A kormányátalakítást firtató felvetésre azt válaszolta, hogy jelenleg az ország átszervezése zajlik, nem a kormányé. Romániában 14 százalékkal emelik a nyugdíjakat. Az Operaház-ügyről szólva közölte, a kabinet a következő ülésén tárgyalja az intézmény helyzetét. A kormányülésen meg kell hallgatni egy jelentést az elmúlt időszak munkájáról, hogy mi történt az Operaházban, és ezután "lehetőség nyílik majd arra, hogy személyi döntések szülessenek operaházi szinten" - tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy a Népszabadság pénteken arról írt, Orbán Viktornak megrendült a bizalma a nemzeti erőforrás miniszterben, Réthelyi Miklósban, a szóvivő azt mondta: "mindig nagyon élénk a fantáziája ennek a bizonyos lapnak, a találati aránya viszont meglehetősen csekély". (Réthelyi Miklós szerda délelőtt Horváth Ádámot nevezte ki a Magyar Állami Operaház főigazgatójává június elsejei hatállyal, de még aznap este a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azt közölte az MTI-vel, hogy a kinevezés kérdéses, az Operaház új főigazgatójának személyéről később lesz döntés.
Mellár Tamás hozzátette: a legnagyobb baj a kormány második akciótervével az, hogy egyszeri lépésekre alapít egy hosszabb távú adócsökkentést. Gyenge verseny A jobboldali közgazda egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a magánnyugdíjpénztárak működése nem hatékony. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) statisztikái szerint az magánnyugdíjpénztárak között átlépők aránya folyamatosan nő, de a pénztárválasztásnak és az átlépéseknek semmi közük az elért hozamokhoz. A verseny gyenge, a magánnyugdíjpénztári tagok alulinformáltak, a vagyonkezelési költségek általában magasak. Évente indexálná a nyugdíjakat a kormány 2022-től - Hírnavigátor. Amint a PSZÁF korábban megállapította, "a csoporthátterű pénztárak kizárólag a csoporthoz tartozó vagyonkezelőkkel szerződnek, a vagyonkezelési szolgáltatás piaci versenyeztetése pedig általában csak a kisebb, munkáltatói hátterű pénztáraknál jellemző". Mellár Tamás szerint azonban megoldást jelenthetnének az egyes skandináv országokban alkalmazott modellek, amelyekkel erősebbé lehetni tenni a versenyt. A kormány azonban – úgy tűnik – inkább a magánnyugdíjpénztári pillér visszafejlesztésében érdekelt.
Lapunk júniusban írt arról, hogy a kormányzati ötletek közül a magánnyugdíjpénztárak államosítása látszana igazán alkalmasnak a hiánycélok tartására, és az adócsökkentések fedezésére egyszerre, Matolcsy akkor cáfolta, hogy a kormánynak ilyen tervei lennének. Forrás: FigyelőNet Kapcsolódó cikkek 2022. ERDON - Mutatjuk, mennyivel nő a nyugdíjak összege 2022-ben. március 21. Varga Mihály: további 106 ezer szülő kap vissza 33 milliárd forintot A családi adóvisszatérítés teljes összege már a 650 milliárd forintot közelíti; az a 106 ezer igénylő, akik az adóbevallásukban érvényesítik az adókedvezményt összességében 33 milliárd forintnyi adót kapnak vissza – írta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook oldalára felkerült bejegyzésében.
300-400 ezer forintos megtakarítás évente Tavaly kiugró gazdasági eredményt ért el az ország, akkor mind a két és fél millió jogosult a maximális összegű prémiumban, nyolcvanezer forintos egyszeri juttatásban részesült. Ilyenre korábban nem volt példa – idézte fel a miniszterhelyettes. Tállai András végül szóba hozta a rezsicsökkentés ügyét is. – Manapság féktelenül szárnyalnak az energiaárak a térségben, egyedül Magyarország kivétel ez alól. A rezsicsökkentés miatt a magyar társadalmat ez a jelenség nem sújtja – mondta az államtitkár. Közlése szerint a rezsicsökkentés a nyugdíjasoknak átlagosan 300-400 ezer forint megtakarítást jelent évente. – Az utóbbi idők nyilatkozatai szerint a baloldal a rezsicsökkentést ugyanúgy károsnak tartja, mint a 13. Fennáll a veszélye, hogy egyszerűen elvennék, eltörölnék mind a kettőt – vélekedett Tállai András, majd arról beszélt: a feltételezésnek az ad szomorú alapot, hogy ezt a baloldal egyszer már megtette. Gyurcsányék voltak a legnagyobb rezsiemelők Magyarországon, és ők szüntették meg 2009-ben a 13. havi ellátást.
Az államtitkár a változtatás fontos elemének nevezte a korhatár előtti valamint a rokkantsági ellátások átalakítását. A magán-nyugdíjpénztárból visszalépők is ígéretet kaptak arra, hogy hozzátartozóik özvegyi nyugdíjat igényelhessenek - ismertette a változtatásokat. Hozzátette, hogy a tagok számának csökkenése miatt több pénztár is megszűnhet, de ezek tagjai visszaléphetnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, miközben felvehetik a reálhozamot is. A javaslat másik témakörére áttérve közölte, hogy az európai unió tisztségviselőinek nyugdíjtranszferéről szóló szabályozásnak már az uniós csatlakozást követően meg kellett volna születnie. Szavai szerint a változtatás nyomán a hazai és az uniós nyugdíjrendszer között hordozhatóvá válnak a megszerzett jogok. Az uniós tisztviselők közül azok jogosultak nyugellátásra, akik legalább tíz évig dolgoztak az EU valamelyik intézményénél - mondta. Aki kevesebb, mint tíz évet dolgozott a személyzeti szabályzat hatálya alatt, az az uniós rendszerben megszerzett nyugdíjjogosultságának biztosításmatematikai ellenértékét abba a tagállamba utalhatja, ahol pályáját folytatni fogja.
