A korabeli beszámolók szerint élete utolsó évtizedében rendszeresen kijárt saját sírjához, gondozta azt, néha még barátokat is hívott magával. A síremléknek azonban más érdekessége is van: az ugyanis az 1837-ben alapított Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti) Astoriánál lévő, 1913-ban lebontott épületének márványköveiből származik. A Kasselik sírbolt - Kossuth eredeti nyughelye A Fiumei úti sírkert leghatalmasabb építménye Kossuth Lajos 1909-ben elkészült mauzóleuma, ettől nem messze pedig egy ódon kripta található, Kasselik Ferenc építész nyughelye. Csepeli hírességek a Fiumei úti sírkertben. A temető halottainak egy része tehát nemcsak életében, hanem azután is kénytelen volt többször költözni, a sírkövek többsége pedig önmagában is értékes műalkotás, ezért a temető egyúttal izgalmas szoborpark is. De milyen titkokat rejtenek a sírok? Összegyűjtöttük a legérdekesebb történeteket. * A régész aquincumi szarkofágja (Fotó: Bukovszki Péter/) A sírkert legöregebb síremléke stílszerűen egy régész, Kuzsinszky Bálint nyughelye fölött található, az ő nevéhez fűződik Aquincum feltárása, és ő volt a Fővárosi Múzeum első igazgatója is.
(gépészmérnök) (1910–1997) repülőgép-tervező, pilóta [47/1-126 Semmelweis Ignác (1818–1865) orvos [34/2-1-1] Semmelweis Ignác Forrás: Wikimedia Commons Szabó Ervin (1877–1918) szociológus, könyvtárigazgató [Munkásmozgalmi-panteon] Szabó Lőrinc (1900–1957) költő [34-5-43/44] Szendrey Júlia (1828–1868) költő, író (Petőfi Sándor felesége) [17/1-1-1] Szerb Antal (1901–1945) író [24/1-77] Szervátiusz Tibor (1930–2018) szobrászművész, a nemzet művésze Andy Vajna (1944–2019) filmproducer, üzletember [19] Vörösmarty Mihály (1800–1855) költő [J. 82] Xántus János (1825–1894) természettudós [29-1-10] Ybl Miklós (1814–1891) építész [34/1-1-1] Zichy Mihály (1827–1906) festő [28-díszsor-14] Zwack Péter (1927-2012) politikus; üzletember
Autómatrica, Baba a kocsiban, Hajós Lassan haza döcögök en vivo Koncz Zsuzsa:Ha Én Rózsa Volnék Lyrics | LyricWiki | Fandom Marlin cowboy légpuska eladó 2016 Hajráf fonás lépésről lépésre 191-193. (Ganz-mauzóleum)] Gerbeaud Emil (1932–1989) cukrász [26-1-4] Görgey Artúr (1818–1916) honvédtábornok [Á. J. 1] Gundel Károly (1883–1956) vendéglős [Á. B. Növényritkaságokban bővelkedő, gazdag flórájú "tanösvénye" különleges élményt nyújt. Ajánlott séták Mauzóleumok, emlékévek, korok és stílusok: megannyi lehetőség egy sétára a temetőben. Híres magyar tudósok és feltalálók a sírkertben Útvonal: Indulás: A nemzeti emlékhelyet jelölő sztélé (főbejárat) 1. Eötvös Loránd (10/1-1-9) 2. Abt Antal (17/1, 1, 47) 3. Greguss Gyula (18, 2, 4) 4. Szilárd Leó és Hevesy György (27 MTA, D, 23 és 27 MTA, D, 25) 5. Jánossy Lajos (34/2, 1, 32) 6. Bláthy Ottó (34, 1, 45) 7. Puskás Tivadar (34/1, 2, 2) 8. Tihanyi Kálmán (34, 6, 40) 9. Klupathy Jenő (35, 2, 46) 10. Mechwart András (Jobb fal mellett, 560) 11. Fröhlich Izidor (46, 1, 9) 12.
