Itt akár sokszoros különbség is lehet. A költségeket pedig kiszámolhatod, beszorzod a 2 kWh-t 24-gyel s megszorzod a 38 forinttal vagy amennyi nálad az ára. Ha nonstop megy az eszköz, akkor ennyi, nyilván ha kevesebbet, akkor ezzel lineárisan arányos.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ne legyünk restek erőfeszítéseket tenni, a lakásunk, irodánk energiatakarékosságának növelése érdekében. Ezt legelőször is számolgatással, elemzéssel érdemes kezdeni. Írásunkban szereplő adatok segítséget nyújtanak a saját energiatakarékossági számításainkhoz. Az alábbi táblázat megmutatja, hogy az egyes tipikus háztartási készülékeknek mennyi a napi átlagos energiafogyasztása. Fogyasztás (kWh) azt írja le, hogy az adott készülék mennyi energiát fogyaszt 1 óra alatt. Az energiafogyasztás (kWh) és az áramár szorzata adja meg hogy mennyibe kerül számunkra az adott készülék üzemeltetése az adott időtartamon keresztül. Egyszerűsítve mondhatjuk azt, hogy egy 1 kW-os készülék (pl. hősugárzó, kisebb klíma, fagyasztó) egy egész napon át történő működtetése 1. 000 forintba, egy órai működtetése átlagos áramárakkal számolva 50 forintba kerül. Fogyasztási megtakarításhoz általánosságban 3 úton láthatunk hozzá: 1. Általában csökkentsük a fogyasztásunkat. 2000 watt mennyit fogyaszt radio. Elsősorban például a pazarló fogyasztás megszüntetésével (túl melegre állított fűtés, feleslegesen égő lámpa, stb. )
A Maliban tapasztalható növekvő szárazság egyik példája a Faguibine-tó. A tóról készült Landsat műholdfelvételek megmutatják, hogyan változott a tó az évtizedek során. A felső kép 1974. január 3-án és 1978. december 26-án végzett megfigyelésekből készült. Az alsó kép a 2005. Mi Afrika legnagyobb tava? - Kvízkérdések - Földrajz, csillagászat, geológia - Afrika. március 17-én és 2006. szeptember 28-án végzett megfigyelésekből készült. A látható és infravörös fény kombinációjával készült felvételeken a növényzet vörös, a víz kék, a csupasz talaj pedig bézs és szürke árnyalatú. A Niger folyó által áradáskor öntözött medencék sorának végén fekvő Faguibine-tó vízszintje a huszadik századforduló óta nagymértékben ingadozik, de a legnagyobb vízállásakor Nyugat-Afrika legnagyobb tavai közé tartozott. A tó 1974-ben nagyjából 590 négyzetkilométert borított. Az 1980-as évek végétől kezdve a csapadék csökkenése folyamatosan kiszárította a tavat. Az 1990-es évek végére a halászat, a mezőgazdaság és az állattenyésztés hagyományos megélhetési lehetőségei ellehetetlenültek. Bár a 2000-es év után ismét normális csapadékmennyiség hullott, a tó szinte teljesen kiszáradt, és homokdűnékkel tarkított sivataggá változott... Figyelem!
Mélysége 2–8 m, a napsugárzás hatására a kövek fény felõli oldalélén zöldes-barna alga képződik. Halakban nagyon gazdag, köztük nagyon sok a fentebb említett növényevő is, de vannak olyanok is, amelyek csak ebben az övezetben találhatóak meg. Ezek a kisseb méretű fenékjáró sügérek: Spathodus, Eretmodus, Tanganicodus. Ezek a fajok felismerhetőek támaszkodó mellúszójukról, alsó állású szájukról és félig nyitott szájukban mindig látható fogaikról. Megtalálhatóak ebben az övezetben kisebb nagyobb barlangban ikrázó rablóhalak Julidochromis, Chalinochromis, Neolamprologus. Itt is találunk táplálékspecialistákat, a csigaházakat összeroppantani képes halakat pl. Afrika legnagyobb taka bangladais. Neolamprologus Tretocephalus. Homoki övezet: Itt a víz már nem olyan tiszta és főleg az átmeneti övezetben található növényzet, többnyire valisneria és myriophillum. Ennek a résznek a talaja finom szemcséjű homok, melyet a homokszemcséből összetapadt lazább szerkezetű kövek tarkítanak. A kőzetek közelében él néhány barlangban ikrázó faj, de sokkal jellemzőbbek, az un.
