Filmnézés 408 Megtekintés TELJES FILM LEÍRÁS Miközben sikeresen visszahódították otthonukat Smaugtól a sárkánytól, Zsákos Bilbo és barátai akaratlanul is halálos veszedelmet szabadítottak a világra. A dühöngő Smaug nőket és gyerekeket sem kímélve támad Esgarothra (Tóváros). Mindeközben a visszaszerzett kincsektől megrészegült Tölgypajzsos Thorin Bilbo erőfeszítései ellenére hátat fordít barátainak és elárulja őket. Ennél azonban jóval nagyobb veszélyek is leselkednek a hobbitra és barátaira. Bár kizárólag Gandalf tud róla, Szauron szörnyű tervet forral: orkok seregeit indította útnak, hogy a Magányos Hegyen támadásba lendüljenek. Ahogy a sötétség erői egyre jobban előretörnek, a törpék, tündék és az emberek választás elé kerülnek: összefognak vagy elpusztulnak. Bilbo az öt sereg gigászi csatája közepén találja magát, ahol saját és barátai életéért is harcolnia kell, miközben Középfölde egészének sorsa forog kockán. EREDETI FILM CÍM The Hobbit: The Battle of the Five Armies IMDB ÉRTÉKELÉS 7.
4 478, 811 votes TMDB ÉRTÉKELÉS 7. 3 10, 768 votes Rendező Szereplők Smaug / Necromancer (voice) Filmelőzetes
Nagyon nehéz valami értelmeset írnom erről a filmről, több ok miatt is. Első ok, hogy a filmtrilógiából ez lesz az első rész, amit szövegesen is értékelek. Második, hogy mivel évek teltek el a részek között, ezért már csak nagy vonalakban tudtam a trilógia cselekményét felvázolni, éppen ezért nem emlékeztem ki kicsoda és kinek mi köze volt egymáshoz pontosan (Tölgypajzsos Thorin – esküszöm úgy hallottam a filmben, hogy "szorin" – a film feléig keresgéltem az emlékeimet). Harmadik ok az, hogy nem olvastam a könyvet, csak a film információira és cselekményeire tudtam támaszkodni, és amint azt már írtam, ezek elég hiányosak. A film egy nagyon jó történetre, egy egész megalkotott világra épül. Ezért csak mint filmet, mint adaptációt értékelem, ez nagyon fontos (ismét sajnálkozva állapítom meg, hogy a könyvet MÉG nem olvastam). Az egész trilógiának az a baja, hogy trilógia. Ezt bármelyik részénél leírhattam volna. A Gyűrűk Urával ellentétben ott fizikailag is 3 könyvről (cirka 1800 oldal terjedelem) beszélünk, itt pedig csak egyről, kiadástól függően nagyjából 300 oldalról.
1 / 10 "Vae victis! " - vagyis "Jaj a legyőzötteknek" 2 / "Divide et impera! " - vagyis "Oszd meg és uralkodj! " 3 / "Alea iacta est! " - vagyis: "A kocka el van vetve! " 4 / "Veni, vidi, vici! " - vagyis: "Jöttem, láttam, győztem! " 5 / "Panem et circenses! " - vagyis: "Kenyeret és cirkuszt! " 6 / "Cuius regio, eius religio! " - vagyis: "Akié a föld, azé a vallás! " 7 / "Eppur si move! " - vagyis: "És mégis mozog a Föld! " 8 / "Cogito, ergo sum! " - vagyis: "Gondolkodom, tehát vagyok! " 9 / "Carpe diem! " - vagyis: "Élj a mának! A Kocka El Van Vetve Társasjáték | A Kocka El Van Vetve! Alekosz Szerint Lakására Már Nem Fog Nő Felmenni. "
Úgy képzelik mindketten, hogy anyagi segítséget kaphatnak amint hamarosan hazalátogat, azonban nem sejtik, hogy milyen kaliberű kéréssel rukkol majd elő a rokon. A kocka el van vetve ki mondta youtube. Mivel Carlito Brigante óta tudjuk, hogy "a szívesség veszedelmesebb a golyónál", így könnyen lehetséges, hogy ezúttal Howard bácsi kérése túl magas árnak bizonyul... A feldolgozott történet a rokoni kötődés természete mellett azokat az alapkérdéseket feszegeti, hogy végletesnek gondolt kényszerhelyzetben ki mire lenne képes, meddig menne el, mi az a morális határ, amit már nem lehet kárhozat nélkül átlépni, illetve meddig terjed egy főbenjáró bűn önigazolása. Klasszikus Dosztojevszkij-típusú dramatikus alaphelyzet tehát, a bűn és bűnhődés, erről szól a film. Érdekesség, hogy a két testvér bűne teljesen azonos, motivációik és reakcióik viszont meglehetősen különbözőek, ahogyan a jellemük is lényegileg tér el, mint ez a végjáték felé haladva egyre inkább realizálódik is, és egy helyrehozhatatlan konfliktust generál a meglévő mellé.
Élek... és ha hagyok magam után egy kis nyomot, már nem hiába...
Egyébként a mű címe egy hajó neve a történetben, de nyilvánvalóan szimbolikus, hiszen Kasszandra, a trójai hercegnő a bekövetkező komor jóslat szimbólumaként ismert. A Woody Allen-féle abszurditás végig érezhető a filmen, de ezúttal a fajsúlyosabb drámai oldalon és finoman adagolt formában. A karakterek jobban kidolgozottak, mint maga a sztori (amely lényegében - ha a meglepő fordulatait leszámítjuk - viszonylag egyszerű), ám a történet íve egész jó. A kocka el van vetve ki mondta film. A meghökkentő felvetés ábrázolásán túl a legjobb elem az említett színészi teljesítmény, no és persze a párbeszédek is élvezetesek, ahogy az a rendezőtől elvárható. A történetvezetés néhol döcögősebb, de szórakoztató, sőt elgondolkodtató is a felvetései miatt, míg az atmoszféra ismét kissé színdarabra hajazó, de ebben sincsen semmi meglepő. Kiemelendő érdekesség, hogy a filmet Zsigmond Vilmos fényképezte, a tőle megszokott igen magas nívón (róla, néhány nap múlva, a 90. születésnapján külön írással is jelentkezem). Neves operatőrünk összesen háromszor dolgozott Allennel (ez a film volt a második együttműködés), jobbára pozitív tapasztalatokról számolt be, s hogy mi volt az egyetlen negatívum, az majd derüljön ki a cikkből... :) A művet a kikötő kivételével Londonban és környékén forgatták teljes egészében.