Sharon Stone volt a kilencvenes évek szexszimbóluma, szerették, ünnepelték. De sokáig senki sem tudta, mi folyik a színfalak mögött. Sharon Stone-nak kétség kívül az 1992-es Elemi Ösztön című film hozta meg az áhított sikert. Csillogás és elismerés, vagy mégsem? A Vanity Fair leközölt pár részletet memoárjából, amelyben elárulta, hogy milyen hatással volt rá Catherine Tramell karaktere és, hogy mi történt valójában a kulisszák mögött. Izgatott volt, amikor először hívták, hogy nézze meg a kész filmet. A vetítésen ügynökök és ügyvédek voltak, csupa olyan emberek, akiknek Stone szerint semmi közük nem volt a filmhez és az egész forgatáshoz. Ez volt az első alkalom, amikor látta az ikonikus villantós jelenetet. Dühös lett, hiszen a forgatáson azt mondták neki, hogy semmi sem fog látszódni, ugyanis azzal nyugtatták, hogy a fehér visszaveri a fényt, így nem mutatna jól a bugyija. Őrlődött, de végül felállt a székéből, odalépett a rendezőhöz és pofon vágta, majd azonnal tárcsázta az ügyvédjét.
Hencegett, hogy ő a maga idejében Ava Gardnerrel szexelt a filmvásznon, és hogy szenzációs élmény volt. Ettől teljesen lefagytam. " – írja a színésznő. (Via) 10 világsztár, akik krónikus betegségben szenvednek Article Tags: Elemi ösztön · featured · Sharon Stone
Igen, több nézőpontból meg lehet közelíteni ezt a témát, ám mivel az én vaginámról van szó, hadd mondjam azt, hogy a többi nézőpont lósz*r" – írta Stone. Erre természetesen a színésznő nagyon berágott, mert nem így volt megbeszélve a dolog, és állítása szerint fel is pofozta Paul Verhoeven rendezőt, majd elviharzott, és felhívta az ügyvédjét. A jogi szakértő, Marty Singer azt mondta, ilyet nem is csinálhatnak, a film ilyen formában nem bemutatható. Ám Sharon Stone elgondolkodott a dolgon: "Mi lenne, ha én lennék a rendező? Mi lenne, ha én fényképeztem volna azt a jelenetet? Mi van akkor, ha én ezt valamilyen célból csináltam? Vagy véletlenül sikerült így? Mi van, ha ez ebben a formában létezne? Sokat kellett ezen gondolkodni. Tisztában voltam azzal, hogy milyen filmet forgatok. Az ég szerelmére, sokat küzdöttem ezért a szerepért, és egész idő alatt csak ez a rendező állt ki értem. Meg kellett találnom a módját, hogy objektív tudjak lenni. " A Vanity Fair cikke kapcsán a Variety megkereste Paul Verhoeven képviselőjét az ügyben, ám az nem akart nyilatkozni.
A színész szerint félrevezették a tekintetben, hogy mi is lesz a jelenet lényege, és hozzátette, hogy nem tudott róla, hogy a nemi szerve is full frontálban látszódik majd a filmben egészen addig, amíg le nem vetítették azt egy szobányi ügynök és ügyvéd előtt. "Így láttam a vagina-felvételem első alkalommal, jó sokkal azután, hogy azt mondták nekem, "nem látunk majd semmit – csak az kellene, hogy vedd le a bugyidat, mert a fehér visszatükrözi a fényt, így tudjuk, hogy van rajtad" – írta Stone. Stone beszámolója szerint világosan Verhoeven értésére adta nemtetszését: "A vetítőszobához mentem, arcon ütöttem Pault, majd az autómhoz siettem és felhívtam az ügyvédemet, Marty Singert. Marty azt válaszolta, kérvényezhetem, hogy ne hozzák nyilvánosságra a filmet ilyen formában. Akkoriban emiatt X besorolást kapott volna a film. Emlékezzünk, ez 1992-ben volt, amikor még nem lehetett álló péniszeket nézni a Netflix-en. " Az Elemi ösztön 4K-t a tervek szerint június 16-án mutatják be Franciaországban, majd június 17-én Ausztráliában és Új-Zélandon.
