A középkori Magyar Királyság fénykorának számít I. Lajos uralkodása, nem véletlen, hogy az utókortól a király a "Nagy" jelzőt is megkapta. Köztudomású ugyan, hogy az ország partjait nem mosta három tenger, de Lajos alatt a Magyar Királyság Közép-Európa legerősebb államának számított, amely jelentős befolyást gyakorolt a teljes kontinensen. (Valójában még a két tenger is kérdéses, hiszen a Lengyel Királyság uralma ekkor nem terjedt ki a Balti-tenger partvidékére, Moldvára pedig csak bizonytalan mértékben terjedt ki a király hatalma. ) A lengyelek azonban egész másként emlékeznek uralkodásának éveire. I. (Nagy) Anjou Lajos magyar és lengyel király. Fotó: Wikipedia Ebben persze része van annak is, hogy Lajos éppen a lengyelek által "Nagy"-ként emlegetett III. Kázmér halála után, 645 éve, 1370. november 5-én örökölte meg a lengyel trónt. Kázmér nem annyira nagy hódításaival, inkább kompromisszumokra törő politikájával érdemelte ki az utókor tiszteletét. Sikerült lezárnia a Lengyel Királyság több, régóta zajló konfliktusát is: feleségül vette a litván nagyfejedelem lányát, kiegyezett a Német Lovagrenddel, illetve az 1335-ös visegrádi találkozón a cseh és a magyar királyokkal is.
Miért vesztettek a magyar seregek Mohácsnál? 1526. augusztus 29-e, a mohácsi csatavesztés napja a magyar történelem egyik legfontosabb igazodási pontjának számít, ami mélyen beleivódott a kollektív nemzettudatba. Mohácsot egyaránt szokás a középkori Magyar Királyság végének, és a másfél évszázadig tartó török hódoltság kezdő taktusának tekinteni. A történelmi emlékezetben Mohács a gyászos, szégyenteljes kudarc szinonimájaként élt tovább, amelyért a Jagelló-kort, a széthúzást, a korabeli államvezetést és a csatára felsorakozott sereg vezéreinek alkalmatlanságát tette meg az utókor felelősnek. Ez a sommás ítélet azonban igaztalan, és nem felel meg a történelmi tényeknek sem. A mmohácsi... A drámai hazaszeretet feledésbe merült emléke: Szabács védelme Szabács védelme nemcsak a 16. század oszmánellenes harcainak, hanem a magyar történelemnek is az egyik leghősiesebb epizódja. A kereken ötszáz éve, 1521. július 7-én véget ért ostromban Logodi Simon bán és Torma András várkapitány, valamint végvári vitézeik az utolsó leheletükig küzdve tartották a rájuk bízott erősséget Szulejmán szultán nyomasztó túlerőben lévő seregével szemben.
A magyar pénzverés múltja hazánk történelméhez hasonlóan igen gazdag. Numizmatikai örökségünk története már a kezdetektől szorosan összefonódott népünk sorsának alakulásával. Ennek az örökségnek állít emléket a Királyok ezüst kincstára elnevezésű kollekció, mely a legnagyobb magyar uralkodóházak pénzverésébe enged betekintést. Gyűjtse ki a Királyok ezüst kincstárát! Az összesen 6 ezüst dénárt felvonultató sorozatban a Magyar Királyság 6 uralkodójának egy-egy eredeti ezüst érméje kapott helyet, melyeket uralkodóink több száz évvel ezelőtt akár a saját kezükben is tarthattak. Az érmék mindegyike eredeti történelmi ezüst pénz, nem másolat és nem utánveret, elérhetőségük pedig történelmi jellegükből adódóan korlátozott. A kollekció gyűjtése során Ön AJÁNDÉKBA kapja a következőket: Látványos érmetartó albumot már az első küldeménnyel Eredetiséget Igazoló Tanúsítványt minden érméhez Numizmatikai szakértő által írt háttértörténeti leírást az érmék pénztörténeti érdekességeiről Tulajdonosi Tanúsítványt a kollekcióhoz A páratlan sorozat előfizetőjeként az első érmét, I.
Folytatta apja egyházpolitikáját, megtiltotta a pápai tizedszedést, s maga töltötte be az egyházi állásokat. Lajos király támogatta a kulturális fejlődést, 1367-ben megalapította az első magyar egyetemet Pécsett. Aachenben kápolnát alapított a magyar szentek tiszteletére. Hitbéli buzgalmában át akarta téríteni az ortodox szerbeket, majd 1360 körül kiűzte a zsidókat, a negatív gazdasági következmények miatt azonban 1365-ben engedélyezte visszatérésüket. Ő építtette ki a diósgyőri várat. Reformja során szabályozta az egyházi és a világi bíróságok hatáskörét, támogatta a városok önkormányzatát és gazdasági előjogokat adott nekik. Lajos a Magyar Királyságot európai nagyhatalommá tette, visegrádi udvara Közép-Európa hatalmi központja volt. A három magyar tengerről szóló legenda azonban ábránd csupán, hisz Moldva nem tartozott a magyar királysághoz, Lengyelország pedig akkor nem ért a Balti-tengerig. Utolsó éveiben lepra-jellegű betegsége ágyba kényszerítette. Halála előtt valamennyi országában elismertette leánya, Mária utódlási jogait, de a lengyelek másik leányát, Hedviget választották meg, akit Jagelló litván fejedelemmel házasítottak össze, s Jadviga néven ma is nemzeti szentjükként tisztelik.
