Ezt a gyalogoshidat az Uvaterv meg is tervezte, de nem egy állandó budapesti hídnak, mert az volt az elképzelés, hogy az expó bezárása után egyszerűen a hidat átviszik máshová (sokáig Mohács volt az elképzelt új helye a hídnak). Ott azonban nem gyalogoshíd lett volna, hanem közúti. Ennél nagyobb híd áthelyezésére is születtek már elképzelések. A Deák Ferenc híd elsőként, 1990-ben elkészült szerkezetének felújítása előtt sokat gondolkodtak a mérnökök azon, hogyan lehet gazdaságosabban az egész hidat lebontani, és egy újat építeni, mint kijavítani a régi szerkezetet. Ám nem akarták a hidat "kidobni", több elképzelést is megvizsgáltak, hol lehetne felhasználni egy ekkora, több száz méteres hídszerkezetet. Ez lett volna az expó hídja, amit később Mohácson használtak volna fel (fotó: Népszabadság, Budapest melléklet, 1994. Autó: Két és fél hónapra lezárják megint a hárosi M0-s híd egyik oldalát | hvg.hu. január 14. ) Az egyik elképzelés az volt, hogy csak egy kicsit viszik feljebb a Dunán, és a Galvani útnál építik fel ismét. Az is felmerült a tervek között, hogy északabbra viszik, és az Aquincumi híd épül fel a szerkezetből.
Majd a tervek szerint június 15. és szeptember 1. között a híd északi, azaz az M1 autópálya felé vezető oldalhídját zárják le teljesen a beavatkozások megvalósításának idejére. Ebben az időszakban a térségben közlekedők kétszer két sávon haladhatnak a Deák Ferenc híd déli, azaz az M5 autópálya felé vezető oldal hídján. A forgalmi terelések teljes időszakában a kerékpáros és gyalogos forgalom fenntartása biztosított lesz. Ha minden a terv szerint halad, szeptember 1-től mindkét hídon, teljes értékűen haladhat majd a forgalom mindkét irányban, mind a négy forgalmi sávon. A Lánchidat is korszerűsítik: (Forrás: Magyar Építők, Spabook) Rendeld meg a Roadster magazin 7. számát! NIF: jövő szerdától lezárják a hárosi Duna-híd északi hídját felújítás miatt. Friss lapszámunkban ismét megnövelt terjedelemben, 220 oldalon a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Felsorolni is nehéz, mennyi izgalmas történetet meséltünk el az új számban, de ha szeretnél többet tudni, akkor kattints ide az alábbi linkre!
Azt is közölték, hogy az egyedi szerkezetek gyártása megkezdődött, elkészítésük több hetet vesz igénybe. Az első saruk augusztusban érkeznek meg. A Duna nagyvízi medre feletti hídrész pillérein elvégzendő sarucserékhez bárkákon álló darukat használnak majd. Szeptember 1-jétől a forgalomterelés megszűnik, de decemberig hétvégente az északi pálya hídján rövid ideig (legfeljebb egy-két óráig) tartó forgalomkorlátozásra kell számítani – jelezte a NIF. A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
2021 szeptemberétől mindkét hídon a forgalom mindkét irányban, teljes értékűen, 4 forgalmi sávon haladhat. A Magyar Építők információi szerint ezt követően a tervek szerint decemberig még ismét többször fognak hétvégén dolgozni, amely munkálatok már döntően nem befolyásolják a közúti közlekedést.
Első, nagyobb visszhangot kiváltó, Balázs Béla stúdiós filmjét 1971-ben forgatta Prés címmel. Három évvel később Végül című játékfilmje megkapta a mannheimi fesztivál fődíját, a következő évben pedig a touloni fesztivál legjobb rendezés díját vitte el. A hetvenes évek elején kezdődött közös munkája és barátsága Koltai Lajossal, aki számos filmjének volt operatőre. Maár Gyula 1976-ban rendezte a Déryné, hol van? című filmjét. Ennek főszerepét felesége, Törőcsik Mari játszotta, aki a cannes-i filmfesztiválon a szerepért elnyerte a legjobb női alakítás díját. 1976-os műve volt még - ugyancsak Törőcsik Mari főszereplésével - a Teketória, amely egy negyvenéves asszony lelki válságának néhány napját idézi fel. Meghalt Maár Gyula filmrendező - alon.hu. 1983-ban Déry Tibor írása alapján forgatta a nemzetközi sikert arató Felhőjátékot, amelyben a főszerepet a hazájában akkor politikai okokból mellőzött Jirí Menzelre osztotta. 1986-ban készült az 50-es évek világát felidéző Malom a pokolban című játékfilmje, 1992-ben pedig Törőcsik Mari és Garas Dezső főszereplésével a Hoppá, a rendszerváltásról szóló, kiváló társadalmi szatíra, amely a 43. berlini filmfesztiválon képviselte Magyarországot.
