Ez utóbbitól D-re a Fanarakii-fokig a partvonal kevésbé egyenes; több rajta az apró bemélyedés. A szakadozottabb részen torkollik a Mandra, a Faki Dereh, az Ana Dereh és végül a Derkosz nevü parti tóba az Isztrandsa. A legnagyobb öböl az Iniadai, a legjelentékenyebb hegyfok a Kara Burun. A főbb kikötők: Szizebolu, Szaliklere és Agathopoli. Az anatoliai partokon, amelyekből középen az Indse Burunban végződő duc áll ki s a melyek nagyobbára magasak, mintegy 90 folyó folyik a F. -be; ezek közül a nagyobbak a Szakaria, Filiasz, Kizil és Jesil-Irmak, a Kharsit-szu, Kilids-szu, Devrikian-Irmak, Kara-szu, Termek, Batlaman és Ak-szu. A nagyobbára lapos öblök a következők: a Kerpeh-félsziget mellett levő Szingirlui, a nagy Inebolii, a Szinopei, az Indsefok és Boz-Tepse közt, a kis Csobanlari, a Szamszuni az Indsir és Irisz-fok közt, az Uniehi és Fatiszai a Jaszoni-foktól DNy-ra, a Jona és Hierosz Burun közt fekvő széles öböl, Ordu, Kirezun és Tireboli kikötőkkel és végre a Trebizondei. Duna fekete tenger torkolat 50. A Lazisztani part, a hol a Kollar és a Kolova-dagh emelkednek, magas és meredek; csak ott terül el szélesebb lapály, a hol a Csoruk torkollik és Batum város kikötője, 1886 óta orosz hadi kikötő, fekszik; Lazisztántól É-ra terül el a régi Kolchisz, alluvium alkotta sikság, a melyet a Szupsza, Rion, Khopri és Ingur öntöznek; a vasuti végpontul szolgáló Poti és Redut-Kaleh a kikötői.
A delta partjai előtt hosszan elnyúló Szahalin-félsziget szintén a beözönlő hordaléknak köszönheti létrejöttét, amit az É-D irányú tengeráramlás alakított ki. A Vaskapu megépítése, valamint az egyes ágak hajózhatóvá tételének érdekében végzett kotrások miatt az óriás folyam (átlagos vízhozam 6300 m3/sec) egyre csökkenő mennyiségű hordalékot szállítva érkezik a tengerbe. 1960-ban még 67, 5 millió tonna volt az éves hozam, ami 1983-ban már csak 52, 7 és a 90-es évek elején pedig 22 millió t/év volt. Elindult a magyar család a Fekete-erdőből a Duna fekete-tengeri torkolata felé… | EuroAstra Internet magazin. Természetföldrajzi szempontból a Duna-delta olyan zónában fekszik, amely a negyedkor folyamán az epirogenetikus és eusztatikus mozgások következtében a Fekete-tenger szintváltozásainak befolyása alatt állt. E mozgások és szintváltozások következtében a folyó és a tenger fokozatosan alakították ki a deltavidéket. Genezisét a kutatók egybehangzóan a Felső Pleisztocénre (Allerod fázis) teszik, amikor a Fekete-tenger szintje a mainál 50-60 m-rel magasabban volt. Egy meglévő öbölbe torkollott bele az időközben 3 ágra szakadt folyó, amely az eltelt 12 800 év alatt számos másodlagos deltát hozott létre.
A televízióban bemutatott filmek címei a következők: 1. / Nehéz indulás (Donaueschingen – Immendingen) Itt tör ki a folyó a Fekete – erdőből. 2. / Szivárgás és áttörés (Immendingen – Sigmaringen) Itt pedig eltűnik a föld alatt. 3. / Zúg és zuhog (Sigmaringen – Rechtenstein) Innen már kapaszkodni kell a lapátban, mert száguldunk. 4. / A Duna dolgozni kezd (Obermerchtal – Ulm) Pompás tájak, csodás városok sebes zúgók várnak minket. 5. / Erőmű lánc (Ulm – Ingolstadt) 18 vízi erőműnél zsilipezünk, ha működnek a zsilipek. 6. / Nagykorúvá válunk (Ingolstadt – Regensburg) Áttörünk egy szikla szoroson és száguldunk a Bootgasse-ékon. Elindult a magyar család a Fekete-erdőből a Duna fekete-tengeri torkolata felé… | Családinet.hu. 7. / Munkaszünet (Regensburg – Passau) Itt csak keveset avatkozott az ember a természet dolgaiba. 8. / Hurkok és határok (Passau – Linz) Újra a nagy helyek, a pompás városok és a zsilipek következnek. 9. / Várak és templomok (Linz – Melk) Barokk gazdagság, hatalmas hegyek és Mauthausen. 10. / Az első főváros (Melk – Bécs) Át a Wachaun, amit osztrák Dunakanyarnak is mondanak.
