Összefoglaló 2006 októberében egy négytagú család útra kel, hogy egy rozoga Suzukin átszelje Európát: elhagyja Magyarországot, és otthont találjon a boldog északon. Kun Árpád új regényének főszereplő elbeszélőjét rafinált módon Kun Árpádnak hívják. Mégsem életrajzot, hanem igazi szépirodalmat tart a kezében az olvasó. Bár a regény lapjain megelevenedik a soproni gyerekkor, a 2000-es évek magyar közege, az emigráció mindennapjai, a Megint hazavárunk nem csupán egy páneurópai bédekker. Inkább egy magával ragadó, letehetetlen útikönyv arról, hogy hogyan tudunk függetlenné válni őseink mintájától úgy, hogy mégis szeretjük őket, arról, hogy hogyan tudjuk magunkat megtalálni a mindennapi teendőinkben: arról, hogy hogyan tudunk felnőni. A szerző előző regényéhez, a Boldog északhoz hasonlóan ezt a könyvet is egyfajta hit hatja át: a bizalom abban, hogy az ember szabad akarata megnyilvánulhat abban is, hogy jó és javít. Hogy én mennyire vagyok boldog vagy boldogtalan, arra egy nagyon bonyolult választ fogok adni a készülő könyvemben, ígérte a szerző egy interjúban.
(8 idézet) Magvető Kiadó 2006 októberében egy négytagú család útra kel, hogy egy rozoga Suzukin átszelje Európát: elhagyja Magyarországot, és otthont találjon a "boldog északon". Kun Árpád új regényének főszereplő elbeszélőjét rafinált módon Kun Árpádnak hívják. Mégsem életrajzot, hanem igazi szépirodalmat tart a kezében az olvasó. Bár a regény lapjain megelevenedik a soproni gyerekkor, a 2000-es évek magyar közege, az emigráció mindennapjai, a Megint hazavárunk nem csupán egy páneurópai bédekker. Inkább egy magával ragadó, letehetetlen útikönyv arról, hogy hogyan tudunk függetlenné válni őseink mintájától úgy, hogy mégis szeretjük őket, arról, hogy hogyan tudjuk magunkat megtalálni a mindennapi teendőinkben: arról, hogy hogyan tudunk felnőni. A szerző előző regényéhez, a Boldog északhoz hasonlóan ezt a könyvet is egyfajta hit hatja át: a bizalom abban, hogy az ember szabad akarata megnyilvánulhat abban is, hogy jó és javít. "Hogy én mennyire vagyok boldog vagy boldogtalan, arra egy nagyon bonyolult választ fogok adni a készülő könyvemben", ígérte a szerző egy interjúban.
És felidéződik óhatatlanul a zajok, illatok, események óraművének mutatói szerint. Különösen akkor, ha éppen azért megy el az ember, hogy a múlttól szabaduljon, hogy valahová, valami mosolyogva szemlélhető eldugott szatyorba kerülhessen Bokor százados, az anyja túlzottan őszinte önkitárulkozása, a kamaszkori alvajárások, az apja számára kiüresedett permetezőszeres flakonokba töltött pikolók, a szégyenteljes megfutamodások, a még szégyenteljesebb kompromisszumok… Az ember élete az ördög figyelő szeme és egy iszonyú angyal akarata közé van beékelve. Előbbi a gyerekkor babonákba, fél-tudásokba, viccnek szánta kínzásokba burkolózó ködéből mered az elmenőre, és semmiféle felmentő jelentőséggel nem bír, hogy kiderül róla, csak irányfény, amit a repülőknek tettek oda. Utóbbi erősen kényszerítő hatású, és saját gyermekéből sugárzik. A halhatatlan, megcsalhatatlan, összetörhetetlen Mihályban. Akit vinni kell, nehogy ugyanaz a sors várjon rá, mint az apjára. Nehogy megöljék, még mielőtt meghalna, nehogy megcsalják, összetörjék, összezsugorítsák, hogy aztán életnyi kínlódás árán kelljen embert faragnia önmagából.
A kamarai tagság nem önkéntes, tekintettel arra, hogy a Kamara a közjegyzőség önkormányzati és igazgatási szerve, és a Kamara látja el a közjegyzőség érdekképviseletét is. Az önkormányzás valamely közösségnek az a joga és képessége, hogy – jogszabályi keretek között – ügyeit saját hatáskörben szabályozza és igazgassa (autonómia). A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elérhetőségei. Az, hogy a kamara önkormányzati szerv azt jelenti tehát, hogy a kamarai tagságot érintő közügyeket önálló, demokratikus módon intézi, meghatározott ügykörökben, a kamarai tagságra kiterjedően helyi közhatalmat gyakorol, továbbá önálló a gazdálkodása és állami törvényességi felügyelet terjed ki rá. Míg a közjegyzők törvényességi felügyeletét a bíróság, addig a Kamara feletti felügyeletet az igazságügyért felelős miniszter látja el. A Budapesti Közjegyzői Kamara tagja a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának csakúgy, mint a többi területi kamara. A Magyar Országos Közjegyzői Kamarát az elnök, illetve az elnökség vezeti. Stratégiai kérdésekben a területi kamarák küldötteiből álló, rendszeresen összehívott választmány dönt.
