Hasonló fából faragták a kancellár férjét is, aki minden alkalommal kifizeti jegyét, amikor az Angela Merkel rendelkezésére bocsátott repülőgépet vagy helikoptert igénybe veszi. Mivel a jegy ára a charter járatra természetesen borsosabb a menetrend szerinti járatokénál, Merkel férje már csak spórlásból is jobban szeret a "civilekkel" utazni. Tanulhatnának a német kancellárasszonytól a magyar politikus töhötömök is – bármelyik pártszínben is élősködjenek a nép zsírján. Angela Merkel júliusban a Fehér Házba látogat | 24.hu. (fogarasi)
A netes levelezésnek nagy előnye, hogy nagyon sok érdekes információhoz jutatja az embert. Hasznoshoz, haszontalanhoz. Kérés nélkül…Nem könnyű elhinni, hogy kinek a háza ez. Kerítés nélkül... Angela Merkelé. Nem hittek a szemüknek az orosz honlap szerkesztői sem, amikor hosszas kutakodás után sikerült kideríteniük és lefotózniuk Angela Merkel német kancellár házát. Angela Merkelt hamarosan a Fehér Házban fogadja Joe Biden | 168.hu. Az orosz újságírók szerint az Európai Unió legbefolyásosabb politikusának lakása "vizet se vihet" azoknak a rezidenciáknak, amelyeket kisebb-nagyobb moszkvai kormányhivatalnokok építettek maguknak. Meg is jegyzik, hogy a Merkel-ház inkább hasonlít egy munkásszállóra, mint Németország legbefolyásosabb emberének az otthonára. Az orosz kollégák azt is kiderítették, hogy amikor kancellári teendői miatt Berlinben kell tartózkodnia, akkor Angela Merkel egy saját fizetéséből bérelt apartmanban száll meg. Sőt, ismételten visszautasította azokat az ajánlatokat, hogy vegye igénybe a német állam által fenntartott protokoll lakások valamelyikét.
Mindenekelőtt az Európa-projekt egységét akarta megőrizni, az angol-brit viszonyt alárendelte ennek. A brexittel nem sokat foglalkozott, részben a németországi belpolitikai csatározások miatt, amikor azonban odafigyelt rá, akkor kifogásolta, hogy 2017 végén az EU túl könnyen elfogadta a brit kilépést követő szűken két éves átmeneti periódust. Ebben az uniós szabályok szerint folytatják majd együttműködésüket a felek a de facto - 2020. végi - válás előtt. A kancellár azt akarja, hogy britek függetlenné válásának világosan látható költsége legyen. Nem akar precedenst arra, hogy lehet az EU-val úgy is együttműködni, hogy egy ország kimazsolázza a kapcsolat csak számára kedvező elemeit. Ez utóbbi területen puhulhatott az álláspontja: talán elfogadja, hogy a felek jövőbeni kapcsolatainak részleteit csak a 2019. márciusi válás után tisztázzák. Ezzel elkerülnék a válási megállapodás nélküli kilépést jövő márciusban annak összes romboló következményével együtt. Világ: Joe Biden júliusban fogadja Angela Merkelt Washingtonban | hvg.hu. Mi a megfejtés? A brit tárgyalók egy része szerint Merkelt a geopolitikai viszonyok változása kényszeríthette hozzáállása módosítására.
Eredetileg a Wembley-ben rendezték volna meg az utolsó három Eb-meccset, de elképzelhető, hogy Budapest ugrik be az angol főváros helyére. Ennek oka, hogy Angliában karanténba kellene vonulnia a VIP-drukkereknek, míg itthon elég, ha egy negatív tesztet bemutatnak a külföldiek.
Donald Trump amerikai elnök megroppantotta a transzatlanti együttműködést, ami új megvilágításba helyzete a szigetország és az EU biztonsági kapcsolatait. Emellett egyik fő belső ellenfele, Hors Seehofer nemrégiben vádolta meg Michel Barnier-t, az EU főtárgylóját azzal, hogy túlságosan rugalmatlan a brexit utáni együttműködés kérdésében. Merkel talán úgy véli: ha segít egy kicsit a londoni kormánynak, azzal kifogja a szelet otthoni ellenfelei vitorlájából. Vezető uniós tisztviselők szerint azonban Merkel csak nüansznyit változtatott. Berlinben inkább a britek büszke távozását készítik elő, mint azt a fajta különleges viszont az Egyesült Királyság és az EU között, amiről Londonban álmodnak. Újra igazak lehetnek Sir Con O"Neill szavai, aki 1971-ben vezette az Európai Közösséghez csatlakozni kívánó Nagy-Britannia delegációját. Legalább nem mondhatjuk azt, hogy a németek becsaptak bennünket - jegyezte meg -, hiszen nagyon ügyeltek rá, hogy alig ígérjenek valamit. A fotó forrása: Michael Kappeler/AFP
Ha azonban nem tudjuk feltérképezni a válság valódi okait, akkor lehet azzal érvelni, hogy a Dodd-Frank-törvény értelmében meghozott intézkedések valószínűleg meggátolják a 2008-as válság megismétlődését. Azt azonban tudjuk, hogy ezek az új szabályozások szinte biztosan lassítják a GDP növekedését és a gazdaság talpra állását. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ami 2008-ban történt, az a nem hatékony szabályozásnak vagy az eleve instabil gazdasági rendszernek volt a következménye. Épp ellenkezőleg, meggyőző bizonyítékok vannak arra vonatkozólag, hogy a pénzügyi válságot valójában a kormányzat lakáspolitikája okozta. A 2008-as válság előtti szinten tankolhatunk péntektől - Privátbankár.hu. Ez a lakáspolitika azt az elvet követte, hogy diszkriminatív és szükségtelen a lakásfinanszírozás terén különböző feltételeket kikötni. Ez ügyben Washington mögött állt az ingatlanfejlesztők, a lakásépítők és a bankok alkotta kör is, akik számára az államilag támogatott jelzáloghitelezés hatalmas profitot jelentett. Az 1934-ben alapított Szövetségi Lakásügyi Hivatal 25 éven át úgy adott biztosítékot a jelzáloghitelek mögé, hogy azért cserébe 20 százalékos önrészt kért.