Maár Gyula egészen csodálatos tehetség volt, aki a legmagasabb szinten ismerte az irodalmat, az embert, és tudta, hogyan kell egy emberhez közelíteni, hogyan kell vele kommunikálni, hogy kell egy színészt irányítani – emelte ki Koltai Lajos, hozzátéve: ha filmet akart csinálni, elképesztő erővel vonta be az embert abba a gondolatba, amelyet közvetíteni akart. Fantasztikusan tudott előadni, az ügy érdekében szinte behálózta az embert – tette hozzá. Koltai Lajos hangsúlyozta: a rendező halála mélyen érintette, hiszen nagyon közel állt hozzá. Mostanában újra többet találkoztak, nemrégiben ő nyitotta meg Maár Gyula festménykiállítását is. "Tele van szépséggel ez a sok év, amit együtt töltöttünk, szinte egy lépést nem tettünk egymás nélkül, és most hálát adok a sorsnak, hogy így volt, hogy ezek az évek nekem jutottak, és nem másnak" – mondta. Meghalt Maár Gyula filmrendező - Librarius.hu. Felidézte, hogy beszélt Törőcsik Marival, aki azt mondta neki: "te tudod, hogy ő mit ért. Nagyon kevesen tudjuk, hogy ő igazán mit ért a magyar filmművészet számára.
Csapó! Felvétel indul! Életfilm snittjei (egy beállítással készült jelenetrészek, jelentsorok) követik egymást, amikor a Velemben élő Maár Gyula filmrendezővel kicsit múltbeli, kicsit jelenkori utazást teszünk. Az aranyfedezet a Kossuth-díjas művész lénye, munkássága. Lázadó fiatalember voltam. Volt az életemben olyan három hónap, amikor apámnak például ilyet mondtam - no nem, sohasem voltam kommunista -, miközben elvettek tőle mindent, hogy: nagyon helyes... Maár Gyula - Gyula Maár - abcdef.wiki. Plusz egy tőrdöfés, reagálok a hetvenhatodik évében járó művész mellett ülve, amikor is, bár már jóval túl vagyunk a délelőtt derekán, igazi olasz kávét kortyolunk, de még nem - történetesen a kőszegi Csikar Csárda panzióban sem - jött el az ebédelés ideje. Ha közeledik is, most még az életfilm snittjeinek vizitálására összpontosítunk. Tőrdöfés volt ez is bizonyos szempontból, de nem az akart lenni. Hanem én ezt így is hittem... De ez nem is tartott túl sokáig. Tudod, azért iszonyatosan számít az életkor! Tudniillik ha egy diktatúra nem érint közvetlenül, hogy kivégzik a nagybátyádat, meg nem tudom én micsoda, akkor minden alapvető dolog megtörténik veled.
Az 1993-as Balkán Balkán a román Panait Istrati regényei nyomán készült, a hét évvel később forgatott Ennyiből ennyi pedig Csíki László novellája nyomán egy erdélyi magyar faluról ad látleletet közvetlenül a romániai forradalom után. 2006-ban egy papi rendház zárt, ám gondolatilag sokszínű világát mutatta be Töredék című filmjében, az egyik papot játszó Zsótér Sándor a 38. Magyar Filmszemlén megkapta a legjobb férfi alakításért járó díjat. Maár Gyula rendszeresen dolgozott a Magyar Televíziónak. A tévéképernyőre forgatta egyebek között A lőcsei fehér asszony, a Viszontlátásra, drága, a Bűn és bűnhődés, A Montmartre-i ibolya, az Én és a kisöcsém című műveit. A kommunizmus múmiái című 1990-es dokumentumfilmjében Lenin, Dimitrov, Klement Gottwald bebalzsamozásának és közszemlére való kiállításának érdekességeit dolgozta fel. Készített portréfilmet Pilinszky Jánosról, Polgár Lászlóról, Törőcsik Mariról, többször rendezett színházban, s egy alkalommal az Operaházban is. Valamennyi alkotásának erőssége a hiteles lélektani ábrázolás és az erős dramaturgia, forgatókönyveit is többnyire maga írta.
