Ma már egyetlen egy doktor sem nevezi magát tudor-nak. (Horger Antal: Magyar szavak története, 1924) Hetvenöt éve, 1946. április 14-én hunyt el Horger Antal, a szegedi "egyetem fura ura", kiemelkedő nyelvészünk, az MTA tagja, aki az első magyar nyelvjárási térképet is megalkotta. Horger Antal József Attila irodalom évforduló
1946. április 14-én hunyt el Budapesten Horger Antal nyelvész, szegedi egyetemi tanár, akit sokan csupán József Attila megbuktatójaként emlegetnek anélkül, hogy ennek hátterét ismernék – holott sokrétű tudományos pályafutásával méltán írta be nevét szellemi életünk nagyjaink közé. Horger Antal neve jóformán csak József Attila egyik korai verse, az 1925-ben írt "Tiszta szívvel" kapcsán ismeretes: Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen. Valljuk be, harmatgyenge lírai hajtás. (Igaz, máskülönben a "Nem, nem soha! " is az – bármennyire is tiltakozzanak ellene egyesek. ) Nem is beszélve a belőle áradó nihilizmusról. Bizony a mai momentumosok "lelkisége" ez.
), utótagja pedig a fi szó (vö. fér-fi). A magyar fi főnév ma f hangon kezdődik ugyan, de valamikor p-n kezdődött, ahogy pl. a rokon zűrjén és votják nyelvben még ma is pi-nek hangzik, s az ősi finnugor szavak szókezdő p-jének a magyarban f-fé való változása más esetekben is egészen szabályos […] Az egykori népi i hangjának elveszése is egészen szabályos, mert a többtagú szavak végén álló rövid i, ü, u hangok az Árpádok korában minden más esetben is kivétel nélkül mind elvesztek. (L. erről kis a. ) Sajátságosnak tetszhetik talán, hogy egy összetétel, amelynek tagjai egyenként azt jelentik, hogy nő és fi a maga egészében, összetételként, azt jelentheti, hogy populus, Volk. De az ilyenfajta összetételek (az indogermán nyelvektől eltérően) nagyon gyakoriak a finnugor nyelvekben, s éppen egyik jellemző vonásáúl tekinthetők a finnugor népek sajátos észjárásának. A mi nyelvünkben azonban, amely már több mint ezer esztendeje állandóan ki van téve a szomszédos indogermán nyelvek hatásának, nem sok ilyen ősi fajta összetétel őrződött meg napjainkig.
E sűrű horpa-rendszer tagjai - miközben a tengelyvölgyektől csaknem függetlennek tűnnek -látszatra áttekinthetetlenül kapcsolódnak egymáshoz. A Bükk-fennsíki réteket egykor kaszálóként hasznosították. Igen értékes fajkészletűk ennek megfelelően alakult ki és a különböző állományfoltok és a korábbi erdőtársulások faj maradványai miatt olyan sokszínű. A Nagy-mezőn és a Zsidó-rét töbrös felszínén is sok ritka növényfaj található, mint például a karcsú sisakvirág, a palástfű fajok, a kis- és sokcimpájú holdruta, a szártalan bábakalács, a zöldike, a bodzaszagú ujjaskosbor, a farkasboroszlán, a prémes- és fecsketárnics, a csinos és hegyi tárnicska, a réti kardvirág, a szúnyoglábú bibircsvirág, a szibériai nőszirom, a tűzliliom, a kígyónyelv páfrány, a füles kosbor és a gömböskosbor. Tokaj Hétszőlő tanösvény – Gyalogtúra a Hegyalján – Indits.hu. A töbrök alján meghúzódó, sajátos mikroklímájú víznyelők állandóan párás és hűvös zugaiban egy különleges magashegységi magaskórós társulás töböralji változatával, a sisakvirágos magaskóróssal találkozunk. 3. Tar-kő: A Tar-kő a Nagy-fennsík déli peremét szegélyező ún.
