» Vissza az ügyvéd lista oldalra Elérhetőségek 5300 Karcag Jogi területek - Pénzügy Amennyiben nem találja a keresett ügyvéd elérhetőségét (email, telefon), abban az esetben nem Ügyvédbróker partner. Közvetlen elérhetőségét a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Hivatalos Nyilvántartásában találja meg, a weboldal elérhető a Kapcsolat oldalunkon. Abban az esetben, ha Ön adatot szeretne módosítani, vagy nem kíván az ügyvédnévsorban a jövőben szerepelni, kérjük ez irányú kérelmét a Kapcsolat oldalunkon jelezni! Miért az Ügyvédbróker? Dr. Auner Tamás ügyvéd | Ügyvédbróker. Diszkréció Az ajánlatkérés során az Ön személyes adatai mindvégig titokban maradnak. Nincs kötelezettség Szolgáltatásunk igénybevétele nem jár semmilyen kötelezettséggel. Hitelesség Rendszerünkhöz csak érvényes ügyvédi igazolvánnyal rendelkező ügyvédek csatlakozhatnak. Információ Az Ügyvédbrókeren keresztül megfelelő információhoz juthat a megalapozott ügyvédválasztáshoz. Függetlenség Az Ügyvédbróker független szolgáltató. Önnek a rendszerhez csatlakozott ügyvédek válaszolnak.
Dr. Szegedi Károly - 30/958-0128 - Hétköznap: 8-17 óra - Munkajog, polgári jog. Dr. Szotyori-Lázár Zoltán - Lázár Ügyvédi Iroda - 30/390-8275 - Hétköznap: 10-16 óra - Polgári jog, családjog, gazdasági jog, végrehajtási jog, cég-és társasági jog. Dr. Szűcs Sándor - 70/411-8497, 20/432-0135 - Hétköznap: 14-17 óra - Polgári jog, családjog, büntetőjog, végrehajtás, ingatlanügy, munkaügy. Dr. Dr auner tamás ügyvéd kereső. Tekse Ilona - 70/304-7281 - Hétköznap: 12-15 óra - Polgári jog, családjog, végrehajtás, ingatlanügy. Dr. Tupi Judit - 20/586-3613 - Hétfő-csütörtök: 10-11 óra - Büntető ügyek. Dr. Wirth Ágnes - 30/569-2848 - Kedd-péntek: 14-18 óra - Családjog, munkajog, ingatlanügyek. Dr. Vincze András – 70/364-6235 – Hétköznap: 10-12 óra – Minden ügycsoport. Dr. Vízkeleti Vivien – 30/345-6256 - Hétfő-csütörtök: 14-15 óra – Minden ügycsoport. Koczúrné Tóth Ibolya polgármester Vissza az előző oldalra!
Dr. Auner Tamás Ügyvéd Karcag, Kántor Sándor utca 8/7 Nincs információ 🕗 Nyitva tartás Hétfő ⚠ Kedd ⚠ Szerda ⚠ Csütörtök ⚠ Péntek ⚠ Szombat ⚠ Vasárnap ⚠ Karcag, Kántor Sándor utca 8/7 Magyarország Érintkezés telefon: +36 Latitude: 47. 330412, Longitude: 20. 9138069 Legközelebbi Jogász 1. 594 km Dr. Mihály Ügyvédi Iroda Karcag, Kertész József utca 5 1. 659 km Dr. Mihály Ügyvédi Iroda Karcag, II. lépcsőház földszint 2. Tiszaszentimre Község Önkormányzata - Közinformációk - Ügyvédi segítségnyújtás. (közvetlenül a piaccsarnok mellett), Kertész József utca 5. 38. 453 km Dr. Román Ügyvédi Iroda Dr. Román Judit Ügyvéd Hajdúszoboszló, 4, Gönczy Pál utca 57. 069 km Dr. Patakvölgyi Ügyvédi Iroda Debrecen, Barátság utca 3 59. 777 km Füzesabonyi Járási Ügyészség Füzesabony, Rákóczi Ferenc út 62 📑 Minden kategóriaban
Keressen rá további egységekre! Legfrissebb értékelések (A bejegyzések felhasználói tartalomnak minősülnek, azok hitelességét nem vizsgáljuk. ) Vélemény: Alapos, megbízható; a legjobb háziorvos. Mindenre választ ad, és alaposan körbejárja a témát, bármi legyen is az. Tovább Kérdőívünkre adott válaszai alapján felhasználónk elégedett volt, szívesen igénybe venné újra a kezelést és másoknak is ajánlja a felkeresett egészségügyi intézményt. Tovább a teljes értékeléshez Vélemény: Felkészűlt, nagy tudású, emberséges orvos. Tovább Vélemény: Telefon állandóan foglalt. Mint mindenhol. Ezeknek minden Covid! Tovább Vélemény: Egy mosószer csomagot rendeltünk, ami nem érkezett meg. Segíteni nem tudták ennek okát kideríteni, csak sablonos leveleket kaptam. Második alkalommal történt ilyen. Nem jó partnerekkel dolgoznak. Részemről nem ajánlom. Tovább Vélemény: A doktornő nagyon jó diagnoszta. Dr auner tamás ügyvéd győr. Betegeit utánköveti, amit nagyon kevés haziorvos tesz. Tovább Vélemény: Tisztelt Vásárlók! A Dunakeszi üzletben történt a vásárlásom ami katasztrófa volt az eladók viselkedése nem megfelelően tájékoztatják a Vásárlókat és sajnos egyáltalán nem segítőkészek!