Fontos-e nekünk elfogadni, hogy lelkileg is megöregedtek, tudunk-e velük közösen "életet felmondani". Lehet félünk a közös múlt gyötrelmeiről fellebbenteni a fátylat és vállalni, hogy ez volt, ez is összeköt bennünket nem csak a szép és jó emlékek. Mert nem csak az örömök, de a gyermek, az ifjú, az öregember bánata is kapocs lehet lélek és lélek között. De mi hagyjuk elmúlni, sőt inkább szabadulunk ezektől a negatív érzésektől. A mai világ ezt diktálja, csak a"szépre emlékezünk", erre divat ma emlékezni. A szeretet egyik árnyalata az "empátia", a másik az "ágápé" ami nem feltétlenül az örömteli helyzetekben teremt kapcsolatot az ember és ember között. Együttérzés az, ami a "Csé"c. novellában oly nagyon áhított szeretetkapcsolatot teremt a tanító és a tanítvány között. A tanítónő felismeri, hogy nem csak a "csinnadratta", szó-fogalom jelenthet valamit a gyermeknek, hanem a "csend" is. Szabó magda csé novella elemzés. Mert a gyermekek is megélik a bánatot, erről szólnak Szabó Magda gyermekregényei. Szabó Magda életműve megnyílt előttünk ezen az estén, s nem csupán egy csodálatos életmű ragyogott fel a magyar irodalomból, hanem egy súlyos hitvallás a szeretetről, az érzésről amiért érdemes élni, tudatosan, fájdalmasan.
Képgalériát lásd. lentebb Kedves felolvasómaraton Szervezők! Szeretnénk megköszönni, hogy a brüsszeli magyar diaszpóra részeként idén is részt vehettünk ebben a nagyszerű kezdeményezésben és ilyenformán bekapcsolódhattunk a világkörüli "magyar irodalmi vérkeringésbe". A fennhangon, közösségben elolvasott művek íze is más, hiszen láthatjuk a velünk szemben, mellettünk ülő hallgatóság arcán visszatükröződő érzelmeket azt, hogy milyen hatással vannak a szövegek, milyen érzelmeket, gondolatokat ébresztenek társainkban. Szabó Magda műveivel, a lélek, a szív mélyébe vezet el bennünket. A szociális hálókon oly sok kapcsolatotban lévő mai embert megállítja és elgondolkodtatja, vajon csak "kapcsolatot tartunk" vagy "kapcsolatot ápolunk" egymással. Kérdések merültek fel a felolvasás során, pl. Valaki le tudná írni a Szabó Magda: Csé című mű elemzését, vagy egy linket.... vajon belegondolunk-e abba, milyen kockázattal jár, amikor "ajtót nyitunk Emerencnek" és beengedjük az életünkbe. Merünk-e igazán ajtót nyitni? A Pilátust olvasva, eltöprenghettünk azon, hogy szüleink iránt érzett felelősségvállalásunk kimerül-e azzal, hogy ügyelünk fizikai állapotukra, vagy gonodoskodó szeretettel meghallgatjuk-e őket.
Szabó Magda novellái tanulságosak, úgy érzem, minden egyes műve – legyen az novella, vers vagy regény – hozzájárul ahhoz, hogy a legrosszindulatúbbnak ítélt motiváció mögött is meglássuk a tudatosságot, megértsük a másik ember döntéseit, felismerjük a ki nem mondott szavakon túl az érzéseiket. Az Alvók futásában Szabó Magda felhívja a figyelmet az idősekkel szembeni érzékenyítésre, a generációk közti kommunikáció fontosságára. Regényeihez hasonlóan ezúttal ismét a női sorsok kerülnek előtérbe, erős női karaktereket fest, akik nem szorulnak megmentésre, mégis hétköznapi figurák, kisemberek, rengeteg titokkal és misztikummal. Szabó Magda: Alvók futása - Csé - Dilemma Drámaszínpad. Szabó Magda szobra Szabó Magda öröksége Bár az írónő népszerűsége töretlennek tűnhet itthon, külföldön sokkal nagyobb a megbecsültsége Papp Gábor Zsigmond műfordító szerint, aki megrendezte az írónő külföldi ismertségét feldolgozó Szabó Magda világsikere című dokumentumfilmet. Magyarországon helytelenül lektűrként kategorizálják Szabó Magda könyveit már az '50-es évektől a korabeli irodalmárok: Az őz és a Freskó sikerét elismerik, de hamar megtorpanást vélnek felfedezni az írói stílusban, történetmesélésben.
