A lakosság korábbi származási, majd vagyoni alapon történő besorolása helyett ezek váltak a tisztségek betöltésének, a katonáskodásnak és a közigazgatásnak az alapjává. A területi felosztás biztosította a szélesebb demokráciát, mivel megszüntette a szabad polgárok közötti jogi különbségeket. A legfőbb hatalom a népgyűlés kezébe került, melynek munkájában minden teljes jogú athéni polgár részt vehetett. Az athéni demokrácia az emberi történelem legszebb idoszakai közé tartozik, melyet késobbi korok haladásért, demokráciáért küzdo fiai gyakran tekintette példaképüknek. Stiahnuté z Légy az első, aki hozzászól! Athéni Demokrácia Tétel | Az Ókori Athén – A Demokrácia Kialakulása | Zanza.Tv. Ha megvolt a 6000 szavazat, a szavazás érvényes volt, a legtöbb szavazatot kapót elűzték. Lehetőség nyílt visszaélésekre. Elűzték Miltiádészt és Temisztoklészt is, akik nyertek a perzsák ellen. Periklész: 444-429-ig sztratégosz Athén fénykora A görög-perzsa háborúkban nyertek a görögök. Nincs új intézmény, már kialakultak. Nagy építkezések: Akropolisz Az Athén vezette perzsa-ellenes szövetség: Déloszi-szöv.
Esküdtbíróság(heliaia): bírói szerepkör, az athéni polgárok közül phülénként sorsolt 6000 tag vett részt, cserébe napidíjat kaptak. Tisztségviselők: Arkhón(sorsolták őket, az állam élén 9 arkhón állt, de szerepük ekkor már formálissá vált, végül csak 1 évig voltak hivatalban), Sztratégosz( phülé élén álló katonai parancsnok, évente választották őket, a rátermettség számított, az athéni állam tényleges vezetőivé váltak), Tamiasz(pénzügyekért felelős tisztségviselő) Ez az első állam volt a világtörténelemben, ahol a polgárok egyenlő jogokkal és szabadsággal rendelkeztek (kivéve nem athéni polgárok, rabszolgák, nők). Az athéni nép önmagát kormányozta. Az athéni polgárok szabadok és egyenjogúak lettek. Az athens demokracia tétel 4. Ami eddig csak az arisztokráciát illette meg, azt most minden szabad polgárra kiterjesztették. A démosz és az arisztokrácia osztályharca a démosz politikai győzelmével végződött, megvalósult a démosz uralma, a demokrácia, az új államforma köztársaság lett. A gazdasági-politikai-katonai ellenségeskedés miatt kitörő peloponnészoszi háborúban 431-404 Athén vereséget szenvedett, így már nem volt vezető szerepe a Hellászban, felbomlott a déloszi szövetség, a poliszok egymás elleni végtelen harcának időszaka következett, ez már a hanyatlás kora volt.
A görög társadalom Théseusz Kr. e. 13. sz -ban élt, és ő egyesítette és szervezte erős állammá Athént. 8-6. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. sz -ig az ipar és a kereskedelem (Athén központi fekvése miatt) fejlődött, és az árutermelés és pénzhasználat kialakulása növelte az arisztokrácia gazdasági és politikai hatalmát, viszont megnehezítette a parasztság helyzetét: az egyre jobban elaprózódó kisparaszti birtok már nem győzte az arisztokrata nagybirtokokkal a versenyt és egyre jobban eladósodott. Ám az arisztokraták –bekapcsolódva az árutermelésbe- mohón növelni akarták birtokaikat és biztosítani a megművelésükhöz szükséges munkaerőt. Ezért a fizetni nem tudó adósaiknak nemcsak a földjét foglalták le, hanem az adóst is rabszolgájukká tették-> adósrabszolgaság. Akinek a földjét elvették, elvesztette polgárjogát is. Az eladósodás nagy mértékű volt és így a föld nélkül maradtak tömege kénytelen volt kivándorolni. Így létrejöttek telepek a Fekete- és Égei-tenger partvidékén Szicíliában Dél-Itáliában Ez a mozgalom volt a görög gyarmatosítás (8-6) melynek során a kitelepülők megint földhöz és polgárjoghoz jutottak.
