Az UK-ban a brexit után lett egy ilyen kezdeményezés. Mostanra sajnos okafogyottá vált, úgyhogy átnyergeltek a korona-összefogás vonalára. A 2019-es választások előtt viszont például taktikai szavazós tanácsadó honlapot építettek: írd be, hogy hol lennél jogosult szavazni, és megmondjuk, hogy kire érdemes, vagy a két címed közül melyikre érdemes áttenni a szavazati jogodat, stb. Ez mind nagyon specifikus az elmaradott brit szavazási rendszerre, és nem ismerem a magyart eléggé, hogy tudjam, mi volna az otthoni kontextusban is alkalmazható. Igazából el kéne dönteni, milyen változást szeretnék elérni a választói viselkedésben, és annak a támogatására lehet elkezdeni dolgozni. Zeneszöveg.hu. Mit szeretnénk? Fideszes szavazzon fidesz ellen? (ain't gawn happen) Bizonytalan menjen el? EllenzékiPárt1 szavazója ikszeljen EllenzékiPárt2 mellé? Országosan vagy körzetenként máshogy? stb.
Google mapsen gyakran fedezek fel bicikliutakat kisebb városokban is de milyenek ezek mindennapi használatra?
Tudjatok, amikor nem "erzi" hogy mi lenne a termeszetes amikor a telefont nyomkodja. NEM ERZI. A lista elemekej (pl contact list) swipeol amit a telefon az esetek nagyobb reszeben nyomasnak erzekel es emiatt elindul a hivas. De ugyanez a helyzet az ifonos call screen eseteben is amikor egy piros meg egy zold gomb van a képernyon es veletlenul sem csak megnyomna az egyik gombot hanem swipeol. Eleg szomoru hogy az internetet es az okostelefonokat csak ugy tudtak elterjeszteni hogy egy közösségi elmenyt epitettek kore hogy az emberi kapcsolatokrol szóljon. Ha az internet tovabbra is tobbnyire információszerzesrol szolna (nem szocialis kontextusban) akkor a kocka fiuk lenezett megszallottsaga lenne. Boomerek akik tap helyett swipeolnak es swipe helyett tappolnak : hungary. Erre most meg mar a "bezzeg az en idomben" jellegu szeniorok is ejjel nappal a facebookot pörgetik. plusz egy bonusz: amikor nem erti a home homb koncepciot es addig veri a back gombot androidon amig el nem fogy az adott appon belul az elozmeny es mar csak a kezdokepernyore tud visszamenni az iosen ertelemszeruen nem csinalja ezt mert ott az app resze ez a vissza gomb es tul lassan lepked vissza hogy a felhasznalonak kielegito elmenyt nyujton hogy 10x megnyomkodja a gombot (a telefon meg osszeszarja magat) meg iosen a home gombra vannak raszokatva az emberek, mert meno h eltunik az app es AZONNAL ki lehet nyitni mast.
Sziasztok, ti melyik társkeresőn találtatok párotokra online? Tinder, randivonal, ilyesmikre gondolok, esetleg bármi egyéb. Én egy átlagos visszahúzódó kocka vagyok, nem túl szép, nem bulizós fiú, 27 éves. tudjátok, informatikus munkát végző srác akinek nem az a hobbija hogy utazik borozik Általában egy netes beszélgetés során is meglátszik valakin, hogy milyen értelmes, írás és kifejezés is egy képesség... átjön a neten is hogy valaki milyen... Társkeresés online? : hungary. Eddigi tapasztalataim olyanok voltak, hogy ha sikerült is valakivel beszélgetni akkor egyszavas válaszokat írt, nem volt bőbeszédű a kifejtős kérdésekre sem, és ami még rosszabb, az egyet nem értés legkisebb jelére is letiltanak, eltűnnek. Vagy tökéletes vagy, vagy ne is legyél... vagy a humor hiányzik.. elküldesz egy külföldi mémet, és visszaírja hogy bocsi nem tudok angolul Aki hasonló cipőben jár, mit tud javasolni?
