PÁRIS, AZ ÉN BAKONYOM – Ady Endre Megállok lihegve: Páris, Páris, Ember-sűrűs, gigászi vadon. Pandur-hada a szájas Dunának Vághat utánam: Vár a Szajna s elrejt a Bakony. Nagy az én bűnöm: a lelkem. Bűnöm, hogy messzelátok és merek. Hitszegő vagyok Álmos fajából S máglyára vinne Egy Irán-szagú, szittya sereg. Jöhetnek: Páris szivén fekszem, Rejtve, kábultan és szabadon. Hunnia új szegénylegényét Őrzi nevetve S beszórja virággal a Bakony. Itt halok meg, nem a Dunánál. Szemem nem zárják le csúf kezek. Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen Valami nagy-nagy, Bús semmiségbe beleveszek. Vihar sikonghat, haraszt zörrenhet, Tisza kiönthet magyar síkon: Engem borít erdők erdője S halottan is rejt Hű Bakony-erdőm, nagy Párisom.
Hirdetés Jöjjön Ady Endre: Páris, az én Bakonyom verse. Megállok lihegve: Páris, Páris, Ember-sűrűs, gigászi vadon. Pandur-hada a szájas Dunának Vághat utánam: Vár a Szajna s elrejt a Bakony. Nagy az én bűnöm: a lelkem. Bűnöm, hogy messzelátok és merek. Hitszegő vagyok Álmos fajából S máglyára vinne Egy Irán-szagú, szittya sereg. Jöhetnek: Páris szivén fekszem, Rejtve, kábultan és szabadon. Hunnia új szegénylegényét Őrzi nevetve S beszórja virággal a Bakony. Itt halok meg, nem a Dunánál. Szemem nem zárják le csúf kezek. Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen Valami nagy-nagy, Bús semmiségbe beleveszek. Vihar sikonghat, haraszt zörrenhet, Tisza kiönthet a magyar síkon: Engem borít erdők erdője S halottan is rejt Hű Bakony-erdőm, nagy Párisom. Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre költeményét. Mi a véleményed a Páris, az én Bakonyom írásról? Írd meg kommentbe!
A Gare de l'Est-en Reggelre én már messze futok S bomlottan sírok valahol: Most sírni, nyögni nem merek én, Páris dalol, dalol. Én elmegyek most, hazamegyek, Már sziszeg, dohog a vonat, Még itt van Páris a szívemen S elránt az alkonyat. Most fűt bolond-sok álmom alá A füttyös, barna szörnyeteg. Holnap fehérebb én leszek-e? Vagy a svájci hegyek? Holnap fehérebb én leszek, én, Téli sírkertek szele jő, Küldi már a csókjait nekem A magyar Temető. Óh, az élet nem nagy vigalom Sehol. De ámulni lehet. Szép ámulások szent városa, Páris, isten veled. Az én hűtlen, beteg istenem Ülje itt mindig vad torát: A tűzcsóvás, felséges Öröm. Dalolj, dalolj, tovább. Tőled hallja a zsoltárokat E koldus, zűrös, bús világ S az életbe belehazudunk Egy kis harmóniát. Dalolj, dalolj. Idegen fiad Daltalan tájra megy, szegény: Koldus zsivaját a magyar Ég, Óh, küldi már felém. Fagyos lehelet és hullaszag Száll ott minden virág felett. Elátkozott hely. Nekem: hazám. A naptalan Kelet. Mégis megyek. Visszakövetel A sorsom.
Megállok lihegve: Páris, Páris, Ember-sûrûs, gigászi vadon. Pandur-hada a szájas Dunának Vághat utánam: Vár a Szajna s elrejt a Bakony. Nagy az én bûnöm: a lelkem. Bûnöm, hogy messzelátok és merek. Hitszegõ vagyok Álmos fajából S máglyára vinne Egy Irán-szagú, szittya sereg. Jöhetnek: Páris szivén fekszem, Rejtve, kábultan és szabadon. Hunnia új szegénylegényét Õrzi nevetve S beszórja virággal a Bakony. Itt halok meg, nem a Dunánál. Szemem nem zárják le csúf kezek. Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen Valami nagy-nagy, Bús semmiségbe beleveszek. Vihar sikonghat, haraszt zörrenhet, Tisza kiönthet a magyar síkon: Engem borít erdõk erdõje S halottan is rejt Hű Bakony-erdõm, nagy Párisom.
Ez az a pillanat, amikor be kell blogolnom az egyik kedvenc versemet. Majd még írnék Franciaország témában valamit, csak most nincs időm. :? Megállok lihegve: Páris, Páris, Ember-sűrűs, gigászi vadon. Pandur-hada a szájas Dunának Vághat utánam: Vár a Szajna s elrejt a Bakony. Nagy az én bűnöm: a lelkem. Bűnöm, hogy messzelátok és merek. Hitszegő vagyok Álmos fajából S máglyára vinne Egy Irán-szagú, szittya sereg. Jöhetnek: Páris szivén fekszem, Rejtve, kábultan és szabadon. Hunnia új szegénylegényét Őrzi nevetve S beszórja virággal a Bakony. Itt halok meg, nem a Dunánál. Szemem nem zárják le csúf kezek. Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen Valami nagy-nagy, Bús semmiségbe beleveszek. Vihar sikonghat, haraszt zörrenhet, Tisza kiönthet a magyar síkon: Engem borít erdők erdője S halottan is rejt Hű Bakony-erdőm, nagy Párisom.
