Odüsszeusz bűneit Vergilius sorolja el a főhősnek: az ő ötlete volt a faló, amelynek segítségével a görögök elfoglalták Tróját (ez Isten szemében nem dicsőség, hanem gonosz csel és rossz tanácsadás). Odüsszeusz csalogatta el a háborúba az ifjú Achillest (Akhilleuszt), elszakítva őt fiatal feleségétől, Deidámiától, és gyermekeitől. És Odüsszeusz bűne a trójai fellegvárat oltalmazó Palladium (Pallasz-szobor) szentségtörésnek számító elragadása is. Tettei végrehajtásában a nagy testi erővel bíró Diomédesz segítette Odüsszeuszt, ezért együtt bűnhődnek a pokolban. A XXVI. énekben olvasható Odüsszeusz utolsó utazása. Dante ugyanis elmesélteti Odüsszeusszal halálának körülményeit. Vergilius szólítja meg Odüsszeuszt görögül: nem engedi, hogy Dante beszéljen vele, nehogy olasz nyelve miatt a görög hős megvesse őt. Diomédesz nem szólal meg a jelenetben, néma társként hallgatja Odüsszeusz elbeszélését a halálát okozó utolsó útról. Dante Alighieri: Isteni színjáték (elemzés) – Oldal 6 a 14-ből – Jegyzetek. Odüsszeusz büszkén meséli el történetét, mely nem egyezik meg Teiresziász jóslatával (az Odüsszeia XI.
A Pokol feneke egybeesik a Föld középpontjával. Az eltévedt ember Az Isteni színjáték hőse az emberélet útjának felén, 35 éves korában eltévedt, mivel elvesztette Beatricét, a tökéletességet: Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, mivel az igaz útat nem lelém. Ó, szörnyü elbeszélni mi van ottan, s milyen e sűrü, kúsza, vad vadon: már rágondolva reszketek legottan. A halál sem sokkal rosszabb, tudom. De hogy megértsd a Jót, mit ott találtam, hallanod kell, mit láttam az uton. Dante - Isteni színjáték - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Akkortájt olyan álmodozva jártam: nem is tudom, hogyan kerültem arra, csak a jó útról valahogy leszálltam. Fel szeretne jutni az erény dombjára, de három allegorikus vadállat állja útját: a kéjvágy foltos bőrű párduca, a gőg és az erőszak oroszlánja s a kapzsiság vézna, öröké éhes nőstényfarkasa. A halott mennyei szerelmes, Beatrice, leszállt az égből a Pokol tornácára megkérni a nagy római költőt, Vergiliust, hogy legyen segítségére az utat tévesztett, sírva kesergő léleknek. Az Aeneas szerzője kalauzolja végig a mű főszereplőjét a Poklon át.
Fiatalsága idején Firenzét a guelfek irányították. Dante részt vett városa közügyeiben és pártküzdelmeiben, ő maga is meggyőződéses guelf volt. (A Firenzei Köztársaság a középkori Itália egyik leggazdagabb városa, kézműipara, kereskedelme virágzó. ) Dante részt vett 1289-ben a campaldinói csatában (a ghibellin Arezzo ellen), a Pisa elleni ütközetben, és Caprona ostromában. Felvetette magát az orvosok céhébe, mert Firenzében csak az vállalhatott közhivatalt, aki a hét mesterség valamelyikének tagja volt (az orvosok céhéhez tartoztak a festők is, pl. Giotto, Dante barátja). Közben a guelf párt két szárnyra szakadt, fehérekre és feketékre. A szakadás oka az volt, hogy a guelfek közül nem mindenki értett egyet VIII. Bonifác pápa észak-itáliai hatalmi törekvéseivel, a fehér guelfek túlzónak tartották, a fekete guelfek támogatták azokat. A fehér guelfek tehát mérsékeltek voltak, a kisebb céhek őket támogatták, a fekete guelfek pedig radikálisok, túlzók voltak. Dante 1300-ban elérte a legnagyobb méltóságot, amit Firenzében kapni lehetett, a város priorja lett.
Francesca maga meséli el tragikus végû szerelmüket. Férje fivérével, Paoloval együtt szerelmi lángra lobbantak egymás iránt A férj bosszút állt rajtuk, s mindkettõjüket megölte. Õ a testvérgyilkosok poklában van jelenleg Francesca ajkáról háromszor jajdul fel a szerelem szó, hiszen ez volt csupán a bûnük. A költõt meghatotta a szerelmesek sorsa, együttérzett velük, hiszen maga is érezte a szerelem gyötrõ kínjait. A Pokol lakói tisztában vannak bûneik súlyosságával, egy részük szégyenkezik, átkozza ostobaságát, de vannak olyan lelkek is, akik büszkén viselik sorsukat, s a Pokolban sem adják fel gõgjüket. Dante a teológus tudásának mércéjével rangsorolja a bûnöket és szabja ki az érte járó szenvedéseket. Rend és hierarchia uralkodik a Pokolban is 14 fokozata van például a csalásnak. A bûnösök a következõ öt nagy csoportra oszthatók: mértéktelenek, eretnekek, erõszakosok, csalók és árulók. A Pokol tornácán találkozik a kereszteletlenekkel, Vergiliussal, Homérosszal, Horatiusszal, Ovidiusszal és Lucanusszal.
