Balázs Fecó fél évszázadig tartó munkássága alatt a magyar zenei élet legnagyszerűbb előadóival dolgozott együtt. Fischer László gitáros, a Korál együttes alapító tagja halála után felidézte, hogy nagyszerű élmény volt együtt zenélni vele: " Mi ketten jól kiegészítettük egymást, ő inkább a lírai vonalat vitte, én meg a rockost. " Varga Miklós így emlékezett rá: " Nekem kettős volt a viszonyom Fecóval, én még rajongóként is jártam a koncertjeire, az egyik kedvenc zenekarom volt a Korál együttes. Később személyes ismeretségre is szert tettünk, voltak közös munkáink. " Kovács Kati ekként nyilatkozott róla: " Nem tartottunk kapcsolatot, de egy éve közös műsorban szerepeltünk. Fecónak volt egy Évszakok című zenés, beszélgetős műsora, ott vendége lehettem. Minden zenésztársam nevében mondhatom, nagyon sajnáljuk, hogy elment, nagyon nagy veszteségek érték idén a szakmát. „Maradj velem, segíts nekem, vigyél haza, fogd a kezem” - meghalt Balázs Fecó | BudaPestkörnyéke.hu. " Pataky Attila sokáig bízott abban, hogy zenésztársa meggyógyul: " Fecó mindig úgy jelenik meg előttem, ha rá gondolok, mint amikor elkezdtünk 1970 táján zenélni… bőrnadrág, csizma, bőrdzseki, hosszú haj, ahogy akkoriban kinéztünk.
Imola, a felesége felhatalmazott rá, hogy tájékoztassam a rajongókat, a zeneszerető embereket, hogy energiát küldhessenek és imádkozhassanak a Korál ikonjának életéért – mondta Várkonyi a Blikknek. Mesterséges kómában tartották A LikeNews hírportál is beszámolt róla, hogy Fecót mesterséges kómában tartották, a zenész érdekében pedig hihetetlen összefogás indult meg az országban: A rajongók nem csak imádkoztak a legendás zenészért, de a vérplazmájukat is felajánlották, hogy segítsék a felépülését. Nemrég még a Sztárban Sztár műsorában lépett fel Balázs Fecó néhány héttel ezelőtt a Sztárban Sztár színapdán lépett fel, erről a LikeNews hírportál is beszámol. Örökzöld slágereivel emlékezzünk Balázs Fecóra. Mint írták az utolsó adás egyik meglepetésvendégeként lépett színapdra Balázs Fecó, aki DR BRS-el és Berkes Olivérrel adta elő az Évszakok című dalának feldolgozását, azonban Béres Attila nem volt ott személyesen a studióban, ugyanis ő és az egész családja elkapta a koronavírust, jelentették be a Sztárban Sztár adásában. Életpályája Balázs Ferenc, becenevén Balázs Fecó 1951-ben született, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végzett.
Én így gyászolok! Köszönöm! " - írta közösségi oldalán. Az utolsó különleges produkciót itt nézheti meg: (Kapcsolódó: Gyászol az ország: így búcsúznak a magyar hírességek Balázs Fecótól) Balázs Fecó utolsó produkció Sztárban sztár DR BRS Berkes Olivér
Az Ő dícséretei, szakmai elismerése számomra olyan mondatok voltak, amiket könnybelábadt szemekkel meséltem tovább a szeretteimnek minden találkozásunk után. Az meg, hogy pont most, pont az Ő dalát és pont így dolgozhattuk fel, és még egy színpadon is állhattam Vele…a sors érdekes rendezésének tudom be. Nagyon mély nyomott hagyott bennem Fecó, mint ahogyan milliókban itthon és határon túl is. Olyan művész, olyan ikon marad a szemünkben, aki tehetségével szebbé tette rengeteg ember életét. Megannyi pillanatban segített embereknek ÉREZNI a zenéin keresztül. Segített boldog és szomorú pillanatokban, anélkül, hogy ismert volna minket, hatott ránk életünk mély és magas pillanataiban, anélkül, hogy tudta volna. Berkes zsuzsa balázs fecó utolsó. Ez az igazi művészet! A mai nappal szegényebbek lettünk, mi magyarok, de az amit itt hagyott nekünk, örökre velünk marad! Nyugodj békében Fecó, szeretünk! 🖤 Úgy gondolom jeleznem kell a sajtó felé, hogy nem kívánok nyilatkozni. Reggel óta csörög a telefonom, viszont én a némaságommal szeretném megadni Fecónak, a családjának és a közeli hozzátartozóknak azt a tiszteletet, amit megérdemelnek.
