Numizmatikai örökségünk története már a kezdetektől szorosan összefonódott népünk sorsának alakulásával. Ennek az örökségnek állít emléket a Királyok ezüst kincstára elnevezésű kollekció, mely a legnagyobb magyar uralkodóházak pénzverésébe enged betekintést. Gyűjtse ki a Királyok ezüst kincstárát! 8 érdekes történelemkérdés: hallhatott volna I. Mátyás király a nagy londoni tűzvészről? - Ezotéria | Femina. Az összesen 6 ezüst dénárt felvonultató sorozatban a Magyar Királyság 6 uralkodójának egy-egy eredeti ezüst érméje kapott helyet, melyeket uralkodóink több száz évvel ezelőtt akár a saját kezükben is tarthattak. Az érmék mindegyike eredeti történelmi ezüst pénz, nem másolat és nem utánveret, elérhetőségük pedig történelmi jellegükből adódóan korlátozott. A kollekció gyűjtése során Ön AJÁNDÉKBA kapja a következőket: Látványos érmetartó albumot már az első küldeménnyel Eredetiséget Igazoló Tanúsítványt minden érméhez Numizmatikai szakértő által írt háttértörténeti leírást az érmék pénztörténeti érdekességeiről Tulajdonosi Tanúsítványt a kollekcióhoz A páratlan sorozat előfizetőjeként az első érmét, Hunyadi Mátyás ezüst dénárját kedvező áron, mindössze 19 990 Ft-os áron szerezheti meg.
V. László maga is Bécsben töltötte uralkodása nagy részét, miközben a koronát "megőrző" III. Frigyes próbált minél nagyobb befolyást nyerni a fiatal király nevelésében és az ország ügyeiben. Nem véletlen, hogy V. I mátyás magyar király szálló. László halálakor sokan őt vádolták mérgezéssel, az elhunyt király rokonaként ugyanis jogot formálhatott a magyar trónra, esélyeit pedig a Szent Korona jelentősen növelte. A Jagelló és Habsburg aspiránsok ellenében azonban Hunyadi Mátyás lett a király, akinek csapatai 1458-ban a Németújváron megkoronázott III. Frigyes támogatóit kétszer is megverték. 1461-ben a császár újabb kísérletet tett a magyar trón megszerzésére, ám Podjebrád György, Mátyás apósa, a cseh rendek által kiállított sereggel Bécsig vonult, Frigyes tárgyalásra kényszerült. Erre 1463-ban Bécsújhelyen került sor, ahol Mátyás kedvező pozíciója ellenére nagy árat fizetett a koronáért: a 80 000 aranyforintos váltságdíjon túl vállalta, hogy amennyiben fiú utód nélkül hal meg, a Habsburg-dinasztia örökli trónját. Mivel a király az egyezmény idején legfeljebb 23 esztendős volt (születési dátumát eddig nem sikerült egyértelműen megállapítani), erre kevés esély mutatkozott, ráadásul felesége, Podjebrád Katalin várandós volt.
465 éve, 1557. február 24-én született Bécsben II. Mátyás Habsburg-házi magyar király, I. Mátyás néven német-római császár. Mátyásnak hiába sikerült "kiütnie I. Rudolfot a nyeregből", már nem volt képes megakadályozni a harmincéves háború kitörését. I mátyás magyar király menü. II. Miksa és Habsburg Mária főhercegnő, V. Károly császár lányának ötödik gyermekét (és harmadik fiát) a híres diplomata Busbecq nevelte. A hatalom elnyerésére nem volt sok esélye, hiszen két bátyja állt előtte a rangsorban, apja halála után pedig csak évjáradékot örökölt – a becsvágyó fiú mégsem lépett egyházi pályára, ahogy javasolták neki. 1578-ban, a németalföldi szabadságharc idején lett a tartomány kormányzója, hiába próbált azonban kiegyezni a katolikus déli tartományokkal, s emiatt 1581-ben távoznia kellett. Kegyvesztetten Linzben telepedett le, ám Ernő bátyja halála után Alsó- és Felső-Ausztria kormányzója lett. E tisztségében Melchior Khlesl püspök segítségével (aki uralkodóként is tanácsadója maradt) támogatta az ellenreformációt.