A Securitate felügyelete alatt, rendkívül rossz körülmények között folyó munka során sok politikai fogoly vesztette életét, az áldozatok száma pontosan nem ismert, több ezer főre becsülik. A Román Kommunista Párt berkeiben az építkezést "a román burzsoázia temetőjének" nevezték. Az építésnek politikai és presztízs-okai is voltak. A csatorna teljes mértékben a Román Szocialista Köztársaság szuverén fennhatósága alá került, és – ellentétben a Dunával – nem minősült nemzetközi vízi útnak, így nem került a folyó menti országok közös ellenőrzése alá, továbbá a román pártvezetés kivonhatta a Szovjetunió ellenőrzése alól is. A csatorna (pirossal jelölve) a Duna-delta térképén Források [ szerkesztés] Dauer; Spătaru: Magistrala albastră. kommunista propagandaének a csatornáról. Electrecord, 1984. (Hozzáférés: 2021. április 15. ) Duna–Fekete-tenger csatorna. Egy előirányzott temető. A Kommunizmust Kutató Nemzetközi Központ rendezésében megvalósított emlékkiállítás. Nemzeti Emlékhely, Recsk, 2013. DUNA FILM | ÚJPESTI HAJÓS KLUB. október 7–november 3. ; kurátor Romulus Rusan, ford.
A kontinentális Oroszország partjai mindenütt szabályosak és alacsonyak: rajtuk sok a tó, az u. n. liman. A Krim-félszigethez legközelebb esik az odesszai kikötő, amelynek bejáratát Tendra sziget védi. Tőle Ny-ra van a Dnyeszter-liman és 90 km. -nyire D-nek a Duna-torkolat; e részen Odesszán kivül Kherszon, Nikolajev a Bug torkolatánál, Ocsakov a Dnyeper-liman bejáratánál és Akkermann a kikötővárosok. Duna fekete tenger torkolat map. A Duna-torkolat három ága: a Kilia, Szulina és Sz. -Györgyi Leti s Moije szigeteket fogják körül. A partok itt kidomborodnak, ami a Duna vizétől lerakott iszapnak (Hartley szerint évenkint 60 millió m 3) tulajdonítható. A Duna-torkolattól D-re a part Ny-nak vonul vissza, azután egyenesen D-nek vonul a Bolgárországhoz tartozó Kali Akri-hegyfokig. Ez a rész a Dobrudsa, hol a partok mentén egész sora terül el a többé-kevésbé sósvizü tavaknak, aminők a Razim, Golovica, Szmaika és Szinoje. Kikötő helyek itt: Küsztendse, Mangalia, Kartal és Szatalmis. Kali-Akritól D-re van a Balcsiki-öböl, a várnai kikötő, amelynek közelében a Pravodi és Akilli kamcsik torkollik, az Emineh-fok; azután a Miszivrii-, Ankhialoi- és Burgaszi öblök.
Egy magyar lány a közösségi oldalán osztotta meg elektromos rolleres rossz tapasztalatát. A poszt szerint a Deák téren elfogyasztott két cidert, majd elektromos rollerrel igyekezett hazajutni. Közben megállították a rendőrök, elkérték a jogosítványát és megszondáztatták. Mivel a hölgy nem rendelkezett jogosítvánnyal, és bukósisak sem volt rajta, valamint ittas állapotban volt, igen borsos, 100 ezer forintos büntetést kapott. Ezek alapján arra következtethetünk, hogy az egyenruhások segédmotor-kerékpárként kezelték a járművet, a KRESZ-ben ugyanis nem szerepel az elektromos rollerre vonatkozó szabályozás. Ez esetben felmerülhet a rendszámtábla kérdése, és hogy az kinek a felelőssége? Járdán nem szabad használni, az úttesten viszont veszélynek van kitéve a rolleres. Marad a biciklisáv? Pintér Sándor belügyminiszter korábban egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az elektromos rollerek segédmotor-kerékpárként kezelendők, és a rendőrség a jogszabályok alapján köteles eljárni. A rollereknek a kerékpárok között van a helyük Herpy Miklós ügyvéd, közlekedési szakjogász a megkeresésére elmondta, mivel a KRESZ nem határozza meg, hogy hova sorolhatók az elektromos rollerek, ezért eddig járműnek sem minősültek.
