Most olvastam Hamsun nagy könyvét, "Az anyaföld áldásá"-t. Különös író, különös munka, különös ember. Nagyon író: sokszor közbeszól, hallatja a hangját, még modora is van. Ritkán venni észre, és beletörődik az olvasó, mert az író szerény. Ebben a nagy, tiszta könyvben alig történik valami, egy norvég őserdő kirándulóinak életét beszéli el, földművelést, küzdelmet az elemekkel. Parasztok a figurái. Izsák, az ősember, aki az erdőben újra kezdi az életet, mert nem bírja a falut – Inger, a nyúlszájú asszony: ők az emberpár. Márai Sándor: Az anyaföld áldása : hungarianliterature. Szaporodnak, és gyerekeik felnőnek, s a második generáció ugyanazt éli, mint az első, az egész élet mindig ugyanegy. A végén – vagy az elején – a harmadik generációban virul a település, elszaporodtak, élnek. És az író az idill aljára odaírja a maga utolsó mondatát: "És most este lesz. " A hatvanéves Hamsun, a norvégek és a germán irodalom legnagyobb élő alakja megkapta a modern írók penzióra jogosító aranygyapjúját: a Nobel-díjat. Hamsun tiltakozott ellene, aztán elfogadta, kérte, hogy ne kelljen a stockholmi ünnepségeknél senkit sem fogadnia, aztán mindenkit fogadott, s évek óta először megint hallotta a világ néhány élő szavát.
Nem egyedi eset. "Koronczi Gábor Tamás listáján olyanok is akadnak szép számmal, akik úgy kerültek fel, hogy nem is az ő körzetébe tartoznak, így nem tudja beoltani őket. Ez azért is különös, mert a NEAK a TAJ-számból látja, ki az adott személy háziorvosa. Csak nála 100 betegre jut 4 téves páciens. "
Érdekes feladat lesz megírni egyszer az ideges kor irodalomtörténetét. Ma még éljük. Ez Knut Hamsun: akit a világ minden művelt és iparkodó nyelvén olvasnak menekülő kedvű emberek. Ma talán többen, mint valaha; az európai intellektuelben ma kitört a csavargó. Pécs krisztina tér orvosi rendelő székesfehérvár. Sokan vagyunk, és nem vagyunk jók egymáshoz. Hamsun tájai szelídek és ősien közönyösek. Knut Hamsun, ki sok verset írt, talán, mert legkevésbé ehhez ért, gyűlöli a drámáit, mert 25 év múltán csak most kezdik játszani őket, a lóvasúti kalauz, bányamunkás, földműves, villanyszerelő, újságíró, foglalkozás nélküli egyén – hatvanéves, ki egyedül él egy szigeten s egy fiatal nőt vett magának – a Nobel-díj tulajdonosa – a germán vegetáció hatalmas és mély hajtása, melynek árnyékában fut össze egy hív nyáj. (1922. június 4. )
Marty a nyomatot úgy akarta népszerűsíteni, mint iparművészeti termékeket. Lautrec egyik művén, maga a nyomda is megjelenik, a levonatot, pedig egy híres táncosnő, Jane Avril szemléli. Ezzel Lautrec egyszerre mutatja be, hogy a vásárolt tárgy, valójában kemény és precíz munka eredményeként jön létre, a terméket pedig egy sztár arcával adja el. A folyóiratok is üzleti és ízlésformáló lehetőséget láttak a litográfiák közlésében. Így kerültek be Lautrec munkái az Ibsen, Mallarmé, Renard, Proust műveit közlő La Revue blanche című folyóiratba. Toulouse lautrec plakát france. A címlapokat a Nabis csoport művészeti alkották, így Rippl-Rónai is. Ki gondolta volna, hogy a Szépművészeti Múzeumban nemzetközi mércével mérve is jelentős számú, mintegy 170 mű szerepel a művésztől? Lautrec itt őrzött műveinek mintegy kétharmada nem sokkal a művész halála után, az 1910-es évek első felében vásárlások és adományozások révén került az intézménybe. A kiállításon nyolc fontosabb tematika köré csoportosítva láthatók a művek. Elsőként a párizsi éjszakák jellegzetes alakjai és a sztárok láthatók.
Jane Avril – Forrás: Getty Images / Apic Két évvel a Salpêtrière-be kerülése után, a 15 éves Jeanne-t gyógyultnak nyilvánították, elhagyhatta a kórházat Visszaköltözött az anyjához, aki ismét rendszeresen verni kezdte, így 17 éves korában végleg megszökött. Először öngyilkosságot kísérelt meg, és a Szajnába vetette magát, de miután túlélte az esetet, egy csoport prostituált befogadta. Gondoskodtak róla, etették, és egy idő után magukkal vitték különböző partikra és bálokra is. Nem sokkal később felfedezte a Moulin Rouge-t. A kabaré éppen akkor nyílt meg, és rögtön nagy sikert aratott. Jeanne elég gyakran járt oda, és szórakozásból, a kabaré vendégeként kezdett táncolni. A Moulin Rouge tulajdonosának tetszett, ahogy Jeanne táncolt, ahogyan egészen újszerűen mozgatta a lábait. A lány ugyanis egy olyan forradalmi táncot talált ki, amit az emberek akkoriban még nem láttak, viszont hamar megszerettek. Így lett a tánc a hivatalos foglalkozása. Toulouse lautrec plakát art. Becenevét állítólag még korábban, egy angol szeretőjétől kapta, aki egy nap Jane-nek szólította őt Jeanne helyett.
Vincent-van-Gogh portréja (1887) 5. A rue des Moulins szalonjában (1894) Húsz évet felölelő művészi pályafutása során nagyon gazdag életművet hozott létre Toulouse-Lautrec: 737 olajfestmény, 275 akvarell, 363 nyomat és plakát, valamint legalább 5084 grafika kötődik a nevéhez. A festmény előterében látható nő Mirelle, a Rue d'Aboise bordélyház egyik prostituáltja. Lautrec több tucatnyi párizsi bordélyházakban készült festménye közül talán ez a leghíresebb. A rue des Moulins szalonjában (1894) 6. La Goulue belép a Moulin Rouge-ba (1892) La Goulue – eredeti nevén Louise Weber- kora leghíresebb kán-kán táncosa volt. Telhetetlen étvágya miatt ráragadt a Falánk becenév. A Moulin Rouge sztárja volt és Toulouse-Lautrec egyik múzsája. Toulouse lautrec plakát collection. La Goulue belép a Moulin Rouge-ba (1892) 7. Aristide Bruant az Ambassadeurs-ben (1892) Aristide Bruant egy komédiás énekes volt, a Montmartre negyed egyik sztárja. Összebarátkoztak Lautrec-el, aki elkészítette ezt a plakátot, hogy barátja egyik szórakozóhelyét népszerűsítse.
Külföldi szállítást futárcég segítségével, egyedi ajánlat alapján vállalunk. A több mint 100 éve létező plakát elkészítéséhez ma már szerencsére nem kell Henri de Toulouse-Lautrec-nek lenned. A plakát népszerűsége pont ezért töretlen: gyors-olcsó-informatív-kikerülhetetlen. Egyenes vágás, 150 Ft+áfa/fm