A felsőoktatás kiszervezéséért felelős kormánybiztos szerint az állami fenntartásban maradt egyetemeknek végig kell gondolniuk, számukra okoz-e hátrányt, hogy nem kerültek alapítványi fenntartásba. Stumpf István úgy értékeli, heroikus munkát végeztek a kollégái annak a több mint egy tucat törvény előkészítésével, aminek a múlt heti megszavazásával több mint 10 egyetem került vagyonkezelő alapítványok tulajdonába. Ezzel már 21 intézmény van alapítványi fenntartásban, de úgy látszik, Stumpf István itt nem állna meg, a Magyar Nemzetnek most azt mondta, szerinte a Műegyetemnél ez a modellváltó struktúra sokkal megfelelőbb, mint néhány tudományegyetem számára, de majd eldöntik, akarnak-e a jövőben csatlakozni. Egy hete egyébként a BME kancellárja, Kotán Attila is arról értekezett, hogy meg kell vizsgálniuk a modellváltás lehetőségét. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem főépülete Fotó: Jászai Csaba/MTI/MTVA A kiszervezések miatt mára csak 5 állami fenntartású egyetem maradt: az ELTE, a BME, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia.
A BME Mérnöktovábbképző Intézetet 1939. augusztus 15-én a Műegyetemen alapították. Ez volt Európában az első, egyetemi keretek között működő továbbképző intézet. Az alapításkor megfogalmazott gondolatok az intézmény feladatáról – a gyakorlatban működő szakemberek továbbképzése, az elmélet és a gyakorlat mindenkori legújabb fejlődésének megismerése, illetve különleges szakismeretek megszerzése – ma sem vesztettek időszerűségükből. Hivatalos megnevezése: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet Alapítva: 1939-ben Budapest University of Technology and Economics Institute of Continuing Engineering Education Technische und Wirtschaftswissenschaftliche Universität Budapest Institut für Ingenieur-Weiterbildung Intézeti igazgató: Zarka Dénes Igazgatóhelyettes: Mészárosné Merbler Éva A BME Mérnöktovábbképző Intézet a Műegyetem jogán nyilvántartásba vett és engedélyezett felnőttképzési intézmény. Intézményi azonosító: FI23344 Felnőttképzési nyilvántartásba vételi szám: E-000530/2014 Az Intézet oktatási tevékenységének jogi keretét a Felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII.
1949. december 1: a második világháborút követően az Elnöki Tanács 1949. évi 15. számú törvényerejű rendelete újraszabályozta az intézmény szervezetét, megalakítva a Budapesti Műszaki Egyetemet. Az esti mérnökképzés az 1947-ben megalakult Állami Műszaki Főiskolán indult meg, amelyet 1951-ben a Műegyetem vett át. Ebben az időben alakult meg a Villamosmérnöki Kar, 1950 és 1957 között Hadmérnöki Kar működött az egyetemen, 1951-ben pedig létrejött a Közlekedésmérnöki Kar is. Az 1940–50-es évek fordulójára a nagy, elsősorban mennyiségi fejlődés jellemző, pl. 1949 és 1951 között 23 új tanszék létesült. Az 1950-es évek első felében Építőipari Műszaki Egyetem néven a Mérnöki és az Építészmérnöki Kar önállósult (a közlekedésmérnökök csatlakozásával Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem néven működött 1955-től). A két műszaki egyetem 1967-ben egyesült újra és az ekkor létrejött hat karú egyetem húsz éven keresztül működött ebben a formában. A fejlődést és bővülést kiszolgálva 1949-től az 1980-as évek elejéig 11 tanulmányi épület készült el az egyetemváros területén, 1971-ben pedig kísérleti atomreaktort helyeztek üzembe.
A Budapesti Műszaki Egyetem, az egyik legrégebbi fővárosi felsőoktatási intézmény. 1782-es alapítása óta sokan csak Műegyetemként ismerik. A Duna-parti hatalmas, eklektikus főépület Hauszmann Alajos tervei alapján készült és a budai part egyik legmeghatározóbb építészeti eleme. A Szabadság híd és Petőfi híd között, illetve az Infoparkban számos épülete található még. Fotó: Balkányi László - We Love Budapest Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest
08 milliárd forinttal patronálnak. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 10 kutatási terv részesült támogatásban.
