A muskátli nem egy drága… Tovább » A tél egyik slágernövénye a nevével is telet és boldogságot idéző mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima). Piros és zöld leveleivel, csillag alakú, apró virágaival nagyon jól illik a karácsonyi ünnepkörbe, nem véletlen a karácsonyi csillag elnevezése sem. Nevezik még lángoló levélnek vagy a karácsonyi éjszaka virágának is. Az ünnepek elmúltával sokan kidobják a megcsúnyult növényt, pedig nem… Tovább » Ősszel a balkon tulajdonosok legnagyobb fejtörését a teleltetés okozza. 5 dísznövény, ami télen is színesbe borítja kertünket | Sokszínű vidék. A lakótelepi lakások esetén nem egyszerű fagymentes, ugyanakkor világos helyet találni a benti gondoskodást igénylő növényeknek, mint például a leanderek, murvafürtök, muskátlik. A másik megoldandó feladat pedig a kinti növények szakszerű védelme a fagyhalál ellen. Olvasónk ez utóbbihoz ad praktikus tanácsokat. Vadady Mária, ahogy már… Tovább » A hiedelemmel ellentétben a mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima) nem egy szezonos növény, némi praktikával újravirágoztatható. Aki tavaly megfogadta a tanácsaimat és elvirágzás után nem dobta ki a mikulásvirágot, most a virágoztatás és színes fellevelek előcsalogatásának kihívásával áll szemben.
Zuhatagszerű habitusa egyedülálló motívum lehet a balkonládában. A japán babérhanga ( Pieris japonica) sem sima kis örökzöld: friss tavaszi hajtásai olyan gyönyörű élénkpirosak (vagy lazacrózsaszínűek, fajtától függően), hogy sok virágzó növény megirigyelhetné! Aztán persze kitartóan éldegél az edényben egészen szépen. Figyelj rá, mert savanyú földet szeret. 7 télálló növény, hogy ez az évszak se maradjon szürke - Praktiker Ötletek. A tűzeső ( Heuchera sanguinea) is ismert árnyéki évelő, de csak bátran emeld ki a bokrok aljából, hadd mutassa meg szépségét az ablakpárkányon vagy a bejárati ajtó mellett is! Áttelelő levelei eleve nem hétköznapiak, laza vörös virágai tömegben nyílnak májusban és júniusban. A fehér som ( Cornus alba) az egyik legcsodálatosabb, egyben legalulbecsültebb dísznövényünk. Példátlanul tűrőképes, és bár a határozott termetén kívül semelyik tulajdonsága sem túl különleges (levelei, virágai is meglehetősen puritánok), de télen eljön az ő ideje: amikor minden más színtelen, max. szürke, neadjisten időnként fehér, addig az ő vesszői élénkpirosan világítanak.
Átültetés Mivel ezek az örökzöld növények csak nagyon lassan fejlődnek, ezért a cserepüket sok év múltán növik ki. Átültetésükről ezért néhány évig biztosan nem kell gondoskodnod. De a földjüket, és a benne lévő tápanyagot felélik, ezért minden évben néhány marék friss földet szórj a cserepükbe, és a fent leírt módon lásd el őket tápanyaggal. Ősztől tavaszig virágzó növények - Ezeket ültessük most!. Ha hasznosnak találtad a cikkünket, kérlek téged, kattints a tetszik gombra — és oszd meg a barátaiddal is a facebook-on. Köszönöm! 😊
Magyarország éghajlata nedves kontinentális, meleg, viszonylag hosszú nyarakkal és hideg, de nem túl hosszú telekkel. Ezzel azonban még nem mondtunk el mindent, hiszen a Kárpát-medence elhelyezkedésénél és védettségénél fogva óceáni és mediterrán hatásoknak is ki van téve. Ezáltal teleinkben nem csak a kontinentális jellemzők érvényesülnek. Ha még ehhez hozzávesszük a mikroklímát, akkor adott helyen még kedvezőbb lehet a helyzet. Fontos mikroklimatikus tényezők a fekvés (dél, dél-nyugat), az épülethez való közelség, a domborzati viszonyok, valamint a városi klíma. A fekvés ill. domborzati viszonyok alapján Magyarországon a szőlőklímák felelnek meg legjobban a feltételeknek, de ezen belül is az ún. szubmediterrán mikroklímájú helyek. Ilyenek pl. a dél-budai dombság (itt a városi klíma is sokat számít), a Balaton-felvidék (ezen belül is főleg a Tihanyi-fsz. és Badacsony déli lejtői), a Mecsek- és Villányi- hegységek déli lejtői. Mi sem bizonyítja jobban a szubmediterrán jelleget, mint az, hogy a Mecsek, a Tihanyi-félsziget és a Villányi-hegység déli lejtőin nyáron óriás énekeskabócák muzsikájában gyönyörködhetünk, ami viszont tipikus mediterrán rovarfaj (indikátorfaj).
A kisvirágú árvácskát (Viola cornuta) és a sarkantyús árvácskát (Viola calcarata) csoportosan ültessük. A kerti- vagy nagyvirágú árvácskát (Viola wittrockiana) egyesével is palántázhatjuk. Az árvácskák a laza, jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajt kedvelik. Örökzöld balkon növények Az üzbég szalmagyopár (Helichrysum thianschanicum) és a cipruska (Santolina chamaecyparissus) ezüstszínű, örökzöld lombja a hideg hónapok alatt is tetszetős marad, ugyanígy a szaváraciprus (Chamaecyparis pisifera) is. A tarka levelű zsálya (Salvia officinalis 'Tricolor') gyógynövényként is megállja a helyét a téli balkon ládákban. Örökzöld bokrok Az örökzöldek a téli hónapokban a kert legfontosabb díszítőelemei, ugyanígy a teraszokon, balkonokon, ablakpárkányokban, edényekbe ültetve is nevelhetjük őket. A puszpáng (Buxus sempervirens), a tiszafa (Taxus baccata), a babérmeggy (Laurocerasus officinalis), a magyal (Ilex aquifolium), a kecskerágó félék (Euonymus sp. ), valamint az örökzöld díszfüvek a hideg hónapokban is jól érzi magukat a szabadban.