De ugye, vannak barátai? Balázs: Természetesen, de őket nem a zenésztársadalom éjszakázós részlegében szereztem. Sose poharaztam hajnalig a Fészek Klubban. Ez egy irigy szakma. Minden zenész hazudik, aki azt mondja, több kolléga is a barátja. Nekem nincs sok barátom, valóban nehéz megtalálni hozzám a kulcsot, de akinek sikerül, attól az övét is elkérem. Pedig a Taurusban komoly alkoholfogyasztókkal turnézott. Balázs: Ők ittak, én cigiztem. Még soha nem voltam részeg! Dülöngélni sem láthatott senki sem. Csak periódusaim voltak, például a válások idején. A bypass elrettentett, de ma is fogyasztok alkoholt, igaz, csak orvosságnyi mértékben. A minap például lehajtottam két cent gyomorkeserűt. Megkívántam. Néha a pezsgőre is ráfanyalodok, amin azért csodálkozom, mert sose szerettem. Balázs Fecó orvosságnyi mértékben fogyaszt csak alkoholt, és vallja: sosem volt még részeg / Fotó: RAS-Archívum 24 éve egy szál cigit sem szívott? Berkes zsuzsa balázs ffco.asso.fr. Balázs: Egy slukkot sem. Pedig dohányos családban nőttem fel. Tizenkét évesen gyújtottam rá először, és a rabjává váltam, de le tudtam tenni.
Az a gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol. A közteherviselés mellett elkötelezett gróf már a híd ötletének megfogalmazásakor általános hídvámot akart bevezetni. Ez már önmagában jelentősen hátráltatta ügyét, mert a magyari urak hallani sem akartak legfőbb előjoguk, az adómentesség megsértéséről. Hiába, a hídon 1918-ig mindenkinek le kellett szurkolnia a hídpénzt, így vált az építmény a közteherviselés szimbólumának. A Lánchíd alapkőletétele Barabás Miklós festményén (Wikipedia) Széchenyi a Dunában Erős ellenszélben, de 1832-ben mégis megalakult a Hídegylet, majd Sina György báró anyagi hozzájárulásával 1836-ban megalakult a Lánchíd Részvénytársaság. A már említett alapkőlerakás után 1847 júliusára a pillérek, hídfalak, de a vasszerkezet építését a forradalom és szabadságharc hátráltatta. Ekkoriban történt egy baleset is, ami kis híján Széchenyi István életébe került. Lángh Ignác pesti rendőrkapitány jelentéséből tudjuk, hogy 1848. július 18-án este fél nyolckor a munkások épp az utolsó tartóláncot feszítették ki, az már egy lábnyira meg is közelítette a pillér tetejét.
A Lánchíd építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta. A munkálatok 1839-től 1849-ig tartottak. Tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót származású Clark Ádám volt. A hídfők oroszlánjait Marschalkó János szobrász készítette. A 380 méter hosszú, 14, 4 méter széles híd 1903-ig a világ legnagyobb lánchídja volt-, ezt a címet ekkor vette át tőle a régi Erzsébet híd. Az 1832-ben alapított Hídegylet (később Lánchíd Rt. ) irányítása alatt zajló munkálatokat sokban segítette Vásárhelyi Pál mérnök is. A cölöpök leverése két évig tartott, volt, hogy egyszerre 800-an is részt vettek a munkálatokban. Mintegy 60 angliai szakmunkás-család költözött a munkák elvégzése miatt ekkor Magyarországra. Az 1848-1849-es szabadságharc idején az építkezés lelassult, mivel hol az egyik, hol a másik hadviselő fél akarta a majdnem kész hidat felrobbantani. 1849. január 5-6 között 70 ezer osztrák katona, egy lovasregiment, valamint 270 ágyú kelt át a hídon, hogy Pestet elfoglalhassa, de hamar visszafordultak a magyar hadsereg közeledtének hírére.
Büszkeség, előítélet és féltékenység volt a három leghatalmasabb ellenfél, külön-külön kellett megküzdeni valamennyivel". A Lánchidat végül 1849. november 20-án avatták fel, ám megálmodóját, Széchenyit, és annak tervezőjét, Clarkot sem hívták meg az átadóra. Noha Széchenyi nem is tudott jelen lenni, mert ekkor már a döblingi ideggyógyintézetben élt, de azért a meghívás kedves gesztus lett volna. Széchenyi István úgy halt meg, hogy sosem láthatta a kész Lánchidat, és soha nem kelt át rajta. Haynau babérjai A hivatalosan felavatott hídon elsőként Haynau, a teljhatalmú osztrák katonai és polgári főparancsnok és a magyarországi polgári ügyekért felelős császári biztos, Geringer haladhatott át. Az átadón nem hangzott el beszéd, emléktábla sem készült, ráadásul a hangulat sem volt ünnepi, mert az első magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost alig másfél hónappal korábban végeztette ki a hidat átadó táborszernagy. Az átadás másnapján már mindenki használhatta a hidat, aki megfizette a hídvámot.