A 19. században fellendülő ipar olyan szakemberigényt támasztott, amelyet a kizárólag földmérő és vízépítő mérnököket képző Institutum már nem tudott kielégíteni. 1844. június 12: az Ipartanoda megalapításáról szóló rendelet, az intézmény 1846. november 1-jén nyitotta meg kapuit és vette fel Habsburg József nádor tiszteletére a József Ipartanoda nevet. A képzés az első, előkészítő év után három osztályra vált szét (technikai, kereskedelmi és gazdászati). A törekvések középpontjába ugyanakkor az önálló magyar műegyetem felállításának terve került. Erre tettek javaslatot a hallgatók is, akik az időközben kitört 1848-as forradalom és szabadságharc idején 12 pontban fogalmazták meg követeléseiket. 1848-ban alakult meg a ma BME OMIKK néven működő egyetemi könyvtár is. 1850. szeptember 19: az Institutum és az Ipartanoda összevonásából új, nem felsőfokú tanintézet jött létre Joseph Industrieschule néven. Az intézet oktatási nyelve a német volt, és csak a technikai osztályban folyt tovább a képzés.
E területeket a tanszék öt kutatócsoportja gondozza: Űrtechnológia Elméleti villamosságtan Antennák és EMC Mikrohullámú és optikai távközlő rendszerek Radar és távérzékelés Oktatási tevékenységünk a jel- és rendszerelmélet, a térelmélet, a hírközlés, a telekommunikáció, a távérzékelés, az optikai távközlés és az űrkutatás területeire terjed ki. A tanszék szerepet vállal a Villamosmérnöki és Informatikai Kar BSc, MSc és PhD szintű villamosmérnöki és mérnökinformatikus képzéseiben egyaránt. Alapképzéses szakirányunk az Infokommunikációs rendszerek specializáción belül a Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások ágazat. A mesterképzésben a tanszék a Vezeték nélküli rendszerek és alkalmazások főspecializációért, valamint az Optikai hálózatok villamosmérnöki, illetve az IT rendszerek fizikai védelme mérnökinformatikus mellékspecializációkért felelős. A tanszék kiterjedt nemzetközi kapcsolattal rendelkezik külföldi egyetemekkel és intézményekkel, valamint jelentős ipari kapcsolatot épített ki hazai és multinacionális távközlési és űrkutatási cégekkel.
Hivatalos: a Diósgyőr felmentette a munkavégzés alól Kondás Elemért A Diósgyőri VTK labdarúgócsapata hivatalos oldalán jelentette be, hogy már nem Kondás Elemér az együttes vezetőedzője. Kondás Elemér 2021. május 25-én lett a DVTK labdarúgó csapatának vezetőedzője. A szakember 31 NB II. -es mérkőzésen irányíthatta a DVTK labdarúgóit. 18 győzelem és 7 döntetlen mellett 6 alkalommal maradt pont nélkül a csapata – írja a miskolciak klubhonlapja. Utódját egyelőre nem nevezte meg, de igen sokatmondó, hogy csütörtökön Dragan Vukmir felmondott Szegeden, egy közvetlen rivális visszautasíthatatlan ajánlatára hivatkozva. A Diósgyőr 31 forduló után második helyen áll a Merkantil Bank Ligában, hat ponttal lemaradva az éllovas Vasas mögött és kettővel megelőzve a harmadik helyezett Szegedet. A miskolci együttes vasárnap a Tiszakécskét fogadja. Borítókép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
2022. április 08., péntek 12:41 | MTI A miskolci klub pénteken a honlapján röviden annyit közölt, hogy a szakembert délelőtt felmentették a munkavégzés alól. Később bejelentették, hogy Kondás helyét a mai naptól Dragan Vukmir veszi át. A szerb és magyar állampolgársággal is rendelkező szakember játékosként háromszoros magyar bajnoknak és háromszoros kupagyőztesnek mondhatja magát az FTC, a Debrecen és Honvéd színeiben. Edzőként legutóbb a Szeged-Csanád Grosics Akadémiát irányította, amelynél csütörtökön felmondott. A Debrecennel kétszeres magyar bajnok és kétszeres Magyar Kupa-győztes Kondás Elemér tavaly május végén szerződött a másodosztályba kiesett együtteshez, mellyel 31 NB II-es mérkőzésen hat vereség mellett 18 győzelmet és 7 döntetlen ért el. A DVTK hét fordulóval a vége előtt hét ponttal van lemaradva az éllovas Vasastól, s kettővel előzi meg a harmadik Szegedet. Az OTP Bank Ligába az első két helyezett jut fel.