Ahogy közeledik az év vége, az egész országot foglalkoztatja a kérdés: mennyi lesz a minimálbér jövőre, hány százalékot emelkedik az ideihez viszonyítva? A minimálbér, a kötelező legkisebb munkabér, az az összeg, amelyet a munkáltató a munkavállaló részére köteles legalább fizetni. Ezt az összeget az állam állapítja meg. Mennyi lesz a minimálbér 2021-ben 5. Az elmúlt három évben szép sorban 8, 8 és megint csak 8 százalékos volt a minimálbér növekedése. Ennél magasabb mértékű emelés csak volt, akkor 15 százalék. Ha megpróbáljuk megtippelni, mire lehet jövőre számítani, fontos figyelembe venni, hogy elsősorban a járvány hatására, a bizonytalanabbá váló gazdasági környezet miatt visszafogottabb béremelkedésre van kilátás. A cégek is óvatosabbak, a bizonytalan kilátások miatt nem akarnak nagy költségnövekedést, és fontos szempont az is, hogy a járvány hatására sok szektorban megszűnt a korábbi években tapasztalt a munkaerőhiány. Gondoljunk csak a megtépázott turizmus, vendéglátás szektorra. Ráadásul a külföldi munka is kevésbé csábítja a magyar dolgozókat.
2021. 01. 26. 15:07 Mennyivel nő a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum 2021-ben? Hány forinttal emelkedik a nettó minimálbér és a bérminimum? Mennyivel marad több a borítékban? A két táblázatban foglalta össze a lényeget. 2021-ben 4%-kal emelkedik a minimálbér, ezzel bruttó 167 400 forintra emelkedik, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintra nő.
A minimálbér bruttó összege 2020 januárjától 161 ezer forint, ami több mint kétszerese a 2010-es, 73 500 forintos szintnek. A garantált bérminimum az elmúlt évtized eleje óta 89 500 forintról 135 százalékkal 210 600 forintra emelkedett. Minimálbér összeg 2021: Mennyi lesz a bérünk 2021-ben?. A bérek 2013 eleje óta, 93 hónapja töretlenül nőnek Magyarországon. 2020 január-szeptemberre a tíz évvel korábbihoz képest a nettó keresetek kedvezmények nélkül 99, a családi kedvezménnyel számolva pedig 106 százalékkal emelkedtek, tehát lényegében megduplázódtak. Idéntől mások mellett az egészségügyben és az oktatásban dolgozók is jelentősen több pénzt vihetnek haza. A kormány célja változatlanul az, hogy az emelkedő bérekkel folyamatosan javuljon a magyar családok életszínvonala.
A járványhelyzet okozta bizonytalanságok miatt nem jutottak még közös nevezőre a munkaadók és munkavállalók a minimálbér és a garantált bérminimum 2021-es emeléséről. A kormányzat kompromisszumos megállapodás kialakításában érdekelt, ezért az egyeztetések januárban folytatódnak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). A VKF 2020-ban 24 alkalommal ült össze, ebből öt év végi találkozó napirendjén szerepelt a jövő évi minimálbér és a garantált bérminimum megállapítása. Az egyeztetések annak ellenére nem vezettek megállapodáshoz, hogy a munkaadók és a munkavállalók javaslatai nem estek áthidalhatatlanul távol egymástól. A megállapodást elsősorban a koronavírus miatti gazdasági bizonytalanságok nehezítették. A felek januárban tovább dolgoznak a kompromisszumos megoldás elérése érdekében. A kormány arra törekszik, hogy minél több magyar ember jusson elvégzett munkája után tisztességes keresethez. Mennyi lesz a minimálbér 2021-ben 6. A tavalyi bérmegállapodás értelmében 2020-ban 8 százalékkal emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum.
Más kutatások kimutatták, hogy azoknak, akiknek rövid alvási ideje van, magasabb a béta-amiloid-szintje az agyukban - ez általában megtalálható az Alzheimer-kórban szenvedők agyában. A kutatók nem tudják biztosan, hogy az alváshiány miért kapcsolódik a kognitív hanyatláshoz. Az egyik elmélet szerint az alvás segít agyunkban kiüríteni a napközben felhalmozódó káros fehérjéket. E fehérjék némelyike - mint például a béta-amiloid és a tau -, úgy gondolják, hogy demenciát okoznak. Tehát az alvás nem megfelelő minősége megzavarhatja agyunk azon képességét, hogy megszabaduljon ezektől. Kísérleti bizonyítékok is alátámasztják ezt. Ezek azt mutatják, hogy akár egyetlen éjszakai alvásmegvonás is átmenetileg növeli a béta-amiloid szintjét az egészséges emberek agyában. De kevésbé világos, hogy a hosszú alvás miért kapcsolódik a kognitív hanyatláshoz. Korábbi tanulmányok is összefüggést találtak a túl sok alvás és a kognitív teljesítmény között. De a legtöbben arra hagyatkoztak, hogy a résztvevők maguk számoljanak be arról, mennyi ideig alszanak éjszaka - ami azt jelenti, hogy az adatok kevésbé pontosak, mintha EEG-vel mérnék az agyi aktivitást.