Pontosan 172 éve már annak, hogy 1849. november 20-án átadták a ma már Budapest védjegyének számító Széchenyi Lánchidat. Az ikonikus építmény elkészülését egy 1821-es hideg, jeges napnak köszönhetjük, amikor is Gróf Széchenyi István annyira felbosszantotta magát a közlekedési körülményeken, hogy eszébe ötlött, szükség lenne egy Pestet és Budát összekötő, állandó átkelőre. A legnagyobb magyarként is emlegetett politikus hosszú éveken keresztül küzdött víziója megvalósulásáért, és bár a projektnek rengeteg ellenzője akadt, végül 15 évvel később, hivatalos rendelet született az első magyarországi Duna-híd építéséről. Az első cölöpöt 1840. július 28-án verték le a budai mederpillérnél, ám annak ellenére, hogy egyszerre nyolcszázan is dolgoztak rajta, a cölöpökkel való "bajlódás" két egész éven át tartott. Az alapkövet végül egy hatalmas ünnepség keretében 1842 augusztusában az V. Ferdinánd királyt képviselő Józsefnádor tette le, több száz meghívott vendég előtt. Az építkezés az elkövetkező években aztán meglehetősen háttérbe szorult, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörése miatt ugyanis az ország vezetőinek figyelme a frontvonalakra irányult.
( A legfrissebb hírek itt) A felújított Lánchíd újabb ünnepélyes átadására stílusosan napra pontosan száz évvel az első hídavatás után, 1949. november 20-ára kerítettek sort, Magyarország akkori teljhatalmú vezetőjének, Rákosi Mátyásnak a jelenlétében. A főváros első állandó hídját ezt követően 1973-ban, majd 1986 és 1988 között újították fel. Százötvenedik születésnapját 1999-ben egy hatalmas bulival ünnepelték, nagygyűlést szerveztek a Magyar Tudományos Akadémián, a híd pedig amellett, hogy komoly díszítést kapott, új világítási rendszerrel is gazdagodott. Azóta a Lánchíd újabb műemléki felújítása vált szükségessé, a munkálatok pedig nyáron meg is kezdődtek és jelenleg is zajlanak. A mostani állás szerint a felújított hidat 2023-ban adhatják át, így Széchenyi István munkájának újjászületését akár Budapest megalakulásának 150. évfordulóján ünnepelhetjük majd meg. Galéria A Lánchíd már 1873-1880 között is ilyen lélegzetelállító látványt nyújtott /Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei 1908-ban így festett a híd Budáról nézve.
Egyik vállalkozásuk nagyobb volumenű volt, mint a másik. Egyik hatalmas projektből a másikba mentek. Vagy épp párhuzamosan futtatták. Ami megegyezett ezekben, hogy bonyolult, embert próbáló, és hosszadalmas ügyek voltak. A Lánchíd megépítésébe Sina báró már nem is akart beszállni, csupán Széchenyi unszolására vágott bele. Hosszadalmas küzdelem vette kezdetét. Olyan megterhelő volt, hogy Széchenyi ki is akart szállni, de azt pedig már Sina báró nem engedte. 1840-ben a Lánchíd részvénytársaság 10 000 db. 500 Ft-os részvényt bocsátott ki. A bécsi tőzsdén kereskedtek pár év múlva már ezekkel az értékpapírokkal. Az évtized magával hozott egy osztrák pénzügyi válságot, a 48-as forradalmat, és ezek hozzájárultak, hogy a Lánchíd részvények árfolyama a tőzsdére lépés után hamar, közel lefeleződött. Több, mint egy évtized kellett hozzá, hogy az árfolyam elérje újra a kibocsátási szintet. A korszak fellendülő gazdasági hangulatában aztán még a harmadával meg is emelkedett az árfolyam. Osztalékfizetés is volt, de végül 1870-ben kivezették a papírokat a tőzsdéről.
Tervezése Álgyay... Vélemények, hozzászólások A hozzászóláshoz be kell jelentkezned, ha nem vagy még regisztrált felhasználónk kattints ide Fizetett hirdetés Megosztom Látnivaló kereső Budapest Partnereink Facebook