A tápanyag utánpótlásához használhatsz műtrágyát vagy szerves trágyát is. Fenyőfélék: Tavasszal érdemes 1-2 marék szerves trágyát keverni a földhöz, áprilistól kora őszig pedig 2-3 hetente adj tápoldatot az örökzöldekhez. Ezzel folyamatosan jó tápellátást tudsz nekik biztosítani. Díszfüvek: viszonylag kicsi a tápanyagszükségletük, itt elég egy kevés szerves trágyát vagy műtrágyát használni. Pozsgás évelők: tápanyagszegény talajban is viszonylag jól elvannak. Ha mindenképp biztosra akarsz menni akkor tavasztól kora őszig havonta egyszer elég tápoldatot adni nekik. Metszés és téli védelme Az örökzöldeket nem szükséges metszteni. Csak abban az esetben vágj le ágakat, hogyha "rossz irányba" vagy "aránytalanul" kezdenek el nőni. Ha nagyon komoly fagyok vannak, akkor a dézsában át tud fagyni a föld, ez pedig fagykárt okozhat a növényeknek. Ezt úgy tudod elkerülni, hogy buborékfóliába vagy jutazsákba csomagolod őket. De az is megoldás lehet, hogy széltől és hidegtől védett részre viszed a növényeket és szorosan egymás mellé rakod őket.
Cím: 2253 Tápióság, Templom tér 5. Tel. : 06-29-465-583 Ülőhely: 230 fő Állóhely: 20 fő Plébánia vezető: Ráduly Ferenc plébános Mise: hétfő 18:00 kedd 7:00 csütörtök 18:00 péntek 18:00 Nagyheti szertartások: csütörtök 18. 00 péntek 18. 00 szombat 18. 00 Húsvét vasárnap 9. 00 Húsvét hétfő 9. 00 Májusi litániák: a misék előtt fél órával kezdőnek. Mária Légió összejövetele kedden 7, 45 -kor kezdődik. Szent Mihály temlom és Szent Pál szobor – Tápióság – Tápió Natúrpark. A középkori templom helyére épült 1825-27 között a mai templom, amelyet 1880-ban kibővítettek. Az egyhajós, klasszicista templomot zömök torony és nagy, félköríves ablakok jellemzik. A templom kertjében látható az első világháborús emlékmű. A templom előtt látható ma is Szent Pál szobor, amelyet egy helybéli mészáros mester özvegye állíttatott férje tragikus halálának emlékére még a 18. században. A "Ság" helynévben talán egy kabar, vagy inkább avar eredetű törzsnév rejtőzik. Kurszán kündü leszármazottainak, a Kartal nemzetségnek ősi birtoka, így keletkezését a X–XI. századra tehetjük, Pest vármegyében.
Innen ered a centrális térszervezés, a főhajó templomkertként jelenik meg, míg a liturgikus tér a barokk templomtípus apszissal záródó szentélyét idézi. A történeti templomépítészet hagyományai új megfogalmazásban jelennek meg: a kert és a templomtér, vagyis a főhajó és a szentély tengelyeinek szögtörése középkori szimbólum, a megtört test metaforája. A tér leghangsúlyosabb eleme az oltár zöld színű kőtömbje. Szent pál templom biblia. A szent helyek történelmen, időn és téren átható kisugárzása olyan hagyomány, melynek különös jelentősége van: az oltárkő egy darabból készült, akárcsak Pannonhalmán. Mélyében Szent II. János Pál pápa vérereklyéje. Az oltár közelsége, a centrumra irányuló terményetes fény és az otthonosság érzése a ráhangolódást és az elmélyedést segítik. A liturgikus teret közösségi és oktatási helyiségek, rendezvénytér, vendégszoba, plébánosi lakás, hivatali irodák és kiszolgáló helyiségek veszik körül, melyek végül a kerttel együtt egy egységes formába rendeződnek. A kisvárosi, heterogén környezetben az ellipszis alaprajzú templom az állandóságot jelenti.
Támogassa plébániánkat! Nagylelkű adományaikat előre is köszönjük! Isten fizesse meg!
Hasonlóképpen születhetett meg a 15. század végén a karmeliták első generálisának, Szent Stock Simonnak az alakja is.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a római katolikus felekezetű Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye címerével foglalkozik. Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye [ szerkesztés] A II. Vatikáni Zsinat (1962-65) szándékának megfelelően a Magyar Püspöki Konferencia is fokozatosan hozzálátott az egyházi tartományok és az egyházmegyék új, funkcionálisabb elrendezésének kialakításához. Az átszervezés részeként II. János Pál pápa 1993. Google Térkép. május 31-én a Hungarorum Gens kezdetű apostoli konstitúciójával megalapította a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét. Az újonnan alapított püspökség székesegyháza Debrecenben az 1746-ban Szent Anna tiszteletére felszentelt templom, míg társszékesegyháza Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt templom lett. Bosák Nándor, az új egyházmegye első megyéspüspöke rendelkezése szerint a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház szomszédságában 1997-ben elkészült az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet (ELI) épülete.