Megcsináltam. A következő televíziós fesztiválon közönségdíjat kapott. A második helyezett a Montmartre-i ibolya lett, amit szintén én rendeztem. Rögzítsük azt is - még mielőtt kényeztetnénk a bendőnket a Csikar Csárdában -, hogy a kritika soha nem bánt kesztyűs kézzel Maár Gyulával. Én nem tartoztam semmiféle csoportosuláshoz, következésképpen nem volt valamiféle háttérországom, amit esetleg respektáltak volna. Másrészt nem nagyon tudták - hiszen az úgynevezett tűrt kategóriában voltam -, hogy ezt most szeretni kell, nem kell szeretni, mit kell vele pontosan csinálni. És ez okból írták, amit írtak. Közbevetőleg: etűd (vázlat) fesztiválokról, hitről... A Déryné hol van? Cannes-ban nagyon nagy siker volt. Törőcsik Mari megkapta a legjobb női alakítás díját. A kinti sajtó egyszerűen két díjat jósolt a filmnek. Nos, ugye, Cannes-ban is vannak belső viszonylatok... Costa-Gavras (világhírű francia filmrendező - sz. p. ), az egyik zsűritag az aktuálisan politizáló filmeket - különben meggyőződésből - kedvelte, s ő emiatt nem szerette a Dérynét.
Tehát szerelmes leszel meg minden, ami az emberrel történni szokott. S aztán szépen, lassan elindul a filmes úgymond hivatáskópia vizsgálata is. Késéssel. Először ugyanis a bölcsészkar elvégzése következett, mert osztályidegenként nem vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Később bocsáttatott be. 1968-ban végzett. Első jelentősebb visszhangot kiváltó filmje a Prés (1971). Kevés kivétellel úgy dolgoztam, hogy azt csináltam meg, amihez valamilyen értelemben személyes közöm volt. Tehát én azt tartottam, hogy nekem az a kötelességem, hogy minél teljesebben, vagy minél jobban tudjam kifejezni azt, amit tulajdonképpen én a saját látásommal el akarok mondani, vagy el akarom képzelni. Ez abból a hitből indult ki, hogy ami engem érdekel, az tulajdonképpen érdekelhet másokat is. Ez azért többé-kevésbé megvalósult. Azért kevésbé is, mert volt egy olyan időszak a harmadik játékfilmem, a Teketória (1976) után, amikor nagyon világos volt, hogy nem lehet megszólalni úgy teljesen, mint például a Présben.
A zsűrielnök, Tennessee Williams (világhírű amerikai író - sz. ) az borzasztóan szerette, csak ";két percre volt a haláltól - tüdőrákja volt - és ő nem harcolt. Ahányszor szavaztak, leírta a Mari nevét egy cédulára. Többször leírta azt is, hogy a fődíj: a Déryné. De ennél nem ment tovább, ami teljesen érthető. Aztán fantasztikusan nyilatkozott a Le Monde-ban, de nem akarom idézni, szerénytelenség lenne.... Kérlelem, hogy mégis! Azt mondta, hogy ez a film olyan erkölcsi érték, hogy neki fölül kell vizsgálnia saját munkásságát. Amikor itthon rájöttek, hogy Cannes-ban mekkora a siker, akkor a magyar sajtóban... A Film Színház Muzsika egyetlen kinti cikkből idézett, egy francia szélsőjobboldali újságból, egyetlen negatív mondatot. Utóbb összefutottam itthon a cikk írójával, mondom neki: Figyelj, te ott voltál, hogyan képzelhető az el, hogy abból az egyetlenegy cikkből idézel az összes kritika közül, holott lett volna miben dúskálni?. Nagyon képzett volt, azt felelte: ";Hát nem vetted észre, hogy vicc volt?