Cserebe, ha sikerrel jarunk tok sok fejfajastol meg tudnank kimelni magunkat es a minket korulvevoket. Jogosan merulhet fel a kerdes, hogy van-e mar ilyen megoldas? Hasonlot talaltam egy gyors guglizassal: igen, letezik hasonlo (eHaz), de az a leiras alapjan inkabb szolgalja a kozos kepviseloket, mint a lakokozosseget. A konkurenciatol nem kell egyebkent sem megijedni, a Nike sem allt le a cipogyartassal, mert az Adidas is csinalja. Szoval, ha a te fejed folott is epp tologatjak a butort, es epp felkopognal a vizvezetekcsovon, akkor inkabb alljunk ossze es probaljunk ki valami elobbre mutatot. Ki tudja, a vegen meg kicsivel jobb is lesz itt elni.
Hogy delegalni ne egy papirfecnin lehessen, hanem 21. szazadhoz illo modon. Ahol lehet kovetni a tarsashaz kolteseit, hogy ne a kozos kepviselo kockas fuzetebol kelljen mindent kibogaraszni (true story), hogy nehezebb legyen nyulnia a kozosbol. Hogy legyen egy uzenofal, ahol kulturaltan hagyhassunk uzenetet egymasnak (kolcson adni-venni; valaki hangos; para arcok jarnak a hazban). Ezt szeretnem megvalositani. Amit tudok adni az a szabadidom, egy tok jo network, startup tapasztalat, uzletszervezesi- es kutatasi keszseg, kitartas es lendulet. Nem meggazdagodni szeretnek belole. Sot. Mi van a mukodesi- es marketingkoltseg utani profitot jotekony celra forditjuk, pl lakhatastamogatasra? Rengeteg kerdes es nuansz van, de azokat mar kozosen szeretnem megfejteni. Az elozo startupom techie hianyaban furdott be, ezert ebbe mar ugy szeretnek belevagni, hogy valaki van mellettem. Nem csak kodolni, de kitalalni, tervezni es szeretni is kell majd a projektet, ami nem lesz konnyu, viszont legalabb kurva nehez lesz.
A bicikliutat járdának néző gyalogosok, a színvak (értsd "a piroson áthajtó") biciklisek, az idegbeteg autósok akik akkor is idegbetegek ha lehúzódsz jobbra (ahol sok szerencsét a fél méteres gödrökkel és a csatornafedelekkel). Persze mindig vannak ellenpéldák, például a buszosokkal és trolisokkal sokszor látom azt hogy megköszönik a lehúzódást. A gyalogosoknak vettem is egy komolyabb ijesztő dudát amit a fülükbe kapnak ha nem hajlandóak észrevenni. Volt már anyázás ilyenből de hát ez van, vegye észre hol megy. Az az érzés hogy neked kotródnod kell és útban vagy. Mindenki úgy tekint rád mint a közlekedés segglyukára. Gyors vagy annyira hogy egy gyalogost zavarj, de túl lassú hogy az autósokat ne. Több a pozitív élményem, de a negatívak kifejthetőbbek voltak. Van hova fejlődni de ahol át lett gondolva ott egészen használható alternatíva. Nekem a XI. kerületben ezzel viszonylag szerencsém van. Bármi vélemény, tapasztalat, akár olyan kapcsolódó témában amit nem említettem? Vidéki városokban milyen ez a helyzet?
1) Mikor volt a honfoglalás? a) 476 b) 1000 c) 895 d) 795 2) Mi volt a honfoglalás előtt utolsó szállásterület? a) Etelköz b) Levédia c) Urál hegység d) Sztyeppe vidék 3) Ki vezette a honfoglalást? a) Álmos b) Árpád c) Hunor d) Magor 4) Melyik lehetett a honfoglalás egyik oka? a) Besenyők támadása. b) Hunok támadása. c) Az európai államok hívására foglalták el a Kárpát-medencét. d) A magyar törzsek belviszálya. 5) Mivel szentesítették a szövetségüket Etelközben? a) Papíralapú szerződést írtak. b) Semmivel. c) Vérszerződést kötöttek. d) Szóbeli egyezséget kötöttek. 6) Honnan ismerték a Kárpát-medencét már a honfoglalás előtt? a) Nem ismerték. b) Más népek elbeszéléseiből. c) Egy látomásból. d) Nyugati hadjáratok során feltérképezték. 7) Mennyi idő kellett a teljes Kárpát-medence elfoglalásához? a) kb. 5 év b) kb. 50 év c) kb. 20 év d) kb. 1 év 8) Ki volt Árpád elődje? a) Álmos b) Taksony c) Magor d) Hunor 9) Min keresztül jött be a legtöbb magyar? a) Fogarasi-havasok b) Borsa-hágó c) Vereckei-hágó d) Besztercei-havasok 10) Kb.