A nagyszüleink arca a szemünk előtt már többnyire szemüvegesen, "ókulával" jelenik meg. Nem véletlenül: egyes szembetegségek kifejezetten az idősebb korban jelentkeznek, és nem ritkán visszafordíthatatlan látásromlást okoznak. Kattintson! A vizsgálatba, 500 (átlagosan 63 éves) olyan embert vontak be, akinek nem volt AMD-je, 126 (átlagosan 78 éves) személynél diagnosztizáltak korai AMD-t, és 316 (átlagosan 83 éves) betegnél neovaszkuláris AMD-t, és 61 (átlagosan 84 éves) paciensnél igazolhatóan geografikus atrófiát, másodlagos AMD-t mutattak ki. Az átlagos alvás időtartama az AMD-től mentes betegeknél 7, 97 óra volt, míg 8, 17, óra, 9 óra és 7, 97 óra azok esetében, akiknél korai AMD, neovaszkuláris AMD, és geografikus atrófia jelent meg. Azoknak a betegeknek az aránya, akik napi több mint 9 óra éjszakai alvásról számoltak be, az egyes csoportokban 25, 28, 41, illetve 51 százalék volt. A túl sok időskori alvás látásproblémákhoz is vezethet A következtetések levonásához a kutatók figyelembe vették az életkort, a nemet és a dohányzást.
Nem csak a kevés alvás árthat az egészségnek. Az is hajlamosabbá válhat a krónikus megbetegedésre, aki túl sokat alszik. Miért? Erről szól cikkünk. Az alvásigény Mindenkinek más az alvásigénye. Elsősorban genetikailag meghatározott. Függ az életmódtól, a kortól, az egészségi állapottól is. Egyesek már öt óra alvás után frissen ugranak ki az ágyból, másoknak 8 óra hossza sem elég. Az igazi jó, pihentető alvás egyik feltétele, hogy este 10 és 12 óra között feküdjünk le, mert az éjszakának ebben a szakaszában tartós delta szintű tudatállapotban lehetünk, és ez a tudatszint regenerálja legjobban az elmét. Sziesztázz! Így hat a szervezetedre a délutáni alvás Az alvás minőségét az is javítja, ha lehetőségünk van átaludni az éjszakát. Depresszióra hajlamosít A hosszabb alvási időtartam hatására növekszik a depresszióra való hajlam. 8 óránál több alvás előhozza a jellegzetes tüneteket. Ezt felnőtt ikerpároknál végzett kísérletek is igazolták: az egyik testvér éppen eleget, a másik az igényeihez képest többet aludt.
Mégsem ideális a 8 óra alvás? A tanulmány eredményeiben az a meglepő, hogy az alvás optimális időtartama sokkal rövidebb, mint a korábbi publikációkban. A kutatás kimutatta, hogy a 6, 5 óránál hosszabb alvás idővel kognitív hanyatlással jár - ez alacsony szám, ha figyelembe vesszük, hogy az idősebb felnőtteknek hét és nyolc óra közötti alvás javasolt minden éjszaka. Előfordulhat, hogy nem feltétlenül az alvás hossza számít, hanem az alvás minősége, ha a demencia kialakulásának kockázatáról van szó. Ez a tanulmány például azt is kimutatta, hogy a kevesebb "lassú hullámú" alvás - a helyreállító alvás - különösen befolyásolta a kognitív károsodást. A cikk az ajánló után folytatódik Számos tényező játszhat szerepet Azt sem tudjuk megmondani ebből a tanulmányból, hogy a hosszú alvási időtartamok egymástól függetlenül megjósolhatják-e a kognitív hanyatlást. Lényegében nem zárhatjuk ki, hogy a 6, 5 óránál tovább aludt résztvevőknél esetleg már nem voltak olyan kognitív problémák, amelyek demenciára utaló agyi elváltozásokkal jártak, amelyeket a tesztek nem vettek észre.