A Magyar Nemzet szándékosan csőbe húzta Petry Zsoltot, sőt kiforgatta a kapus véleményét. Ehhez hasonló kommentárokkal is találkozhatunk a magyar sajtóban. Teljes mértékben alaptalanul és igazságtalanul. A megjelent interjú szövegét egyeztettük. Ahogy a labdarúgásban van kapusedző, vezetőedző és sportigazgató, ehhez hasonlóan az újságírásban van újságíró, rovatvezető és szerkesztő. Vannak szerkesztési szempontok, amelyek olykor elhanyagolható változtatásokat követelnek meg egy-egy íráson. Petry Zsolt kérésének eleget téve utólag rövid pontosítást fűztünk az íráshoz. A mondandó ettől nem változott. Talán éppen Petry Zsolt érdekében szerkeszthettünk volna szigorúbban, de mi tényleg hiszünk a véleménynyilvánítás szabadságában. S ha nem most és nem Petry Zsolt, akkor más alkalommal egy másik sportoló, művész, köztiszteletben álló személyiség került volna sorra. Hamis látványt nyújt a liberális szivárvány, hiányoznak belőle a mély, tónusos színek. Sajnáljuk, ami történt. De csakis Petry Zsolt miatt.
A menesztett kapusedző bemutatta azt a levelet is, amit Gulácsi Péter küldött neki. Petry Zsolt azt állítja, hogy a Magyar Nemzet és a cikket átvevő német sajtó is pontatlanul adta vissza, amit a melegházasságról, illetve a bevándorlásról mondott a magyar lapnak, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A kapusedző, akit az interjú miatt a Hertha Berlin labdarúgó csapata azonnal hatállyal utcára tett, most azt közölte a német konzervatív lappal, hogy ami megjelent, azt kiragadták az összefüggésből, nem teljes egészében tükrözte az általa kifejtetteket és félreértések is becsúsztak. Emlékeztetőül: a kapusedző menesztése után a magyar külügyi tárca berendelte a német ügyvivőt, Gulyás Gergely pedig a náci időket emlegette az eset kapcsán és kétségbe vonta a német jogállamiságot, amit azután Berlin felháborodottan visszautasított. Maga az érintett arról beszélt az FAZ-nek, hogy a Magyar Nemzet egyeztetés nélkül megváltoztatta a tartalmat: az egyeztetés után mondatokat hagyott ki a nyilatkozatból.
Petry Zsoltot, a Hertha BSC segédedzőjét, egykori válogatott kapust kérdezte a Magyar Nemzet arról, hogy mi a véleménye Gulácsi Péter jelenlegi válogatott kapus szerepvállalásáról a Család az család kampányban, gondolom, azon az alapon, hogy egy kapus politikai nyilatkozatáról érdemben leginkább egy másik kapus tudna mit mondani. Petry Zsolt Fotó: Steindy / Wikimedia Commons CC BY--SA 4.
Édesapám a gyermeket elismerte apasági nyilatkozattal. Kapcsoltunk nincs, nem volt. Apukám 2019 februárjában ingatlan tulajdonjog átruházásával 1/2ed házat átruházta anyukámra, az ingatlan másik felét anyukám adásvételi szerződéssel vette meg. 2007-ben anyukám adásvételi szerződéssel (édesapjától örökölt ingatlan eladásából) megvásárolt egy másik ingatlant apukámtól, 2006-ban pedig földet vásárolt meg apukámtól. A kérdésem a következő lenne: ha édesapám elhalálozna, házasságon kívül született gyermeke köteles részre való igényt nyújthat-e be a felsoroltak alapján az ingatlanok után? Köteles rész végrendelet esetében merülhet fel, akkor, ha örökhagyó végrendelettel nem a törvényes örökösre hagyja a vagyonát. Köteles rész igény csak a leszármazót, a házastársat és a szülőt illetheti meg. Végrendelet és örökség - Kinek és hogyan jár a köteles rész? Ki lehet-e tagadni a szülőt, házastársat, gyereket az örökségből? - Nagyszülők lapja. A kérdésben végrendeletről nincs szó, ezért a köteles rész igény fogalmilag kizárt. A vér szerinti gyermek szülője elhalálozása esetén törvényes örökös, feltéve, ha van örökhagyó után hagyaték. Örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándék a törvényes örököst köteles rész igény előterjesztésére jogosíthatja fel.
Kiskorú nevében történő visszautasításhoz a gyámhatóság engedélyére is szükség van, amely abban az esetben járul hozzá, amennyiben ez a kiskorú érdekében áll. Ki lehet örökös? Örökös az lehet, aki öröklési képességgel rendelkezik, vagyis jogok és kötelezettségek alanya lehet. Méhmagzat akkor örökölhet, ha már az örökhagyó halálakor megfogant és élve születik meg. Az öröklési igény nem évül el: Az öröklési igény nem évül el, de a nem öröklési igénynek minősülő igények elévülnek. Például a köteles rész kötelmi jellegű igénynek számít, ezért itt 5 éves az elévülési idő. Köteles rész – Jogi Fórum. Viszont a túlélő házastársat megillető haszonélvezeti jog nem évül el. Mi örökölhető, mi lehet a hagyaték tárgya? Azok a jogok és kötelezettségek tartoznak az öröklési jog alá, amelyek polgári jogi jogviszonyokból erednek. A közjogi jogviszonyokból eredő jogok és kötelezettségekre a közjogi normák (jogszabályok) vonatkoznak, ezért például egy adótartozás öröklése közjogi szabályok szerint lehetséges, mint ahogy ezt a következő jogeset is mutatja.