Két rejtélyes helyszínt találtak a mohácsi csatatéren A mohácsi síkon 1526. augusztus 29. -én II. Lajos magyar király keresztény hadai, valamint Szulejmán szultán, az iszlám világ kalifájának muzulmán serege között lezajlott világtörténelmi jelentőségű ütközet 494. évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak a sátorhelyi emlékparkban. A 2017-ben elkezdett, a csatatér átfogó feltárását előkészítő monumentális projekt eddigi eredményei alapján bizonyos, hogy a sorsfordító csata képe többé már nem ugyanaz lesz, mint ami eddig volt. A megemlékezés szervezői az ünnepség után közös nyilatkozatban kezdeményezték, hogy 2026, a mohácsi csata közeledő 500. évfordulója legyen nemzeti emlékév. A kuutatási... Tudja-e, hogy milyen titkos társaságot rejt az Aranygyapjas rend? Nagy kérdés, hogy milyen alapvető hasonlóságot találhatunk II. Lajos, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Andrássy Gyula, vagy épp II. Erzsébet brit királynő és Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös között. Valamennyien a keresztény hit védelmére esküdtek fel és ezzel kiérdemelték, hogy felvegyék őket az egyik legrégebbi és legnagyobb tekintélyű lovagrend tagjai közé.
1372-ben leánya, Mária és Luxemburgi Zsigmond eljegyzése révén megbékült IV. Károly császárral, de Velencével 1378-ban újabb háborút kezdett. A genovai hajóhad segítségével sikerült győznie és Velencét visszaszorítania. 1380-ban lányának örökösödése érdekében (Durazzói) Kis Károlyt segítette Nápoly trónjára. Négy háborút vívott a litvánokkal, Halicsot is fennhatósága alá vonta. 1375-ben először tört be a török Magyarországra, Lajos azonban nem ismerte fel a veszély nagyságát s a segítségét kérő bizánci császárt sem támogatta. 1351-ben, a nápolyi kudarcok után kénytelen volt országgyűlést tartani. Megerősítette az 1222. évi Aranybullát, rendezte a nemesség jogait, kivéve a nemesi birtokok öröklésére vonatkozó cikkelyt. Lajos rendelkezése értelmében az örökös nélkül maradt hagyatékot negyedíziglen örökölheti az oldalági rokonság, ezután az a koronára száll. Ez az ősiségi törvény 1848-ig érvényben maradt. Ekkor vezette be a jobbágyok által a földesuraknak fizetendő kilencedet is. Egységesítette a nemesi kiváltságokat, mégis, alatta kezdett kiemelkedni az új arisztokrácia, amely uralkodása végén egyre nagyobb befolyást szerzett.
Mivel azonban még fiatal volt, anyja uralkodott helyette régensként, az asszony pedig Garai Miklós nádorral együtt kormányozta a politikát. A lengyel trón is Máriára szállt volna, de mivel nem Krakkóban lakott, a főurak nem fogadták őt el királynőjükként, így végül húga, Hedvig lett az uralkodójuk. A cikk az ajánló után folytatódik Anyja intézkedései nagy port kavartak A kormányzás nem nyerte el a magyarok tetszését, Erzsébet már rövid idő alatt rengeteg konfliktust szított intézkedéseivel. A nemesek nagy része nem akarta elfogadni, hogy női uralkodó ül a trónon, és ragaszkodtak Zsigmond megkoronázásához, Mária anyja viszont meggondolta magát, és I. Lajos orleans-i herceghez akarta hozzáadni lányát. Terve nyilvánosságra kerülése hatalmas felháborodást váltott ki, és Zsigmond sem hagyta annyiban a döntést: 1385-ben az országba érkezett seregeivel, és elérte, hogy Mária keze mégis az övé lehessen. Lajos visszalépett, a két fiatal pedig házasságot kötött még ugyanebben az évben. Közben azonban a női uralkodót ellenző magyarok meghívták a trónra III.
Otthonunk biztosítására az Allianz által kínált lakásbiztosítás kiváló döntés lehet, hiszen az Allianz otthonbiztosításába beépített elemek nem csak a vagyontárgyakra, hanem a családra is kiterjedhetnek. Allianz lakásbiztosítását megkötheti honlapunkon, az ajánlatokat összehasonlíthatja más biztosítótársaságok ajánlataival.
Emellett számtalan egyéb kedvezményt biztosítanak, mint például adókedvezményt, pénzügyi függetlenséget, követhető pénzügyi mozgások, tervezhetőség, stb.
Kérjük értékeljen minket... 5. 00 of 5 - 3 votes Thank you for rating this article. A lakásbiztosítási piac az utóbbi években a sorozatos káreseményeknek köszönhetően folyamatosan bővül. Partnerünk az Allianz Biztosító a rá jellemző aktivitással tevékenykedik ebben a piaci szegmensben is. Allianz életbiztosítás kalkulátor 2022. Az Allianz Hungária Biztosító a világ egyik legnagyobb pénzügyi csoportjának a leányvállalata, melynek köszönhetően piacvezető a hazai biztosítási piacon. Mindezt nem csak a nemzetközi háttérnek köszönhető, hanem a hazai szakemberek munkájának is. Jellemzően igyekeznek termékeikkel az ügyfelek igényei előtt járni, mind a termék paletta színességében, mind a minőségben, személyre szabhatóságban. Élen járnak a technikai fejlesztésekben is, mert felismerték, hogy a jövő ügyintézési módszere az online technika adta lehetőségekben rejlik. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél és a biztosító interneten keresztül egy interaktív kapcsolatban érintkeznek egymással. Sikereik titka, hogy a kedvező díjtételek mellett, mindenkinek tudnak olyan ajánlattal szolgálni, amely megfelel az ügyfél igényeinek, mert igazodik annak élethelyzetéhez, illetve anyagi helyzetéhez.