCard / Visa / Maestro Online antikvárium Kényelmes rendelés otthonából
Krúdy Gyula: A Himnusz bölcsőjénél, Magvető Könyvkiadó, Bp., 1957 (In: Krúdy Gyula: Írói arcképek 1. ) Lukácsy Sándor: A Hymnus és a Szózat bölcsőjénél, Balassi Kiadó, Bp., 1995 (In: Lukácsy Sándor: A hazudni büszke író) Madarász Imre: A szenvedő vátesz Kölcsey hazafias költészete, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Bp., 1990 (In: Madarász Imre: Zengj hárfa! : Tanulmányok a magyar felvilágosodás és reformkor lírájáról) Szauder József: Himnusz: A magyar nép zivataros századaiból, Gondolat Könyvkiadó, Bp., 1975 (In: Mezei Márta-Kulin Ferenc (szerk. ):Miért szép? A magyar líra Csokonaitól Petőfiig) Vasy Géza: Himnusz-A magyar nép zivataros századaiból, Móra Könyvkiadó, Bp., 1994 (In: 99 híres magyar vers és értelmezése) Boldizsár Zeyk Imre: Százhetven éves a magyar nép nemzeti imája, a Himnusz, 1993 (In: Művelődés 1993. )
(Petrás Ince János gyűjtése) Nemzeti dal Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordtunk! Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy hiréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket.
A magyar nép zivataros századaiból Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villamidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett, s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág, és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger felette.
A magyar kultúra napját 33 éve, 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén nemzeti Himnuszunk kéziratát. De mit is érdemes tudni a nemzet egyik legfontosabb versének kalandos útjáról? Az Országos Széchényi Könyvtár korábbi cikke összefoglalta a kézirattal kapcsolatos érdekességeket. Kölcsey Ferenc költő, kritikus, politikus, akadémikus, 1790. augusztus 8-án született Sződemeteren (Fotó: MTI/Reprodukció) A Himnusz kéziratát 76 éve, 1946 decemberében hozta el az Országos Széchényi Könyvtárnak Szenes Magda. Azt sajnos nem tudni, hogy a hölgy milyen kapcsolatban állt a Miskolczy családdal, akiknek ágán sok Kölcsey-kézirat öröklődött – olvasható a Nemzetikönyvtá oldalon. A költő verseit külön lapokra írta és gyűjtötte, így jött létre a kéziratcsomag, benne a Himnusszal, amelyet két lapra írt. Ez a csomag valamikor szétszóródott, de hogy pontosan mikor, arról nincs információ. Történt ugyanis, hogy bizonyos lapok kikerültek belőle.
). És akkor közbeszólt a politika, méghozzá I. Ferenc József ő császári és királyi fensége képében. Történt ugyanis, hogy a császár és király nem szentesítette az országgyűlés által megszavazott törvényt, és így az hatályba sem léphetett. A Himnusz és a szocializmus A kommunistáknak nem volt a kedvencük a Himnusz. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy Rákosi elvtárs még kísérletet is tett a nemzeti Himnusz megváltoztatására. És erre úgy gondolta, hogy a legalkalmasabbakat kell felkérnie. Az egyik általa felkért személy Kodály Zoltán, a másik pedig Illyés Gyula volt. Rákosi kísérlete azonban csak Kodályig jutott el. A világhírű zeneszerző és zenepedagógus az anekdoták szerint, amikor meghallotta Rákosi kérését, felvonta a szemöldökét és csak ennyit mondott: "Minek új? Jó nekünk a régi! " Vissza a főoldalra