Megye/Budapest: Város/Kerület: Jogterület:
(41 évesen) Kolozsvár Pályafutása Aktív évek 1958–1975 Híres szerepei Antigoné ( Szophoklész: Antig...
2021. augusztus 24. ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁK és a hozzá kapcsolódó munkarendek (Mt. 192. §-212. §. ) Az atipikus foglalkoztatási forma azon munkarendeket foglalja magába, amelyek a munkaviszony tartamától, a munkavégzés helyétől, a munkavégzés teljesítésétől, a foglalkoztatás idejétől és hosszától eltérnek a hagyományos munkarendtől. Ilyen foglalkoztatási forma: határozott idejű munkaviszony behívás alapján történő munkavégzés munkakör megosztás több munkáltató által létesített munkaviszony távmunka végzés (home office) bedolgozói munkaviszony köztulajdonban álló munkáltató munkaviszonya vezető állású munkavállalók cselekvőképtelen munkavállalók munkaviszonya. Ezen típusú munkarendekre a hagyományos munkaviszonyhoz képest más munkaidő beosztási szabályok vonatkoznak! Határozott idejű munkaviszony A Mt. § (2) szerint a határozott munkaviszony időtartama legfeljebb 5 év lehet. Beleértve a meghosszabbított és a korábbi, határozott időre kötött munkaviszonyt, melynek megszűnése és az új határozott munkaviszony létesítése 6 hónapon belül történik.
Atipikus foglalkoztatási formák a gyakorlatban – Alkalmazott Munkajog sorozat 3. alkalom április 7 @ 14:00 - 16:00 A sorozat célja, hogy olyan munkajogi alapismereteket adjon át, amit egy vezető szakirányú képzettség híján csak a gyakorlatban tanulhat meg. Ez a tapasztalatszerzés jó iskola, de néha téveszméket tart fenn, és olyan döntésekhez vezet, melyek egyszerűen helytelenül kialakult szokásjogon alapulnak és alapos tárgyi ismereteken. Olyan témákat választottunk a sorozat egyes alkalmainak alapjául, melyek a vezetői irányítás és ellenőrzés lényegi részét képezik. A témaköröket gyakorlatorientáltan alakítottuk ki és több alkalomra terveztük. Eddigi tapasztalataink szerint azok a rendezvényeink népszerűek, ahol az előadók "jogesetszerűen" dolgozzák fel a változásokat. Ezért követjük a bevezetett gyakorlatot és olyan szemináriumokat szervezünk a 2022. évben is, ahol előre kidolgozott és összetett munkajogi helyzeteket, "jogeseteket" küldünk meg előre a jelentkezőknek. A jogeseteket pedig közösen oldjuk meg.
A szellemi dolgozók, tanácsadók, szakértők többnyire azért preferálják ezt a munkaformát, mert függetlenebb munkavégzésre ad módot, illetve több munkaadónak, megrendelőnek dolgozhatnak, továbbá többféle, akár eltérő munkát végezhetnek párhuzamosan, ezáltal maguk oszthatják be az idejüket és többet is kereshetnek. A csökkent munkaképességűek, különösen a mozgáskorlátozottak szintén kedvelik az atipikus munkaformákat, mert az otthoni munka számukra előnyösebb. Melyek az atipikus foglalkoztatási formák?
