Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtókra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat – az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett – Szent György-napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak. április 23. – a keresztény egyházak többségében [1] április 24. – Magyarországon és Csehországban (az Egyesült Királyságban is, ha április 23. vasárnapra esik) május 6. – a Juliánus-naptárhoz ragaszkodó ortodox egyházakban november 23. – a grúz egyházban Galéria [ szerkesztés] Szobra Jurjevóban Ortodox bolgár ikon Ortodox ikon 1 kopejka, orosz váltópénz Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Szt. György - Magyar katolikus lexikon Bokor József (szerk. György - szent, lovag és vértanu, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998. ISBN 963 85923 2 X Kicsit formabontó Szent György-életrajz magyarul További információk [ szerkesztés] Diós István: A szentek élete – [ halott link] > Szent György Archiválva 2016. április 5-i dátummal a Wayback Machine -ben Szent Gyö - linkgyűjtemény Varga Lajos: Szent György vitéz és vértanú élete (A jászárokszállási népköltő verses Szent György-életrajza. )
SZENT MIHÁLY NAPJA (SZEPTEMBER 29. ) Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint ő a túlvilágra költöző lélek kísérőtársa, bírája. Ezzel függ össze a halottszállító saroglya "Szent Mihály lova" elnevezése. E nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25. ) tartott. Mihály napja a név gyakorisága miatt kedvelt névünnep. Szent Mihály napja, a gazdasági év fordulója. Ezután kezdték a kukoricát törni. A Szent György napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is volt. A Hortobágy vidékén Mihály nap volt számukra a legnagyobb ünnep, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek. E napon gyakran vásár is volt, a pásztorok ilyenkor egészítették ki a felszerelésüket. A cselédfogadás egyik időpontja. Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan. Közismert mondás: "Szent Mihály lova deres, behozza a telet! "
Cseh László bőrdíszműves, pásztorélethez kapcsolódó munkáiból kiállítást szerveztünk az Ovigalériába. Ellátogattunk Báránd-Kaba határába a Veres tanyára, ahol a kihajtás előtti birkanyírásnak lehettünk szemtanúi, illetve megtekinthettük a tanyagazda, Veres Sándor "Csengő örökségünk" című pásztorművészeti állandó kiállítását. Lazító programként Debrecenbe utaztunk, ahol a Vojtina bábszínházban megnéztük a Hol jártál, báránykám? – című mesét. Ezután ellátogattunk Nádudvarra a Népi Kézműves Szakiskolába, ahol Vetró Mihály szakoktató vezetésével bepillantást nyerhettünk valamennyi kézműves műhelyükbe, majd a gyerekek kipróbálhattak három, a pásztorélethez kapcsolódó tárgykészítő kézműves technikát (fazekasság, szövés-fonás, nemezelés). Ezt követően immár az óvodában, ezen technikákat alkalmazva saját maguk készítették el a vásári portékáikat. Heteken keresztül kitartóan szőttek, fontak, agyagoztak, nemezeltek, süteményeket készítettek, mézesbábot díszítettek. Szorgos munkájukért fizetségül fabatkát kaptak, amivel a Szent György napi vásáron egymás portékáit megvásárolhatták.
Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok rontásától. A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódnak, például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése. Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották: "Még a lakodalomnál is nagyobb, mert lakodalomkor nem minden családtag jelenik meg, csak a szülők s a nagyobb gyerekek. Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van" (Vasas–Salamon 1986: 149). Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot. 146 A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. A pásztorok megajándékozásának egyik alkalma is volt. Medvesalján a csordás előző nap végigjárta a falut. Azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást és szalonnát kapott, és megkínálták borral, pálinkával. Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hitnek a harmatszedés – különféle mágikus célzattal.
vagy Ha Mihálykor dörög az ég, szép lesz az ősz, de kemény a tél. Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. Szent Mihály-nap után egyicce víz, két icce sár. Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van". Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok gonosz működésétől. Úgy tartották, hogy akinek a kapufélfáját a boszorkányok megfaragták, e tettel elvitték a tej hasznát. A boszorkányok különböző tárgyakból (kútágas, lepedő, kötény) tejet tudnak fejni. A boszorkányok rontása ellen védekeztek a zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel való kimosásával. Harmatszedés Szent György napját a magyar néphitrontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes György napi szokás a harmatszedés, melynek mágikus célja volt. A harmatot a bőséges tejhozam érdekében gyűjtötték. Néhol vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, s ezt mondogatták: "Mind szedem…", vagy "Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem".
Szent György Raffaello: Szent György legyőzi a sárkányt vértanú Születése 256 és 285 között Római Birodalom, Nicomedia Halála 303. április 23. Római Birodalom, Lod Tisztelete Egyháza katolikus, anglikán, ortodox, lutheráns, antikhalkedóni Sírhely Lod Kegyhely lodi Szent György-templom Ünnepnapja április 24. Jelképei lándzsa, kereszt, sárkány, fehér ló Védőszentje cserkészek rendőrök A Wikimédia Commons tartalmaz Szent György témájú médiaállományokat. Szent György ( 271 körül – 303. ) római kori katona és keresztény vértanú. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonaszenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. Élete [ szerkesztés] Előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett.
A februári rendőrségi akció komoly lökést adott Szásznak, hogy elhagyja az országot. - Nem úgy megyek Amerikába, hogy nyitott ajtók várnak, és azon csak át kell menni, hanem egy ismeretlen világba megyek. Sok barátom van, ismerőseim, ők visszavárnak, segítenek, ahol tudnak. De nincsenek szerződéseim, gyakorlatilag munkát keresni megyek – idézte Szász Jánost a Telex. Szász János SZFE rendező
2021. szept 11. 9:50 Szász János rendező elhagyja az országot / Fotó: MTI/Illyés Tibor Szász János rendezővel, egyetemi tanárral beszélgetett Veiszer Alinda legújabb műsorában. Az érdemes és kiváló művész bejelentette, hogy elhagyja Magyarországot és Amerikába költözik. Hogy miért megy el Magyarországról? Persze a politika miatt. A műsorban elhangzik, egyszer ő már hazajött Amerikából, hogy itthon lehessen, és "szeretem ezt a helyet még most is. De eljött az a pillanat, amikor elindulok. " Amikor Alinda ezután az okokról kérdezi, egy mondaton belül elhangzik az a két dolog, ami aztán a csaknem egyórás beszélgetést meghatározza. ( A legfrissebb hírek itt) - Azért indulok most, mert... Mindennek az eredője ez a február 5-i dolog. Amit megelőzött az, hogy én eljöttem az SZFE-ről... A kettő nagyon szoros összefüggésben van... – mondta Szász, akinél aznap házkutatást tartott a rendőrség. A gyerekeit is kihallgatták, s ez nagyon megviselte, soha nem fogja elfelejteni. "A gyerekeimben olyan nyomot hagytak, amit nem tudok elmondani, és nem elfelejthető" – mondta Veiszer Alindának.
Egy olyan társadalomkritikát kaptunk Szász Jánostól, amit eddig nem produkált a magyar mozi. Külön kiemelendő a Mária (a kurva) és Szűz Mária (igen, szűz) párhuzam, amely abszolút megnyert magának (a dalválasztás csillagos ötös). Szász Jánosnak egy nem mindennapi élményt köszönhettünk, egyedi és ötletes megoldásokkal fűszerezve. A film azonban nem mindenkinek szól. Aki nem szereti a durva, naturalista ábrázolásmódot (a film egy tetemes része vágóhídon játszódik), vagy aki meg akar maradni abban a hitében, hogy az ember jó, inkább kerülje az alkotást. Közönségtalálkozó A film megtekintése után körünkben üdvözölhettük a karmestert és első számú hegedűsét (bocsánat a rossz szóviccért). A közönség (köztük én is) nagyon megdöbbent Hegedűs D. Gézát látva, akit, ahogyan már fentebb említettem, sehogy sem lehetett összeegyeztetni filmbeli mivoltával. Az első beszélgetések tehát főleg a színész alakváltozásaira terelődtek, aki elmondta, hogy számára maga a hízás is nagy feladat volt, mivel tizennyolc éve vegetáriánus.
Szász János, rendező Novics János Nagy melléfogás volt Kertész Imre részéről alig egy évtizede, hogy nem adta oda a Sorstalanság megfilmesítési jogát Szász Jánosnak, attól félve, hogy Szász holokauszt-giccset készít belőle. Azért tartott ettől, mert Szász korábban dolgozott egy dokumentum-projekten, amelynek Spielberg volt a producere és szerette volna megelőzni, hogy a Sorstalanságból magyar Schindler legyen. Én meg attól tartok, hogy Kertész nem látott egyetlen Szász-filmet sem, és nem ért a filmművészethez, ezért hozott rossz döntést. Koltai Lajos kezében ugyanis, ha nem is egészen Auschwitz-giccs, de legalábbis egy rendkívül középszerű, elhangolt, lapos filmdarab jött létre. Írók, ne szóljatok bele a filmrendezésbe. A nagy füzet alapján látható, hogy a Sorstalanság jó kezekbe került volna. Még szerencse, hogy Szász talált magának egy Kertész művével egyenértékű művet, Agota Kristof Trilógia című regényét, amelyből az első részt vitte filmre. Az idei Karlovy Vary-i filmfesztiválon fődíjat kapott érte.
Mert számomra egyáltalán nem a háború gyermeki lelket megnyomorító hatása vagy a szeretet hiánya az, amiről A nagy füzet beszél. Sokkal inkább a túlélésről és a fájdalomról, legfőképp pedig a kettős identitásról. Hiszen maga Kristof is lényegében a saját fejlődéstörténetét írta meg a regényben: azt a traumatikus folyamatot, ahogy kiszakad az anyaméhből, el kell hagynia az otthonát, és egyedül kell boldogulnia egy új, kegyetlen világban. Vagy csak szimplán, a kegyetlen világ törvényei közt. A két fiú, az ikerpár számomra kezdettől fogva egylényegű volt. Egyetlen személyt jelentett, két különböző démoni alakzatban. Velük, a két gyerekkel kellett megküzdenem, magamban is, és érzésem szerint az elbeszélő is velük, önmaga kettős énjével viaskodik a szövegben. Ulrich Thomsen (balra) Szász János adaptációja viszont kevés figyelmet fordít erre a kettős személyiség-motívumra. Szépen végigvisz mindegyik fontos lépcsőfokon: az anya elvesztésétől a kötelező apagyilkosságig, és bár részben érinti a két fiú elválaszthatatlanságát, valamint az utolsó próbatételt, a kettészakítást is, a történetnek ezt a létfontosságú tartományát nem bontja ki elég erővel és határozottan.
( nyomán)
És nem is fogom, akarom, tudom megbocsátani" – mondta. Azt gondolja, hogy a februári akció egy példastatuálás volt, "ez nem csak nekünk szólt, hanem másoknak is" arról, hogy csendben kell maradni. Az interjúban szó esik az SZFE-ügyről is. Szász először maradni akart, hogy másodéves osztályát osztályfőnök-helyettesként végigvigye, de végül úgy érezte, nincs miért. "Végignéztem azt a honfoglalást, amiben a honfoglalók ugyanezeken az egyetemi helyeken tanultak, és minden nosztalgia nélkül döntötték le, taposták el ezt az egyemet" – mondta a rendező, aki nem érti, hogy a "honfoglalók", akik "katonai attakkal" foglalták el az egyetemet, hogyan érezhetnek erkölcsi alapot, hogy később itt fiatalokat tanítsanak. A teljes interjút ezen a linken lehet megnézni.