"Kövek vonulatá"-nak egyik nevezetes tagja. Magassága 950 m, ormáról pompás kilátás nyílik a tőle délre és keletre elterülő csodálatos bükki tájra. A növényzetből megemlítendők a teljes vonulat sziklai társulásai: a mészkő sziklagyepek és sztyepprétek, valamint a gyöngyvessző és mogyoró cserjések. Kopasz hegyi tanösvény barbara. Kiemelhető értékes fajaik: az erdei szellőrózsa, a pongyola harangvirág nagyvirágú alfaja, a tarka búzavirág, a pikkelypáfrány, a kövér daravirág, a leánykökörcsin, a jajrózsa. A melegkedvelő fás vegetáció - a karsztbokorerdő, a melegkedvelő tölgyes és a hársas-kőrises sziklaerdő - a délies oldalakra, sziklaélekre, illetve tetőkre jellemzőek. 4. Őserdő: A Virágos-sár-hegy oldalában elterülő 24 hektáros magashegyi (montán) bükkös a Bükki Nemzeti Park egyik legérdekesebb része. Az Őserdőt alkotó 200 éves faóriásokat (több mint egy évszázada nem művelik ezt az erdőrészletet) 1942-ben nyilvánították védetté. A 40-50 méter magasságot is elérő öles fatörzseken taplógombák élnek, csakúgy, mint a kidőlt fákon.
1 1 Indulj el délnyugatra ezen gyalogút 2 Eddig: 0. 2 km| 4 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen gyalogút 3 Eddig: 0. 6 km| 9 perc Tovább egyenesen délre ezen gyalogút 4 Eddig: 0. 9 km| 13 perc Tovább enyhén jobbra délnyugatra ezen földút 5 Eddig: 1. 0 km| 15 perc Tovább enyhén jobbra délnyugatra ezen gyalogút 6 Eddig: 1. 2 km| 18 perc Tovább egyenesen délre ezen gyalogút 7 Eddig: 1. 4 km| 21 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen gyalogút 8 Sisakvirág tanösvény 3. Eddig: 1. 5 km| 23 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen földút 9 Eddig: 1. 8 km| 27 perc Tovább enyhén jobbra délre ezen földút 10 Eddig: 2. 0 km| 29 perc Tovább enyhén jobbra délre ezen földút 11 Eddig: 2. 0 km| 30 perc Tovább enyhén balra keletre ezen földút 12 2 Eddig: 2. 5 gyönyörű lépcsősor a Balatonnál, amit bármikor megmásznánk. 0 km| 30 perc Tovább egyenesen keletre ezen földút 13 Eddig: 2. 3 km| 35 perc Tovább egyenesen keletre ezen földút 14 Eddig: 2. 7 km| 40 perc Tovább egyenesen keletre ezen földút 15 Eddig: 3. 2 km| 48 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen földút 16 3 Eddig: 3.
Legjelentősebb a pálházai perlittest, mely európai viszonylatban is számottevő. Bányászata jelenleg is zajlik. Felfedezése [ szerkesztés] A tokaji Nagy-Kopasz lábánál, a Lebuj-kanyar feltárásában előbukkanó kőzetre egy dán geológus, Jens Esmark (1763–1839) alkalmazta Magyarországon először a perlit elnevezést, Perlstein (gyöngykő) formában. A területtel foglalkozott még Johann Ehrenreich von Fichtel, aki utazásai alkalmából ismerte meg a terület felépítését és jellegzetességeit. A második kötetében először a kárpáti vulkánok általános leírását adja, valamint magyarázza fő tézisét, mely szerint a vulkáni kőzetek többsége emelkedés révén került a felszínre. Fontos személyek közé sorolható még Robert Townson, akit Fichtel kutatásai ösztönöztek. Kopasz hegyi tanösvény trkep. Úgy gondolta, hogy a területen kis valószínűséggel fordult elő vulkanizmus. Noha egy kráter létezése egy korábbi vulkán létezését bizonyítja, ezek pusztulnak el legkönnyebben az összes vulkáni maradvány közül. Korábbi leírásaik alapján zeolitos obszidiánként írják le a kőzetet.