Janus Pannonius Pannónia dicsérete című versének elemzése Magyarul Bábelben - irodalmi antológia:: Janus Pannonius: Pannónia dicsérete (Laus Pannoniae Magyar nyelven) Janus Pannonius: Pannónia dicsérete verselemzés kéne! Minél hamarabb! Miben... Okostankönyv Janus Pannonius magyarországi epigrammái, elégiái | Janus Pannonius: Pannónia dicsérete (elemzés) – Jegyzetek Janus pannonius pannónia discrete elemzés Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, - U U - UU - - - - - U U - - S most Pannónia is ontja a szép dalokat. - - - UU U - U U - U U - Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, - U U - - - U U - - - U U - - Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! - U U - U U - - U U - U U - 15 13 15 14 Hexameter Hexameter Pentameter ~ "Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám" - A költő arra a véleményére építette ezt az epigrammát, miszerint a Magyar föld (Pannonia) csak az ő szellemi nagyságával és Itáliában szerzett dicsőségével büszkélkedhet a "nagyok" előtt. ~" Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! "
Lehet, hogy beképzelten hangzik a vers: olyan, mintha a költő dicsekedne, mintha túlontúl is magabiztos lenne, de ne feledjük, hogy Janus Pannonius öntudata megalapozott volt: igazolja azt alkotásainak utóélete, ismertsége. Hiszen Európa-szerte elismert költő volt (sőt, a mai napig a legismertebb magyar költő, mivel a többi költőnkkel ellentétben ő latinul írt, s a latin nyelvet több országban ismerik, mint a magyart). A vers stílusa reneszánsz, reneszánsz stílusjegyei: művészi öntudat, a költő büszke az alkotásaira emberközpontú gondolkodás, az egyéniség kiteljesedése a művészet érték Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Irodalom verselemzés: Pannónia dicsérete »EVERYTHING« - "Janus Pannonius - Pannónia dicsérete" vélemény - IRODALOM - Wattpad Végtelen szerelem 2 évad 107 rész Alma együttes nád a házam teteje Magyar német szótár online fordító
- Kilép a névtelenségből, fontos számára a hírnév. Erről egy nemrég hallott idézet jutott eszembe. Valahogy így hangzott: "Nem hiszek Istenben, mert hogy is tudnám elviselni, hogy nem én vagyok az? " - Itáliát túlbecsülve méltatja önmagát és munkásságát. Lehet ezzel a sorral arra utal, hogy abban a korban az olasz írók voltak népszerűek, de nem vagyok biztos benne, hogy az akkori Itáliai írók jobbak voltak az egyéb más országokban alkotóknál. ~" Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek" <-------***-------> Janus Pannonius élete 1434-ben született és 1472-ben halt meg. Az egyetlen magyar költő Petőfiig, akit ismert és elismert Európa. Neve költői, felvett latin név, jelentése Magyar János. Születési helyére vonatkozólag nincsenek pontos adatok. Nagybátyja, Vitéz János Itáliában neveltette. Csaknem 8 évig Guarino de Verona híres iskolájában tanult. Már ekkor költővé érett, és hírnevet szerzett magának Itáliában. Pádovában egyházjogot tanult és megszerezte a doktori címet. Klasszikus latin nyelven írta verseit, a csipkelődő, erotikus epigrammáit.
Az epigramma irodalmi műfaj. Rövid, tömör, csattanós költemény. Két szerkezeti részt (expozíció/előtag és klauzula/utótag) kapcsol össze, melyek általában ellentétben állnak egymással: először egy tényt vázol, majd egy váratlan következtetéssel jut el egy megállapításig, amely gyakran az első szerkezeti résszel ellentétes. Léteznek magasztos hangvételű, dicsőítő, valamint csípős, humoros epigrammák. Az újkori költészetben a didaktikus és az antik hagyományokat ápoló költészet kedvelte különösebben: a humanizmus és a klasszicizmus. Más meghatározás szerint: az epigramma műfaji alapvonása a rövidség és a tömörség. Az ókori költészetben ugyanis a halottakat jellemző (gyakran varázsigeként használt) mondásokból alakult ki a műfaj: ez vált felirattá, kőbe vésve, a síremléken (a szó 'rávésés'-t, 'felirat'-ot jelent). Általában két elem van: valamilyen tény (tárgy, dolog, személy) és a hozzá kapcsolódó, gyakran szellemes, ötletes megjegyzés, gondolat, csattanó. Ennek a két elemnek megfelelően van előkészítő része (előtagja) és lezáró része (utótagja), mely többnyire egy fordulat után következik.
Mészöly Géza festő Sárbogárd, 1844. 05. 18. - Jobbágyi, 1887. 11. 17. (43 év 5 hónap) Vissza a hírességekhez A magyar művészettörténet, a tájképfestészet nagy alakja, akiről eddig elfelejtkeztek Hajdúszoboszlón, ahova pedig több szállal is kötődött. Abba a szoboszlói élvonalba tartozik, ahova Hőgyes Endre orvosprofesszor, Acsády Ignác történész, Szép Ernő költő, Szabó László szobrász. Művei a Magyar Nemzeti Galériában és Székesfehérváron találhatók. 1844. május 18-án született Sárbogárdon, nemesi családban. Apja, Mészöly Imre törvényszéki bíró, anyja Kenessey Juliánna volt. A sárbogárdi elemi iskola elvégzése után hazafias érzelmű szülei nem akarták a Habsburg-hű katolikus egyház valamelyik dunántúli iskolájába adni, és az önkényuralom protestánsellenes intézkedéseire válaszul csak azért is református iskolába akarták fiukat taníttatni. Így küldték a szabadságharc szellemét őrző tiszántúli környezetbe tanulni. Ehhez a felfogáshoz megfelelő rokoni környezet is adódott. Mészöly Géza - Szoboszló képeskönyve. Anyai nagyanyja, a művelt Kenessey Zsigmondné a hajdúságból származott.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A szócikk eredeti címében, illetve a cikkben egyszer hosszú ő-vel fordul elő a Mészöly/Mészőly szó. Melyik a helyes? SyP 2007. március 25., 01:41 (CET) [ válasz] A lap eredeti címe: " szöly_Géza_(festő)&oldid=8726411 "
A Balatoni halásztanya című kép középpontjában egy óriási facsoport áll, jobbra a háttérben és az előtérben látható a tó. Az előtérben kis embercsoport végzi mindennapi munkáját, vizet merít, hálót kötöz, és közben mindenütt munkájuk eszközeit a csónakokat látjuk. Az életkép bepillantást enged az itt élő emberek hétköznapjaiba, de mivel a figurákat a művész is távolról szemléli, így a jelenet idillinek tűnik. Eladó Ismeretlen festő, Mészöly Géza után - Dunapart festménye. Fokozza ezt a hatást a gyöngyházszürke tónus, amely összefogja a lágy kontúrral kezelt formákat és egybehangolja a színeket. A kép és a kompozíció ritmusát a tárgyak és az emberek elhelyezésével biztosítja: bizonyos csoportokba rendezi, illetve elszórtan a kép széleire komponálja őket, szinte vezetve ezzel a néző szemét, aki ily módon a táj miden részletét megszemlélheti. A nehéz munkát végző emberek élete Mészöly képein líraivá, idillivé nemesül, a táj panteisztikus felfogása miatt. A plein air festők egy részére jellemző, hogy a tájképi elemek hangsúlyosabbak, mint az emberek és a tárgyak.