Az ORFK jelezte, hogy mivel a hatályos jogszabályok nem ismerik az "elektromos roller" járműkategóriát, a rendőrség nem végez adatgyűjtést arról, hogy hányszor büntettek meg e-rollerezőket. Révész Máriusz szerint viszont nyilvánvalóan belátható, hogy az elektromos roller sokkal közelebb áll az elektromos rásegítésű kerékpárhoz, amely 25 kilométer per órás sebességig kerékpárnak minősül. Miután az elektromos közrollerek az EU-s szabvány szerint nem haladják meg ezt a sebességhatárt, rájuk is a kerékpáros előírásoknak kellene vonatkozniuk – érvelt. Emlékeztetett arra is, hogy az elektromos rollerek használatának nem kritériuma a vezetői engedély, így annak bemutatását kérni "tarthatatlan". A kormánybiztos kiemelte: az általuk jegyzett javaslat a KRESZ módosítására azt tartalmazza, hogy az uniós gyakorlatnak megfelelően az elektromos rollereknél ugyanaz a szabályozás érvényesüljön, mint az elektromos kerékpároknál. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Szerző: Világgazdaság | Közzétéve: 2021. 09. 05. 08:00 | Frissítve: 2021. 08:00 Budapest - Az új közlekedési eszközzel kapcsolatos egyes hatósági intézkedések nem vezethetők le a jelenleg érvényes KRESZ-ből. Tisztázó egyeztetést kezdeményez Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos az elektromos rollerek használatának kérdésében a Belügyminisztériummal, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, illetve a rendőrséggel - tudta meg a Világgazdaság. Atalálkozóra a tervek szerint még szeptemberben sor kerül. Révész Máriusz a napilapnak azzal indokolta a lépést, hogy a tudomására jutottak olyan esetek, amelyekben az elektromos roller felhasználóknál a rendőrség alkoholszondát alkalmazott, vezetői engedély bemutatását kérte, valamint bírságot rótt ki. Márpedig a kormánybiztos szerint ilyen következmények nem vezethetők le a jelenleg érvényes KRESZ-ből. Így egyre fontosabb lenne egységes hatósági értelmezést kialakítani ezekre a járművekre. Az elektromos rollert a hatályos szabályozás alapján - külön eltérő rendelkezés hiányában - csak segédmotoros kerékpárnak lehet megfeleltetni, így az azzal való közúti közlekedés során a segédmotor-kerékpárok közlekedésére vonatkozó szabályok az irányadók – közölte az Országos Rendőr-Főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata a Világgazdaság megkeresésére.
Már 2019-ben belekötött a Belügyminisztériumba e-rollerek kapcsán Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő, aki Miért segédmotoros kerékpár az elektromos roller? Avagy a rendőrség szándékosan akar baleseteket okozni elektromos rollerekkel az utakon? címmel érdeklődött Pintér Sándornál. Az elektromos roller a hatályos szabályozás alapján, külön eltérő rendelkezés hiányában csak segédmotoros kerékpárnak lehet megfeleltetni. A rendőrség a jogszabályok alapján köteles eljárni" – válaszolta a kérdésre Kontrát Károly, a szaktárca államtitkára. Azóta ennek megfelelően jár el a rendőrhatóság a szabálytalankodó e-rolleresekkel szemben. A Közlekedésbiztonság című szakportál így foglalta össze az e-problémát, a nem hivatalos gyűjtőnéven e-mobilitási, vagy mikromobilitási eszközökként emlegetett elektromos meghajtású és/vagy rásegítésű eszközök veszélyeivel. A szakíró megállapítása szerint az út nem biztonságos számukra, mert túl kicsik a kerekeik az azokon előforduló kátyúkhoz képest, még nehezebben veszik észre őket az autósok, mint a kerékpárosokat vagy a motorosokat, nem igazán lehet velük könnyen-gyorsan alkalmazkodni a forgalomhoz.