Életmód és mindennapok a Kádár korszakban 18. Rendszerváltás Magyarországon részlet: A több irányból megindult tömeg a Bem-szoborhoz vonult, közben többször felolvasták a diákság követeléseit. Késő délután már a parlament előtt tüntettek a fővárosiak, Nagy Imrét követelték a kormány élére. A Városligetben ledöntötték a Sztálin-szobrot. A Rádió épületénél komoly konfliktus alakult ki a tüntetők és az épületet védő ÁVH-sok között; eldördültek az első lövések. Kezdetét vette a fegyveres harc. Az éjszakába nyúló tanácskozáson a megriadt MDP-vezetők szovjet csapatok beavatkozását kérték. A már harckészültségben lévő egységek elindultak a főváros felé. Az athéni demokrácia intézménye - Történelem érettségi - Érettségi tételek. Másnapra a szovjet katonai csapatok a legfőbb stratégiai épületeket és pontokat visszafoglalták. Október 25-én a parlamenti előtt sortűz egyértelmű fordulatot hozott. Mindenki számára kibontakozott, hogy a sztálinisták-rákosisták hiteltelenek. Kemény harcok bontakoztak ki Budapesten. A véres csütörtök másik nagy fordulata a vidéki nagyvárosokban zajlott le.
Az engedélyezéshez szükséges feltételeknek való megfelelés aránytalan nagy költsége és időigénye miatt a múltban sokan inkább kockáztattak, főleg, hogy nem is volt ismert a köztudatban, hogy ez szinte mindig engedélyhez kötött tevékenység volt. A NAK célja, és javaslata az illegális kutak vonatkozásában: a) a kis (házi) kutak csak közvetve érintik a NAK hatáskörét, de mivel a probléma megoldása egy irányba hat, így megfogalmazódott az a kamarai javaslat, hogy ezen kutakat teljesen ingyenesen lehessen bejelenteni magának az állampolgárnak a jegyző felé. Illetéket most sem kell fizetni, és vízdíj sincs, hiszen 500 m3/év alkotmányos jogon jár – jelenleg az eljáráshoz kell egy szakértő, aki felméri a kutat, és kitölti az engedélyhez szükséges adatlapot. Hamarosan megszületik a végleges döntés a fúrt kutakról. b) b) öntöző (mezőgazdasági) kutak esetében egy minimum követelményrendszer kialakítása a cél, annak érdekében, hogy az engedélyezéshez szükséges feltételek költségeit a lehető legkisebb összegből meg lehessen valósítani. Az EU vízgazdálkodási irányelveit a hazai szabályozásokkal is harmonizálni kell, így ezen kutak legalizálásra is szükség van, különben nem csak vízkészlet-gazdálkodási problémákkal kell megküzdeni, hanem még az uniós forrásokat is kockáztatjuk.
2021. 03. 31. 7:55:00 Decemberben az Országgyűlés ismét módosította a vízgazdálkodásról szóló törvényt. Az egyik módosítás, hogy a törvény az öntözési célú kutak létesítését mentesítette az engedélyezés alól.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet a "vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról" címet viseli. A jogszabály előírja, hogy a felszín alatti vízilétesítmények helyét meg kell határozni. Ebbe a körbe tartoznak a települési önkormányzat jegyzőjének engedélyéhez kötött kutak is. (A jegyző azokat a kutakat engedélyezi, amelyekből évi 500 köbméternél kevesebb talajvizet vesznek ki egy olyan telken, amelyen ház - vagy házra építési engedély - van. Tipikusan ilyenek a kerti öntözésre használt kutak, illetve a házi szükségletre szolgáló kutak is, de az utóbbiaknál ellenőrizni kell a víz minőségét is. ) A jegyző által engedélyezett kutak helyét vízszintes koordinátákkal - vagy az egységes országos vetületi rendszerben (EOV), vagy pedig a földrajzi szélesség és hosszúság megadásával - kell megjelölni. Ez engedmény a vízügyi hatóság által engedélyezett kutakhoz képest, mivel azoknál még a Balti-tenger szint feletti magassági értéket is meg kell adni. A rendelet szól még arról is, hogy a jegyző által engedélyezendő kutak tervezésére nem vonatkozik az az előírás, amely szerint a terveket csak a külön rendeletben előírt jogosultsággal rendelkező tervező készítheti.