Ha most, a 2014-es Kreditpontos Évnyitó kampány unk keretében rendel, úgy jogosult lesz a részvételre a System Media Kft. Adótörvények 2014 elnevezésű, otthonról elvégezhető ONLINE képzés én is, és ezen a módon további kreditpontokat gyűjthet (akár 20 kreditpontot is). Az akció feltételei a 2014. január 6-ától március 16-áig beérkezett megrendelésekre vonatkoznak, abban az esetben, ha azok 2014. március 31-éig befizetésre kerülnek. Az részvételhez szükséges egyedi azonosítót, valamint a további információkat a befizetést követően kiküldött számla kísérőlevelében fogja megtalálni. Részletek » 14 990 Ft + áfa HVG Klubkártyával 11 992 Ft + áfa Mit tartalmaz a csomag?
Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható. Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Jogszabályok: 1997. évi LXXXI. törvény 168/1997. (X. 6. ) Korm. rendelet ► KÉRJÜK LÁJKOLD, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
(Lásd: Tájékoztató a hozzátartozói nyugellátásról. ) Az élettárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra? Az élettárs – a jogszerzőre előírt feltételek fennállása esetén – csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük (vagy annak akár csak egy része) alatt özvegyi nyugdíjban nem részesült. Ha az élettársak korábban egymással házasságban éltek, és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek, és a bejegyzett élettársi kapcsolatot bírói ítélet felbontotta vagy közjegyző nemperes eljárásban megszüntette, az élettárs özvegyi nyugdíjra jogosultságának vizsgálatakor a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását, megszüntetését követő együttélési idő vehető figyelembe. Az elvált, illetve a házastársától külön élő igénylő milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a 60%-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette (ha már nyugdíjas volt), vagy megillette volna (ha még nem volt nyugdíjas). Kivétel természetesen van, hiszen az elvált, továbbá a házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy ideiglenes özvegyi nyugdíja a részére az elhunyt által haláláig nyújtott házastársi tartásdíj összegénél több nem lehet. (A tartásdíjat a bíróság hagyhatja jóvá vagy állapíthatja meg, vagy közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozat tartalmazhatja. Ilyen tartásdíj hiányában az elvált vagy egy évnél hosszabb ideje különélő házastárs nem jogosult özvegyi nyugdíjra. ) Az özvegyi nyugdíj igénylése Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat nem állapítják meg hivatalból, azt mindenképpen az özvegynek kell igényelnie! Ide kattintva töltheti le az igényléshez szükséges nyomtatványt. Ha a nyomtatványt számítógéppel kívánja kitölteni, akkor ide kattintson.
Az elhunyt jogszerzőre vonatkozó jogosultsági feltételek: - a jogszerző a halál időpontjában saját jogú nyugellátásban részesüljön. Ugyanezen előírást kell alkalmazni a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy elhalálozása esetén is, ugyanis a vonatkozó szabályozás szerint, az említett személyek ellátását az elhalálozásuk időpontjában automatikusan öregségi nyugdíjnak kell tekinteni. - amennyiben a jogszerző a halál időpontjában nem a fent említett ellátásokban részesült, vagy nem részesült egyáltalán semmilyen ellátásban, úgy abban az esetben a jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halála időpontjában betöltött életkorához előírt nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen. Ezen pontba tartoznak azon 2011. december 31-éig megállapított rokkantsági nyugdíjasok is, akiknek a nyugellátásuk 2012. január 1-jétől az elhalálozásukig rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásként került továbbfolyósításra. Özvegyi nyugdíjra az elhunyt jogszerző házastársa, a bejegyzett élettársa, az elvált házastársa és az élettársa szerezhet jogosultságot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.
Ennek alapulvételével kell az özvegyi nyugdíj összegét meghatározni. A jogszerző egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a hozzátartozónak. Ki jogosult özvegyi járadékra? Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosult személy – mint az elhunyt biztosított különös jogutódja – számára özvegyi járadékot fizet, amennyiben az özvegyi járadék összege magasabb, mint az e törvényben meghatározott özvegyi nyugdíj összege. Az özvegyi járadék összegét Kormány rendeletben meghatározottak szerint, a) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló, a visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét nem a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át, b) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át.
A hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek minősül az eltűnés is, amennyiben annak tényét bíróság jogerősen megállapította. Az, aki hozzátartozója halálát – a bíróság jogerős ítélete szerint – szándékosan okozta, hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátásra nem jogosult. Özvegyi nyugdíjat a házastárs (ideértve a bejegyzett élettársat is, a továbbiakban együtt: házastárs), az elvált házastárs és az élettárs kaphat. Fontos tudni, hogy a felsorolás nem rangsor és nem feltétlenül egymást kizáró jogosultakról van szó, hiszen lehetőség van az özvegyi nyugdíj megosztására is. Az özvegyen maradt házastárs esetében nincs jelentősége annak, hogy a felek mennyi ideig éltek együtt. A jogosultsági feltétel ebben az esetben csupán az, hogy az özvegyi nyugdíjat igénylő személy a meghaltnak törvényes házastársa volt, és vele haláláig együtt élt. Más a helyzet akkor, ha az elhunyt a házasságkötéskor már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, ilyenkor ugyanis megszakítás nélküli öt év házassági együttélés alapozza meg a jogosultságot vagy a házasságból, korábbi együttélésből gyermeknek kellett származnia.
Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink