A vers jövőképe tehát nem pusztán a vereség, hanem a vereség és a győzelem egyszerre. A Zrínyi második éneke rímes időmértékes verselésű, hatodfeles (11 szótagos) és négyes (8 szótagos) jambikus sorok váltják egymást, de a 8. sor ötös (10 szótagos) jambusokból áll. Rímképlet: ababcdcd (keresztrím). Oldalak: 1 2 3 4
A költemény párverse a Zrínyi dala, mely 1830-ban keletkezett. A cím, a szövegformálás és a kérdésfelvetés is hasonló. Mindkét vers drámai párbeszéd, pontosabban dialógussá kivetített belső monológ, mely a lélek belső ellentmondásait jeleníti meg. Egyik szöveg sem a közvetlen gondolat-és érzelemkifejezés irányelvét követi. Mindkettőnél van egy álarc: a lírai én Zrínyi költő-hadvezér "bőrébe" bújik bele, aki a cselekvő ember szerepét tölti be. A Zrínyi dalá ban a bűn etikai jellegű, de nem a testvérharc a lényege, hanem az eszmék nélküli élet: nincsenek nagy szenvedélyek a haza iránt, nincsenek hősök e "gyáva korban", a haza lakói nem hazafiak, a nemzet csak fizikailag él, erkölcsileg halott. Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala (elemzés) – Jegyzetek. A Zrínyi második éneké ben a kép még sötétebb, itt már nincsen kiút, a nemzet fizikai pusztulása is el van döntve. A Zrínyi dala kemény hangú számonkérés és könyörtelen ítélet, felvillan a nemzethalál lehetősége. A szándék az öntudatra ébresztés, a felrázás volt. A Zrínyi második éneke folytatása és módosítása, újragondolása a problémakörnek: az előbbi erőteljes, határozott hang esdeklővé szelídül.
Zrínyi dala és Zrínyi második éneke című Kölcsey-versek összehasonlítása (I. rész) - magyar nyelv és irodalom korrepetálás interneten Okostankönyv Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettsé Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettsé Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala (elemzés) - YouTube Kedves Olvasóim! Ebben a korrepetálásban összehasonlító verselemzés hez adok néhány hasznos tanácsot. A "Zrínyi-versek"-ben megfogalmazódik a reménytelenség, a jövő sötéten látása, a kétségbeesés, ezért: Írj az elemzéskor a következőkről: Kölcseyre jellemző a kétségbeesés. Miért? Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke (elemzés) - verselemzes.hu. (Pl. Életrajzi adataiból: fél szemét elvesztette, árva, gyenge fizikum, magányos, visszahúzódó, reformmozgalom bizonytalanságai) A versekben közös a téma: nemzethalál (Herder jóslatára hivatkozhatsz- a magyarság, eltűnik, külső és belső okai vannak). Bírál és félt. Mindkét vers címadója: Zrínyi (A költő vagy a szigetvári hős?
Nyilvánvaló, hogy Herder kijelentése túlzás, Magyarországon mégis rettegett jóslatként híresült el ez a hipotézis, és önkínzó kényszerképzetté vált a reformkor magyarsága számára. Ezt a korszakot a nemzeti megmaradás kérdése foglalkoztatta, ezért különösen fogékony volt ezekre a problémákra. Úgy gondolták, hogy mivel az antik görögök és rómaiak dicsősége is véget ért, bármely népre és kultúrára várhat hasonló pusztulás. Mindezt rideg történelmi törvényszerűségként élték meg, és az olyan hazafiak, mint Kölcsey, személyes tragédiának érezték annak a nemzetnek a pusztulását, amelyhez tartoztak (úgy gondoltak a magyarság pusztulására, mint saját halálukra). Nem lehet azt mondani azonban, hogy a legjobb költőinknél felbukkanó nemzethalál víziónak kizárólag a herderi jóslat az oka. Eduline.hu. Egy olyan könnyedén odavetett, túlzó félmondat, mint Herderé, csak személyes érintettség esetén nőhet ilyen iszonyatos méretű rémlátomássá. Csak akkor mozgathat meg ennyire egy egész nemzetet, ha egyébként is meglevő, addig kimondatlan félelmekre rímel rá.
Rímképletét megadom: a, a, b, c, c, b. Magyarázd meg. A Zrínyi dala című vers elemzésére vonatkozó korrepetálásnak itt vége van. Nagyon igyekszem, hogy a másik Zrínyi-vers is sorra kerüljön. Figyeld a blogot továbbra is, kedves Olvasóm! A későbbi vers megszólalója is Zrínyi marad (ez a megoldás hasonló a Himnusz prédikátor-krónikás szerepéhez). A magyar felvilágosodás korában és a XIX. század első évtizedeiben a költő-politikus Zrínyi Miklósnak valóságos kultusza alakult ki. Többször is kiadták műveit, költészetét és politikusi nagyságát egyaránt méltatták, példaként idézték. Bizonyos értelemben azonosították a két híres Zrínyi tetteit és alakját. E sajátos misztifikáció példája a Szigeti veszedelem egyik korabeli kiadása, melynek elején nem a szerző, hanem a szigeti hős képe szerepel. A költő-politikus Zrínyi Kölcseynek is példaképe. Költészetét nagyra értékeli, több tanulmányában, esszéjében is foglalkozik vele, irodalmi jelentőségét többre értékeli Balassiénál. S mint a nemzet felemelkedéséért, jövőjéért küzdő politikus is példakép Kölcsey számára.
Kölcsey Ferenc Zrínyi dala című verse 1830 júliusában keletkezett. A költő Szobráncon volt Szemere Páléknál, itt született meg a költemény. Kölcsey tisztán látta az ország helyzetét és problémáit. A vers születésekor politikai pályája elején állt még, s a problémákat akarta orvosolni. Országgyűlési követként az országot megmentő küzdelemre készült, ami később kudarcba fulladt (elveivel ellentétes utasításokat kellett volna végrehajtania, ezért leköszönt tisztségéről). A Zrínyi dala azokat a lehangoló tapasztalatokat összegzi, amelyeket Kölcsey más, korábbi műveiben is kifejtett ( Himnusz, Rákos, Drégel stb. ). De míg azokban érezhető még némi reménykedés, legalább az isteni segítségben, addig itt a bizakodás hangja teljesen hiányzik. Kölcsey prózájában is gyakran megfogalmazta, hogy a nemzet elszakadt a múltjától, nem becsüli meg azt a földet, hazát, melyért ősei vérüket hullatták a csatamezőkön, és ennek a közönyösségnek pusztulás lesz a következménye. Ezt a fenyegető jövőt a Zrínyi dala már befejezett tényként jeleníti meg.
2018. május 20.