A sok finomságot pedig egy jó Krúdy-fröccsel "öblítjük le". A Nemzeti Örökség Intézete ingyenes szolgáltatása, saját idegenvezetőivel, magyarul és igény szerint angol, orosz, német nyelven. Előzetes megbeszélés alapján hétköznap és hétvégeken, csoportoknak (10 főtől). Kapcsolat, felvilágosítás: +36-1-896-3825 (8-16 óra között), A séta a Salgótarjáni utcai zsidó temető főbejáratától indul. Nagy utazók nyomában A sírkertben nyugvó világutazók sírjait kereshetik fel, akik különböző indíttatásból évekig járták a nagyvilágot. Az utazó nyelvtudós, Reguly Antal, akiről az Ural egyik hegycsúcsát is elnevezték, a közel húsz nyelvet beszélő orientalista, Vámbéry Ármin, a budapesti Állatkertet alapító Xantus János, etnográfus és még sok más híresség utazásainak történetét ismerhetik meg. Thália bűvöletében "A színház nem földi színtér. A színház menedék. Csodák világa. Lehetsz ott királynő, császár és szolga, bohóc és kurtizán. Veled ott minden megtörténhet. Meghalhatsz. Újjászülethetsz. A színház: szerelem!
Benczúr a XIX. századi magyar történeti, akadémikus festészet jelentős alakja, a millennium időszakának legünnepeltebb művésze volt. 1906-ban kinevezték a főrendiház örökös tagjává, s 1910-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1876 óta szabadkőműves is volt. A kor hivatalos festőjeként elhalmozták megrendelésekkel és kitüntetésekkel. Műveit kiváló rajztudás, teátrális, barokkos kompozíció, látványos, pompázatos ruházat és tartozékok, olykor naturalista megoldások jellemzik. Stílusát a dualizmus korának jellegzetes irányzata, a historizmus szabta meg, amely a történelmet illusztráló, olykor kiigazító, tendenciózus piktúraként akkoriban meghatározó volt a hazai képzőművészetben. Benczúr Gyula 1920. július 16-án halt meg birtokán, a Nógrád-megyei Dolányban, amelyet később Benczúrfalvának neveztek el. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria, valamint számos vidéki és külföldi múzeum őrzi. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. Telepy Katalin írt róla monográfiát, mely 1960-ban, majd 1970-ben jelent meg.
Tanulmányok Budapest Múltjából Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009) TANULMÁNYOK - BAKÓ ZSUZSANNNA: A KULTUSZ HATALMA Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja, 1866. Vászon, olaj, 146x120 cm, jelezve lent jobbra:,, Benczúr Gyula 1866" MNG inv. nr. : 2773 Lászlóval éppen Hunyadi László halálos ítéletét íratja alá, az ifjú figyelmét zenével, táncosokkal terelve el. A történet ugyan nem hiteles, mivel Czillei ekkor mát halott volt, de a valós helyzet még tragikusabb, mert a királyt Hunyadi kivégzésére valójában leendő apósa Gara nádor biztatta fel, semmibe véve a lányával kötött jegyességet. A képet a saját korának politikájával szemben nagyon kritikus Székely egyértelműen üzenetnek szánta a Kiegyezést létrehozó arisztokrácia felé, akik nem törődve az ország gondjaival, csak saját sikereiket ünnepelték. Valószínűleg ez vezette őt arra, hogy az egyébként számára fontos hitelességtől eltekintsen, mivel Czillei és az ifjú király karakterisztikus ábrázolása révén szándékát, üzenetét jobban érvényre tudta juttatni.
2022. március 16. 15:50 MTI "Ti kedves, hű magyarjaim, ismerve tiszta szívetek, önkéntelen hibátokért szívemből megbocsátok én! " – hangzik el V. László király szájából Cillei halála után a Hunyadi-párt megnyugtatására szánt mondat Erkel Ferenc operájában. Ám esküjét a király nem sokáig tartotta be. 565 éve, 1457. március 16-án háromszor sújtott le a bakó Budán, a Szent György téren felállított vérpadon. A kivégzésre ítélt áldozat a harmadik csapás után még élt és felegyenesedve kegyelemért kiáltott. A bakó azonban negyedik ütésével befejezte munkáját, véget vetve Hunyadi László, a törökverő Hunyadi János fia, Mátyás király bátyja életének. Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja (részlet) Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet elsőszülött fia 1431-ban született ismeretlen helyen. Erdélyben nőtt fel, nevelője, a művelt Vitéz János váradi érsek ismertette meg a humanista eszmékkel, katonai ismereteit pedig apja hadjárataiban sajátította el. Amikor az 1448-as, vereséggel végződött rigómezei ütközet után Brankovics György szerb despota elfogatta a menekülő Hunyadit, apja helyett ő ment túsznak a fejedelem udvarába.
A nyitóelőadást az M5 közszolgálati csatorna élőben közvetíti. Kiemelt kép: A megújult Magyar Állami Operaház (fotó: Kovács Milán)