énekében Teiresziász hosszú, békés életet jósol Odüsszeusznak a nehéz hazatérés utánra, és az öregség következtében történő halált). Ennek oka, hogy Dante nem ismerte a homéroszi eposzokat (melyek az egész középkor számára ismeretlenek voltak). Dante részben egy másik Odüsszeusz-hagyományt használt fel, amely eltér a homéroszi hagyománytól, részben a saját képzeletére támaszkodott. Nála Odüsszeusz nem tér haza Ithakába a feleségéhez és a fiához, hanem Kirkétől való távozásakor nyugat felé indul világot látni. Ennek oka az, hogy Odüsszeusz nyugtalan természet, képtelen élvezni a nyugodt életet, a jómódot és a kényelmet, így nem akar hazamenni. A világ megismerésének vágya erősebb benne még a felesége iránti szerelemnél is. Ennek a szenvedélynek engedve hajózik el új tájak felé és bejárja a világot. Ez még nem lenne baj, csakhogy végtelen tudásvágya kielégítése érdekében szembeszáll az isteni világrenddel. Az antik felfogás szerint Gibraltárnál áll Herkules oszlopa, ez a hely a világ vége.
A pásztorok áldozatot is mutattak be ekkor, végezetül pedig kezet mostak a reggeli harmatban. A keresztény egyház a legendás sárkányölő Szent György névünnepét erre a tavaszkezdő napra helyezte. A Szent György-naphoz kapcsolódó szokások, hiedelmek rendre a tavaszhoz fűződnek. Ki volt Szent György? Sárkányölő Szent György egyike a tizennégy segítőszentnek. A lovagok, lovasok, később pedig a cserkészek, a fegyverkovácsok patrónusa volt. A katonaszentek közé tartozik. A vértanúhalált halt Georgianus, a római hadsereg magas rangú katonatisztjeként anyja hatására lett keresztény. A Szent Györgyöt jellemzően sárkányölés közben ábrázolják. A sárkányölő György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. A középkorban a sárkány magát a gonoszt, a pogányságot jelképezte, s e jelenet segítségével egy pogány nép, vagy ország megtérítését ábrázolták. György igen nagy tekintélyre tett szert a brit szigeteken, ahol Oroszlánszívű Richárd saját védőszentjének választotta, 1222-től pedig Anglia hivatalos patrónusa lett.
2013. április 25. 19. 27 Sárkányölő Szent György kultuszában a szkíta Hadúrhoz köthető kultuszok élnek tovább. Ünnepnapja, április 24-e fontos határnap a mezőgazdaságban. A katolikus egyház töröltette a szentek köréből Szent Györgyöt arra hivatkozva, hogy nem igazolható a léte. Ennek ellenére kultusza töretlenül él a keleti, ortodox keresztények körében, valamint a magyar hagyományban, illetve olyan népek is őrzik az emlékét, akik a szkíták utódjainak vallják magukat, de mára felvették a muszlim hitet. Szent György élete Szent György életéről és teteiről vannak korai írásos emlékek, amelyből megtudjuk, hogy a kisázsiai Kappadókiában született (ma: Törökország), királyi családból valamikor a 3. század második felében. A keleti, kaukázusi források úgy tudják, hogy a pártus Arszakida-ház sarja volt. Valószínűleg már kiskorától keresztény tanításban részesült. Leghíresebb tettét, a sárkányölést több forrás, így a magyar nyelvű Érdy-kódex is megörökítette, abban magyar népmesei forulatokat fedezhetünk fel, ami nem lehet csoda, hiszen Kisázsia nagy részén már az ókor óta kimmerek és szkíták éltek.
Másodszor kerékbe törték, de sértetlen maradt, harmadszor ólommal teli kádba dobták, de azt is túlélte. A császr nem bírt vele, sőt kiderült, hogy az uralkodó családtagjai is szimpatizálnak Szent György tanaival. Ekkor mérgében lefejeztette a szent életű vitézt. Korai kultusz A hazai hagyományban különös tisztelet övezi a harcos szentet, az ősi Hadúr kereszténnyé vált hősét. Bálint Sándor néprajzkutató például kimutatta, hogy Csanádpalotán ő a lovak védőszentje. Az egyik legkorábbi kultuszhelye a veszprémi Szent György-kápolna, ahol már állítólag a 9. században imádkoztak hozzá. A keresztény hitet jól ismerő magyarok számára nem lehetett idegen Szent György neve, hiszen a Kaukázus vidékén is komoly kultusza volt. Talán nem véletlen, hogy Szent István király is hozzá imádkozott, az ő segítségét kérte a csaták előtt. Annyira fontosnak tartotta a szent kultuszának ébren tartását, hogy amikor legyőzte a bolgár Keánt, akkor a szent ereklyéit elhozta onnan, hogy a csontok a magyarságot oltalmazza.
Sárkányölő Szent György kultuszában a szkíta Hadúrhoz köthető kultuszok élnek tovább. Ünnepnapja, április 24-e fontos határnap a mezőgazdaságban. A katolikus egyház töröltette a szentek köréből Szent Györgyöt, arra hivatkoztak, hogy nem igazolható, hogy ő a valóságban is létezett. Ennek ellenére kultusza töretlenül él a keleti, ortodox keresztények körében, valamint a magyar hagyományban, illetve olyan népek is őrzik az emlékét, akik a szkíták utódjainak vallják magukat, de mára felvették a muszlim hitet. Szent György élete Szent György életéről és teteiről vannak korai írásos emlékek, amelyből megtudjuk, hogy a kisázsiai Kappadókiában született (ma: Törökország), királyi családból valamikor a 3. század második felében. A keleti, kaukázusi források úgy tudják, hogy a pártus Arszakida-ház sarja volt. Valószínűleg már kiskorától keresztény tanításban részesült. Leghíresebb tettét, a sárkányölést több forrás, így a magyar nyelvű Érdy-kódex is megörökítette, abban magyar népmesei forulatokat fedezhetünk fel, ami nem lehet csoda, hiszen Kisázsia nagy részén már az ókor óta kimmerek és szkíták éltek.
Forrás:;;
Tovább a műsoroldalra >>>