A Vigadó Galéria igazi nyári programnak beillő kiállítást rendezett Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel. Megelevenedik a múlt – mondjuk gyakran –, és valóban, a tárlaton újjáélednek a sokszor a végletekig lepusztult ingatlanok maradványai, az egykor csodás külsejű és pazar berendezésű erdélyi kastélyok. Az ido sodrasaban. Igazi időutazásra invitál minket a kiállítás a dél-erdélyi szórványvidéktől a Kárpátok székelyföldi vonulatáig. Az Aporok, Bánffyak, Bethlenek, Danielek, Hallerek, Kálnokyak, Kemények, Lázárok, Mikesek, Telekiek, Toldalagiak és a fejedelmek birodalmába kalauzol, veszélyeztetett és újjászülető kastélyaikhoz. Időben az erdélyi főnemesség virágkorától a megszámláltatásig, a bukásig, majd az újra felemelkedésig vezet. Major Anita és Margittai Gábor kutatók, a Külső Magyarok kisebbségkutató és médiaszolgáltató vállalkozás és misszió megalapítói azt a célt tűzték maguk elé, hogy bejárják és feltérképezik Erdély ismert és szinte teljesen ismeretlen vidékeit, s megmutatják: kisebbségi létben is lehet, mi több, szükségszerű harcot folytatni a jogtalansággal és a diszkriminációval szemben.
Számtalan fotó és egyedi térkép, érdekességek, különlegességek, fogalomtár és Ki kicsoda? teszi a kötetet még színesebbé és izgalmasabbá. Az idő sodrában – Nádudvari krónika 1988–2008 [The Chronicle of Nádudvar 1988–2008] - YouTube. Ungváry Krisztián - Tabajdi Gábor - Budapest a diktatúrák árnyékában Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor rendhagyó útikalauza a 20. század politikai diktatúrái és legmegrázóbb történelmi eseményei mentén veszi lajstromba Budapest emlékeit. A szerzőpáros olyan fővárosi helyszíneket mutat be olvasóinak, amelyek jobbára ismeretlenek a turisták előtt, a városlakók számára pedig a félmúlt homályába vesznek. A fiatal kutatók budapesti sétáin feltárulnak az 1919-es Tanácsköztársaság és az azt követő fehérterror, a német megszállás, a nyilas rémuralom és a zsidóüldözés, a világháborús főváros, a szovjet megszállás és a Rákosi-diktatúra, az 1956-os forradalom és szabadságharc, végül a Kádár-korszak elfeledett vagy épp szándékosan titokban tartott történeti helyszínei és emlékhelyei. Az egyes történelmi eseményekhez köthető szobrok és műemlékek kapcsán a szerzők múlt és jelen emlékezetpolitikai törekvéseit is áttekintik.
A transzszilván szellem jelképe a két világháború között mindenképpen a marosvécsi vár volt. Az impériumváltás sokkjából itt alakult meg az Erdélyi Helikon, hat évvel Trianon után. Az amerikai száműzetésből hazatért Kemény János és felesége először 1926 nyarán kürtölték össze az erdélyi magyar írókat, hogy egészen 1944-ig Marosvécs várkastélyában szervezzék meg az Erdélyi Helikon találkozóit. Így lett ez a kastély, Kemény János fejedelem sok viszontagságot megélt vára, jelképpé a két világháború között. Az ido sodrasaban 3 evad 3 resz. A kiállításon a falon látható színes tabló címeként ez szerepel: Bolondvár. Nem véletlenül, hiszen a kastély épületében 2012-ben még "köntösben, csíkos pizsamában, papucsban ődöngtek a háborodottak a folyosókon, az udvaron és az őstölgyes ligetben. Azokon a helyeken, ahol hajdan Erdély legnagyobb írói csevegtek, vitatkoztak és próbálták megmenteni, ami a kisebbségi magyar műveltségből menthető. A bolondok aztán elmentek, és a Kemény-család visszakapta, mert visszaperelte jussát. A kastély ma tárt karokkal várja a látogatókat" – olvashatjuk a feliratok között.