2009. 11. 12., 10:35 | Utolsó módosítás: 2009. 12., 10:37 | Vonzó a függetlenség a szellemi munkákban Az atipikus foglalkoztatási formák a XX. század második felében kezdtek Európában elterjedni. Az ide sorolt tevékenységek különböznek a "hagyományosnak" tekintett alkalmazási módoktól. Általában rövidebb, avagy kötetlenebb munkaidejű foglalkoztatást jelentenek, ami költséghatékony a munkaadó számára. Ugyan az atipikus munkaformák számos, korábban elért előny elvesztésével járhatnak - például fizetett szabadság, az egészségbiztosítási hozzájárulás, néhány esetben a nyugdíjbiztosítás - a munkavállaló számára is sokszor vonzóbbnak tűnnek, mint a munkaviszony. Segítségükkel munkalehetőséghez juthat számos olyan munkavállaló is, aki a képzettségi szintje, vagy akár egyéb más ok, például egészségi állapota, élethelyzete miatt másként nem tudott volna keresethez jutni. Függetlenség, rövidebb munkaidő, többféle munka A nők, főleg a gyermekvállalást követően gyakran részesítik előnyben a részmunkaidős foglalkoztatást, illetve az otthoni munkavégzést.
Melyek a legfontosabb atipikus foglalkoztatási formák ismérvei? Részmunkaidős foglalkoztatás Részmunkaidős foglalkoztatás esetén az alkalmazás a munkakörre megállapított teljes munkaidőnél rövidebb időre - általában napi 4-6 órára - szól, a munkabérnek a munkaidővel arányosan történő megállapításával. A részmunkaidős foglalkoztatás munkaviszony keretében végzett tevékenység, és a munkavállaló a munkaidejével arányos bért kapja. A nők, kiemelten a kisgyermekes anyák előszeretettel élnek a részmunkaidős foglalkoztatás nyújtotta lehetőségekkel, de népszerű a szellemi szabadfoglalkozásúak illetve a tanácsadók körében is. A részmunkaidős állásban való elhelyezkedés esetén mindenképp célszerű megvizsgálni a nyugdíj-jogosultság alakulását, hisz az elismert szolgálati idő nagymértékben is csökkenhet. A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedését hátráltathatja, ha emiatt dupla annyi munkahelyet kell kialakítani (például amikor időátfedéssel dolgoznak a munkatársak, így kétszer annyi asztal, számítógép, internethozzáférés, telefonvonal szükséges).
Könnyen belátható, hogy nagy részarányt fed le az atipikus foglalkoztatás a munkavégzési típusok között. Egy 2009-ben készült kutatás szerint az EU-15 országok tekintetében már meghaladta az 50%-ot (Juhász & Matiscsákné, 2013). A foglalkoztatási forma elterjedésének a mozgatórugója a rugalmasság megteremtésére irányuló igény, mely alátámasztja a magas részarányt (Bankó, 2008). A munkaerő-kölcsönzés e halmazon belül található, mely esetben a definíció a Mt. szerint meghatározott: Az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. A konstrukció lényege, hogy a kölcsönvevő úgy jut a munkaviszony sajátosságainak megfelelő alárendelt, utasítható munkaerőhöz, hogy neki magának nem kell munkaviszonyt létesítenie. Így mentesül a munkaviszonyhoz kötődő adminisztratív, közteher-fizetési kötelezettségek, vagy a jogviszony létesítése-megszüntetése körüli jogi teendők, kockázatok alól (Wolter Kluwer, 2013).
Megbukott a teljes foglalkoztatás politikája, megjelent a munkanélküliség. Meg kellett tanulni a munkavállalói oldalon, hogy a munkaerő áru, ami csak akkor biztosít megélhetést, ha ezt a speciális árut kellően értékessé tudjuk tenni és el tudjuk adni. Az állam gondoskodó szerepe lecsökkent. Új értelmet nyert a munkához való jog. A változások megmutatkoztak a jogi szabályozásban is. A kilencvenes évek elején az 1967. évi II. törvény helyett már három, egymást kiegészítő, de egymástól már sok tekintetben független törvény jelent meg, különbséget téve a három fő munkavállalói kör, a munkavállalók, köztisztviselők és közalkalmazottak viszonyai között. Az új szabályozás egyik célja a munkajog polgári jogi vonásainak erősítése, a munkavállaló és munkáltató nagyobb szabadságot kapjanak a munkaviszony kereteinek kialakítására. Így például a munkabér már egyfajta alku tárgya lett, nem központilag meghatározott elem (a közszférában továbbra is fennáll ez a kötöttség), csupán legkisebb mértékét határozza meg jogszabály.