vagy: "Hát néma vagy? " Ám Katus felelt. Azt mondta, nem tudja, mi a csemege. Egymásra néztek. A tanárnő emlékeiben vérnarancsok gurultak, rőt szemű datolyák, desszert, rumos meggy, csokoládé. Katus emlékei közt semmi. A csúnya cs betűk ott fehérlettek a táblán, a gyerek hozzápótolt egy e betűt a csemeg szóhoz. A tanárnő végiggondolta a szöveget: csacsi, csikó, csóka, csermely, és hirtelen rájött, hogy a vidékükön nincs is patak, és arra is, hogy a lovakat réges-régen mind behívták, és az erdőre nem lehet járni madárlesre, mert a fák között még ott az aknazár. Nézték egymást, Katus pillái nem rezzentek. "Írj magadról cs betűs szavakat! – mondta a tanárnő. – Tudsz? Katus azt mondta, tud. – És ha kérdezem, melyik mit jelent, meg tudod majd mondani a jelentésüket? Katus bólogatott, és írni kezdett. Már sokkal szebb betűket írt, mint a tanárnő, majdnem, olyan elegánsakat, mint az igazgató. Felírta: csajka. "Miért nem csibe? – kérdezte magában a tanárnő. Szabó Magda műveinek elemzése I. - Minden, ami irodalom:). – Miért nem cseresznye, cserebogár, csillag.
Sok férfikolléga hiányzik. Neki mondják ezt? Állt, lehunyt szemmel, odaengedte arcát a tavaszi szélnek. Különben is beszélni akart vele ismét, mondta az előbb az igazgató, nekik olyan rosszul esik, hogy annyira meglátszik minden kelletlen szaván, mozdulatán, hogy nem szeret közöttük lenni. Miért nem szeret, nem rossz emberek ők. Csak állt előtte, hallgatott, bámulta a szőnyeg mintázatát. Mit kellett volna válaszolnia? Hogy ő is tudja, nem rossz emberek, csak éppen Kovácsnénak két szép gyereke van, és itthon a férje, Takács Marika menyasszony, a tornatanár veszi el, aki kiböjtölte a nagyanyja tanyáján az utolsó hónapokat, itthon a férje Szilágyinénak is. Miért nem megy férjhez az ilyen szép kislány? " – kérdezte Kovácsné, az igazgatóhelyettes a múltkor. Neki éppúgy nem válaszolt, mint az igazgatónak. Beszéljen nekik talán Sándorról? Kiáltsa bele az igazgatói hangszóróba, hogy pusztult el a fronton, hogy tűnt el az élők közül, mint a füst a kéményről? Ki tud beszélni erről? Katus cs betűi, azok körül forog itt a világ.
Itt letölthetitek a MEK-ből. Ezúttal ennyi lenne a drámákból. Nem sok ez a három, de majd írok még, ha hazaérkeztem a nyaralásomból. Egy hétig nem tudok majd új bejegyzést közzétenni, addig is nézegessétek ezeket, művelődjetek, és olvassatok sokat! Apropó, iskolások, hogy álltok a kötelezőkkel? :) Szép nyarat! Julcsi
A többnézőpontúság bizonytalanságban hagyja, és döntésre készteti az olvasót. Megjegyzésekkel, kérdésekkel, felkiáltásokkal a feltételezett hallgatóság véleménye is kifejezhető. "Mindnyájan Gogol köpenyéből bújtunk ki"-állította az orosz prózaírókról Dosztojevszkij Gogol korszakos irodalmi jelentőségét hangsúlyozva. Az orosz irodalomban Gogol prózájában nyert először teret a kisember(csinovnyik=kishivatalnok) téma, valamint a groteszk ábrázolásmód kihangsúlyozása.