Ábrahám héber volt, Ur városában született, Ő volt az első, aki felismerte az EgyI-tent, emiatt családjával el kellett költöznie Harránba ( ma Szíriában). Mivel akkor még egyedüliként hitt I-tenben, I-ten őt és leszármazottait választotta, hogy saját népe legyenek. Késöbb visszaköltözött, majd I-ten parancsára elment Kánaánba, amit I-ten mutaított neki. Útján I-ten vezérelte. Egyiptomba azért ment, mert Kánaánban éhinség volt, annak elműltával visszatért Kánaánba. Fia, Izsák idején is volt éhinség, neki azonban azt parancsolta I-ten, hogy ne menjen Egyiptomba, így csak Kánaán egy más vidékére költözött, ahol már meg tudott élni. Izsák fiának, Jákobnak ( tehát Ábrahám unokájának) adta az Angyal az Izrael nevet, ettől kezdve beszélhetünk Izrael gyermekeiről, Izrael népéről. Jákobnak 12 fia volt. közülük József testvérei miatt Egyiptomba került, későb ott megfejtett Faraó álmát a hét bő esztendőt követő hét szűk esztendőről és elmondta a megoldást, ezért alkirály lett és amikor a hét szűk esztendő bekövetkezett és éhinség lett, behívta addig Kánaánban élő családját Egyiptomba és ott letelepítette őket.
Jahve itt szövetséget kötött Izrael népével – mert akkor a zsidók már így nevezték magukat Jákob ősatyjukról, akinek mellékneve Izrael volt –, a néppel, amelyet kiválasztott magának, és amelynek ígéretet tett, hogy visszavezeti őket atyáik földjére, a tejjel-mézzel folyó Kánaánba. Mózesen át törvényeket is adott népének Jahve, és előírta kultuszának rendjét és kellékeit. A zsidó nép azonban többször is hűtlen lett a szövetséghez, ezért Istenük arra ítélte őket, hogy csak negyvenévi pusztai bolyongás után vonulhassanak be a megígért földre. Mivel Mózes meghalt, utóda, Józsué vitte végbe a honfoglalást. Legyőzte a kisebb kánaáni népeket, városaikat elfoglalta, és letelepítette Izrael népének tizenkét törzsét – ezek Jákob tizenkét fiától származtatták magukat. A történettudomány a maga eszközeivel igen keveset tud mindebből bebizonyítani. Az nagyjából valószínűsíthető, hogy a Kr. XIII. század első felében harcias nomád törzsek hatoltak be dél felől Kánaán – Palesztina – területére, évtizedes háborúk során a középső országrészben kisebb-nagyobb területeket foglaltak el, néhány várost bevettek és leromboltak, bár nem annyit és nem épp azokat, amennyit és amelyeket a Biblia megnevez.
Kr. 1190–1030) "a bírák kora" nevet. A már-már végveszélytől fenyegetett zsidóság felismerte, hogy csak erőinek összefogása és egységes uralom vezetheti ki a válságból. Királlyá választották tehát a tehetséges vezért, Sault, aki ezután számos győzelmet aratott, de uralmának húsz éve alatt (Kr. 1030–1010) sem tudta kiűzni az ellenséget. Ez csak ifjú vetélytársának, majd utódjának, Dávidnak sikerült. Ő leszámolt a filiszteusokkal, a jebuzeus néptől elfoglalta és fővárossá, Jahve kultuszának központjává tette Jeruzsálemet, kiterjesztette és tartósan megvédte az ország határait. Negyvenévi uralkodását (Kr. 1010–970) olykor lázadások háborgatták, de végül erős, központosított államszervezetű országot hagyhatott fiára, Salamonra. Salamon ugyancsak négy évtizedes uralma (Kr. 970–931) alatt a zsidó állam a térség első számú hatalmává emelkedett. Salamon keveset háborúzott, inkább nagyszabású és fényűző építkezésekkel emelte hatalma fényét. Felépíttette a templomot és a királyi palotát Jeruzsálemben, s a várost magát is erőteljesen fejlesztette.