Elektronikus ügyintézés TÁJÉKOZTATÓ AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSRŐL ŰRLAPOK HIVATALOS ELÉRHETŐSÉGEK TECHNIKAI INFORMÁCIÓS CSOPORT SEGÉDLET AZ ÁNYK ŰRLAPOK HASZNÁLATÁHOZ ÜZEMSZÜNET, ÜZEMZAVAR
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara feladata a közjegyzők karon kívüli képviselete, valamint a kamarák működési összhangjának megteremtése. Ezzel kapcsolatban további információk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján találhatók: A Magyar Országos Közjegyzői Kamara címe: Budapest II., Pasaréti út 16. tel: 489-48-80, elnök: dr. Tóth Ádám A Budapesti Közjegyzői Kamara címe: 1016 Bp., Naphegy u. 33. II/5. Telefon, fax: 312-16-95, 353-22-30, elnök: dr. Parti Tamás A Budapesti Közjegyzői Kamara közjegyző tagjainak létszáma jelenleg 124 fő, amely az alábbiak szerint oszlik meg megyénként: Budapest: 77 fő / Komárom-Esztergom megye: 9 fő / Nógrád megye: 6 fő / Pest megye: 32 fő. Papíralapú kérelmek, űrlapok | MOKK. A közjegyzői önkormányzat A közjegyzők önkormányzattal rendelkeznek. Az önkormányzati szervek: a területi közjegyzői kamara (területi kamara), a területi kamara elnöksége, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. A fenti önkormányzati szervek jogi személyek, jogosultak az állami címer használatára. A közjegyző a kinevezésével a területi kamara tagjává válik.
A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzésével válik a területi kamara tagjává. A közjegyzői önkormányzat a törvényben ráruházott jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével képviseli és védi a közjegyzői kar érdekét és tekintélyét, emellett közreműködik a közjegyzőkre vonatkozó jogszabályok előkészítésében. A működésével felmerülő kiadásokat a közjegyzők által fizetett kamarai hozzájárulás fedezi. A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a közjegyzői önkormányzati szervek működése felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye. Magyar Országos Közjegyzői Kamara. A területi közjegyzői kamara, mint a közjegyzői önkormányzat szerve A területi közjegyzői kamara köztestület, amelyet az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzőhelyettesek és -jelöltek alkotnak. A Magyar Köztársaság területén 5 területi kamara működik: a) a Budapesti Közjegyzői Kamara: a Fővárosi, a Komárom-Esztergom, a Nógrád és a Pest Megyei Bíróság, b) a Győri Közjegyzői Kamara: a Győr-Moson-Sopron, a Vas, a Veszprém és a Zala Megyei Bíróság, c) a Miskolci Közjegyzői Kamara: a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Hajdú-Bihar, a Heves és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, d) a Pécsi Közjegyzői Kamara: a Baranya, a Fejér, a Somogy és a Tolna Megyei Bíróság, e) a Szegedi Közjegyzői Kamara: a Bács-Kiskun, a Békés, a Csongrád és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság illetékességi területén.
A területi kamarák a szükséghez képest, de évente legalább egyszer tartanak ülést, amelyen a területi kamara minden tagja jogosult és köteles részt venni. Az ülést a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti. A területi kamara a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Start mokk hu 2. A területi közjegyzői kamara elnöksége A területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi elnökség) a területi kamara elnökéből és 10 tagból áll. Az elnök közjegyző, a tagok közül 7 közjegyző, 3 közjegyzőhelyettes. Ha a területi kamara tagjainak száma a 80 főt meghaladja – ez az eset a Budapesti Közjegyzői Kamara esetében is –, a területi elnökség az elnökből, 11 közjegyző és 3 közjegyzőhelyettes tagból áll. A területi kamara elnökét és a területi elnökség tagjait a területi kamara titkosan választja, a megválasztáshoz a szavazatoknak több, mint a fele szükséges. A területi elnökség a közjegyző tagjai közül megválasztja a területi kamara elnökhelyettesét, aki az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti.
(A területi kamarák székhelye a megnevezésükben szereplő város. )