Várok. Lesz egy végső borzongás, Napszálltakor jön, el fog jönni, el S akkor majd hiába ébresztnek Könnyes csókkal és csókos könnyüvel. Elmúlik a Napisten papja, A legfurcsább és a legbetegebb, Aki fáradt volt, mielőtt élt S aki még Párisban sem szeretett. Evoé, szent ősláng, Napisten, Kihuny a láng, Páris riadva zúg, Új csatára indul az Élet, A nagyszerű, a pompás, a hazug. Én is megyek, kóbor, pogány hős, Új, balga Don, modern, bolond lovag, Ki, mi van is, irtja, kiszórja Önlelkéből az áldott álmokat. Sugaras a fejem s az arcom, Zúg a harang, megyek lassan tovább: Megáldozott a dús Párisnak Kövein a legkoldusabb nomád. Sípja régi babonának (Egy bujdosó magyar énekli) Csak magamban sírom sorsod, Vérem népe, magyar népem, Sátor-sarkon bort nyakalva Koldus-vásár közepében, Már menőben bús világgá, Fáradt lábbal útrakészen. Körös-körül kavarognak Béna árnyak, rongyos árnyak, Nótát sipol a fülembe Sípja régi babonának, Édes népem, szól a sípszó, Sohse lesz jól, sohse látlak. Szól a sípszó: átkozott nép, Ne hagyja az Úr veretlen, Uralkodást magán nem tűr S szabadságra érdemetlen, Ha bosszút áll, gyáva, lankadt S ha kegyet ád, rossz, kegyetlen.
Sápadt vagyok? Piros sugárt rám. Boldog Ad-üköm pirosabb legény Volt, ugyebár, mikor papod volt? Hej, sápadok már ezer éve én. Szent Napkeletnek mártirja vagyok, Aki enyhülést Nyugaton keres, Táltosok átkos sarja talán. Sápadt vagyok? Óh, fess pirosra, fess. Gyűlölöm dancs, keleti fajtám, Mely, hogy kifáradt, engemet adott, Ki sápadtan fut Napnyugatra, Hogy ott imádja Urát, a Napot. Hogy volt? Mindegy. Fáradt a vérem, Imádom a fényt, lángot, meleget, Keresek egy csodát, egy titkot, Egy álmot. S nem tudom, mit keresek. Keleti vérem, ez a lomha, Szomjuhozóan issza Nyugatot: A Napisten legbúsabb papja, Rég kiszórt, fáradt sugara vagyok. Egy nóta csal. Rég dalolhatta Szent Ázsiában szép, vad, barna lány. Egy illat űz, csodavirágból Lehelte tán be egyik ősanyám. Valami ősi, régi rontás Száll előttem s én lehajtom fejem, Várok valamit. S amit várok, Nem dicsőség, nem pénz, nem szerelem. Mit várok? Semmit. Egy asszony Utamba állt és néha csókot ad: Sohse látott ez a csókos Páris Betegebb és szomorúbb csókokat.
Értékelés: 28 szavazatból Maria Callas, minden idők legnagyobb primadonnája és Arisztotelész Onasszisz, görög hajómágnás 1959 áprilisában a díva Covent Gardenbeli vendégszerepelése után ismerkedtek meg egy díszvacsorán. Bár a férfit lenyügőzte a nő szépsége és kisugárzása, Maria nem viszonozta ezt eleinte. Onasszisz egy földközi-tengeri jacht-körútra hívta Callast és férjét, amelyen többek közt Winston Churchill és Greta Garbo is részt vett. A hajóút végére a sármos milliárdos nagyvonalúságával és fényűzésével teljesen elkápráztatta Callast. Callas e Onassis 2005 Teljes Film Magyarul Letöltés. A mindenki által csodált és ünnepelt díva menthetetlenül beleszeretett az őszülő férfiba. Stáblista:
A Maria Callas-sztoriban a kor rendezősztárjai, politikusok, közéleti személyiségek sora is feltűnik és megszólal az archív felvételeken. Port-Videa A Maria Callas-sztori (2017) HD Teljes Film Magyarul – aprilis filmek June, az optimista, élénk fantáziájú kislány felfedezi, hogy az erdőben egy hihetetlen vidámpark van elrejtve. A A Maria Callas-sztori tele van fantasztikus játékokkal és "VIDEA-HU"™ A Maria Callas-sztori 【2017】 Teljes Magyarul Online Ingyenes A Maria Callas-sztori Online Magyar. Callas és onassis teljes film magyarul online. Teljes Film Online Magyarul A Maria Callas-sztori. Történet: June egy vidám és élénk fantáziájú kislány, aki egy nap egy Tags A Maria Callas-sztori elozetes A Maria Callas-sztori port HU A Maria Callas-sztori 2019. február 14. A Maria Callas-sztori teljes film A Maria Callas-sztori mozicsillag A Maria Callas-sztori megjelenés A Maria Callas-sztori bemutató A Maria Callas-sztori film online A Maria Callas-sztori indavideo A Maria Callas-sztori magyar elozetes A Maria Callas-sztori magyar 2019. február 14.
★★★★☆ Felhasználói pontszám: 8.
Maria Callas, minden idők legnagyobb primadonnája és Arisztotelész Onasszisz, görög hajómágnás 1959 áprilisában a díva Covent Gardenbeli vendégszerepelése után ismerkedtek meg egy díszvacsorán. Bár a férfit lenyügőzte a nő szépsége és kisugárzása, Maria nem viszonozta ezt eleinte. Onasszisz egy… [ tovább] Szereposztás Luisa Ranieri Maria Callas Gérard Darmon Aristotele Onassis Serena Autieri Tina Onassis Augusto Zucchi Titta Meneghini Anna Valle Jackie Kennedy Roberto Álvarez Costa Lucia Sardo Bruna Orso Maria Guerrini Khalemi Gabriele Ferzetti Livanos François Marthouret Karmester További szereplők