Kurszánról viszont igen. A honfoglalás után a bajorokkal hadakozik, aminek nem lett jó vége. Ugyanis a Sváb évkönyvből kiderül, hogy 904-ben az embereivel együtt tőrbe csalták. Béketárgyalásra hívták, majd a lakomán egy Trónok harcát idéző fordulattal Kurszánt és a kíséretét lemészárolták. Amíg élt sejthetően a mai Óbuda területén vert tábort. Több történész is arra gyanakszik, hogy a római katonai amfiteátrumot használta várnak. Persze az amfiteátrum ma már alig több egy bokáig érő kőhalmaznál, de a honfoglalás idején az épület még viszonylag jó állapotban lehetett és bizonyára lenyűgöző látványt nyújtott. A nagy kérdés az, hogy Kurszán pontosan hol állt a politikai hierarchiában? Ez ügyben több teória is kering a történész világban. Ezek közül az egyik népszerű elmélet szerint, amikor a Kárpát-medencébe jöttek, a magyarok kazár mintára kettős fejedelemségben éltek. Eszerint Árpád és Kurszán volt a két vezető. Ezt úgy tűnik, hogy egy mohamedán forrás is alátámasztja. Fent maradt ugyanis egy beszámoló mely szerint a magyarok főnöke 20 ezer lovassal vonul ki.
Az adott értelmezés elfogadását nagymértékben segítette, hogy a történész Györffy György és a régész Szőke Béla is elfogadta. Ez utóbbi kutató társadalomközpontú temetőosztályozási módja olyan kategóriákat fogalmazott meg, amelyeket a magyar régészek többsége a mai napig használ. Továbbá, e nézőpont elterjedését hathatósan támogatta, hogy ezt fogadta el Bóna István és Fodor István is, akik egyetemi oktatói tevékenységük révén a magyar régészek közép- és fiatalabb nemzedékének szinte minden tagját meg tudták győzni a teljes társadalmi struktúra elgondolásának igazáról. A honfoglalók teljes társadalomként történő értelmezésének gyengéje – amint erre elsőként Dienes István mutatott rá – az, hogy alig számol a Kárpát-medence meghódított lakosságának utódaival. Györffy György irányadó felfogása szerint a honfoglalók a 10. századi népességnek legalább a kétharmadát tették ki. Ehhez viszont fel kellett tételezni az Avar Kaganátus lakosságának a tömeges kiirtását a 8–9. század fordulóján, és e népesség maradványainak az elvándorlását a 9. század aszályos éghajlata miatt.
A politikai pályára lépő Hóman Bálint sajnos nem igyekezett gondolatmenetének 10. századi részét pontosabban körvonalazni, későbbi követője pedig alig akadt. Talán részben annak következtében is, hogy a német törekvések iránt egyre megértőbbé váló Hóman összességében negatív előjelű politikai ténykedése mintegy rávetült korábbi éveinek történészi munkásságára is. A negyedik nézőpont a magyarok többszöri Kárpát-medencei bevándorlásának a feltételezésén alapul. E nézőpont legelterjedtebb változata szerint a fegyverforgató elitként értelmezhető honfoglalók a Kárpát-medencében egy szintén magyar etnikai csoportra telepedtek rá. E nézőpontot – a közkedvelt vélekedéssel ellentétben – nem László Gyula fogalmazta meg elsőként, hanem Vámbéry Ármin a 19–20. század fordulóján, régészeti vonatkozású elemeire pedig Nagy Géza utalt elsőként. László Gyula újabb érveket igyekezett kovácsolni, s ő alkotta meg a rá jellemző sajátos, intuitív stílusban a "kettős honfoglalás" fogalmát is. A történészek közül Engel Pál mutatkozott fogékonynak e gondolat iránt, a régész Vékony Gábor pedig nagyívű régészeti-történeti koncepcióba helyezte a többszöri magyar bevándorlás tételét.