"Az elmúlt hetek tőzsdei zuhanása után sok befektetőben felmerül a kérdés, hogy újra át fogjuk-e élni a 2008-09-es eseményeket. Akkor a világ pénzügyi rendszere került az összeomlás szélére, mondhatnánk úgy is, hogy ők kapták el a vírust" - fogalmazott a Pénzcentrumnak írt szakértői cikkében Kardos Zsolt. Az AEGON Alapkezelő szakértője szerint több érv is az ellen szól, hogy a 2008-as válságot újra átélje az emberiség. 2008-as gazdasági válság. Kardos Zsolt szerint talán a legfontosabb érv, ami a 2008-as események megismétlődése ellen szól az az, hogy " most az amerikai jegybank nem dugja a homokba a fejét, mint az előző válságnál. Pontosan tudják, hogy nagyon nagy baj van, és mindent meg fognak tenni a válság negatív hatásának csökkentéséért. " Mint arra a szakértő felhívta a figyelmet, 2007 elején a professzionális befektetők már tudták, hogy az amerikai ingatlanpiac össze fog omlani. Ezt nagyon jól bemutatta a Nagy dobás című film Brad Pitt-tel és Ryan Goslinggal a főszerepben. Ellenben Ben Bernanke, a jegybank elnöke, még májusban is azt mondta a kongresszusi meghallgatásán - hívta fel a figyelmet Kardos Zsolt -, hogy semmi gond nincs az ingatlanpiaccal, nem lát semmi olyan indikátort, ami bajt jelezne a közeljövőben.
Technikailag a művelet úgy történik, hogy a bankhitelek egy csoportját kiválasztja, ezek tőkerészét összeadja vagy átadja a csak erre a célra létrehozott entitásnak, egy különleges célú gazdasági egységnek (angol rövidítése: SPV – ezt nevezzük "true sale" értékpapírosításnak) amely kötvényt bocsát ki, aminek a pénzáramlása megegyezik az adott hitelek pénzáramlásával; vagy alternatívaként biztosítást vásárol egy külső befektetőtől a kockázat egy részére (ezt nevezzük szintetikus értékpapírosításnak). A kötvényeket, vagy a biztosítási garanciát azután befektetők - jellemzően pénzügyi alapok, privátbanki ügyfelek - jegyzik le, és ezzel együtt átveszik a kockázatot is a banktól. Visszatér a 2008-as válságot belobbantó eszköz, csak sokkal biztonságosabb formában - Portfolio.hu. A művelettel banki tőke és likvid eszköz szabadul fel, amelyből a bank ismét hitelezni tudja a gazdaságot. Sőt, erre még rátett a koronakrízis, az Európai Központi Bank (EKB) éppen az értékpapírosításban látta meg a lehetőséget a kisvállalkozások támogatására: az Európai Befektetési Alapon keresztül megvásárolják ezeket a kötvényeket, átvállalják a bankok kockázatát, lehetővé téve, hogy az így felszabadult forrásaikat a bajba jutott cégek hitelezésére fordítsák.
Ezt az arányt 1996-ban már 42, 2000-ben 50, 2008-ban pedig 56 százalékra emelték. Ezen arányok tartása érdekében a két jelzáloghitel-intézetnek lazítania kellett a hitelfelvevőkkel szembeni standardokon. A lazítás lehetőségét pedig az biztosította, hogy a kongresszus azt is megengedte, hogy a jelzáloghitelekhez szükséges önrész mértékét 5 százalék alá lehessen vinni. Ebből adódóan a két jelzáloghitel-intézet 1995-ben már 3 százalékos önrésszel bíró jelzáloghiteleket vásárolt, majd 2000-re már önrész nélkülieket is elfogadott. A könnyített hitelfeltételek azonban a megcélzott jövedelmi csoportokon kívül is elterjedtek, így a közepes jövedelműek feletti rétegek is lazított feltételekkel vehettek fel hitelt, hogy nagyobb lakást tudjanak vásárolni a korábbinál kisebb önrész mellett. Ennek eredményeképpen a 3 százalékos önrésszel bíró hitelek 37 százalékát 2007-ben már a közepes jövedelemszint feletti rétegeknek nyújtották. A hitelek minőségének fokozatos romlása következtében 2008-ra már az összes jelzáloghitel 56 százaléka alacsony minőségűnek volt tekinthető.