Pedig a négy "tulajdonos" ország most ismét egy nagy mesterséges beavatkozáson töri a fejét: a tervek szerint a Chari folyóhoz viszonylag közel eső Kongó folyóból kívánnak vizet pumpálni a Csád-tó egyik legfontosabb utánpótlását biztosító folyóba. Borzalmas jelen: Nyugat-Afrika egykor legnagyobb tava mára homokdűnés sivatag - videó - tudomany.ma.hu. Bár a négy ország által alapított Csád-medence Bizottság már összeszedte a megvalósíthatósági tervekre fordítandó 2 millió dollárt, sokan kétkedve fogadják a tervet. Ugyanis egyrészt hatalmas összegeket kellene fordítani a duzzasztó és az átemelő rendszerek kiépítésére, másrészt az alapvető probléma csak továbbtolódna más helyszínre, vagyis a Kongó folyó korlátlan kizsigereléséhez vezetne. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A Viktória-tóban 550 különböző halfaj él. Jellemző faja a sügér (Cichlidae), egyes becslések szerint akár 400 különböző faja is élhet a tóban, ebből eddig 125 fajt írtak le tudományosan. Jellemző rovarfajai közé tartoznak a különböző kérészek, szitakötők, szúnyogok. Sok rovar betegségeket is terjeszthet, mint például a malária és sárgaláz, illetve a cecelégy által terjesztett álomkór. A rákfélék is igen elterjedtek a tóban, főbb képviselőik a garnéla (Caridina nilotica) és a tarisznyarák (Potamonautes niloticus). 126 kagylófaj él a tóban, valamint elterjedt a pióca és az édesvízi medúza is. Növényvilág [ szerkesztés] Jellemző növényfajai a liliomok, a papiruszsás (mely a 4-5 méteres magasságot is elérheti), a sulyom a víziló fű. Afrika legnagyobb tata steel. Egy másik jellemző faj a közönséges vízijácint, mely egy Amerikában őshonos növény és betelepítés után honosodott meg a tó területén. Problémát jelent, hogy a növény nagy területeket foglal el a vízfelszínből, zavarja a hajóközlekedést és a halászatot, szennyezi az ivóvizet és akár az élővilág eltűnését is okozhatja egyes területeken.
Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Great Rift Lakes of Africa (angol nyelven). World Wildlife Fund. (Hozzáférés: 2018. április 15. ) Walter Salzburger – Bert Van Bocxlaer – Andrew S. Cohen: Ecology and Evolution of the African Great Lakes and Their Faunas. (angolul) Annual Review of Ecology, Evolution, and Systematics. 2014. Hozzáférés: 2018. ápr. 15.
Egykor Afrika egyik legnagyobb tava lehetett, mára azonban eredeti nagyságának alig egyhuszadát éri el. Könnyen elképzelhető viszont, hogy a Csád-tó a globális felmelegedés és az emberi beavatkozás hatása miatt fokozatosan eltűnik a térképről. Csád, Kamerun, Niger és Nigéria közös tava az utóbbi negyven évben jelentős változáson ment keresztül: az átlagosan alig másfél méter mélységű tó egykoron hatalmas kiterjedésének köszönhetően igen sok ember vízellátását oldotta meg. Afrika legnagyobb tavaux. Bár fénykorában is a legmélyebb pontján csak 7 méteres mélységet ért, de így is a négy ország legalább 20 millió lakosának jelentett biztos megélhetést; nemcsak ivóvize, hanem gazdasági ereje révén is: a tó körül élő emberek java része ugyanis halászatból tartotta fenn magát. A visszahúzódó tó azonban a halak számára is a pusztulást jelentette. Halászat helyett a környező lakosság immáron mezőgazdasággal kénytelen foglalkozni a termékenyen hátrahagyott tómedence területén; csakhogy ez korántsem jelent biztos megélhetést.