A könyv nem mond ítéletet, nem fogalmaz meg egy általánosított értékrendet, hanem hagyja, hogy az olvasó mindezt magában döntse el. Mindezek mellé, az író számos olyan fogalmat meg tudott ragadni, amikre normál esetben nem feltétlenül találnánk szavakat. Például a pillanatot, amikor végtelennek érezzük magunkat. Külön örültem, hogy rengeteg új dalt megismerhettem a regénynek köszönhetően. Összességében a felsorolt hibák ellenére nagyon szerettem az Egy különc srác feljegyzéseit, de kedvenc nem lett belőle. Lorelei
Persze még lehetne sorolni. Engem a könyv és a film is nagyon megfogott (főleg a könyv), szóval csak ajánlani tudom mindenkinek Charlie történetét! A könyv (és film) hivatalos ajánlója a kötet fülszövegről: "Az élet, a szerelem és a barátság regénye" - Az "Egy különc srác feljegyzései" című könyv elbeszélője egy tizenöt éves középiskolás srác, Charlie. Furcsának és magányosnak érzi magát, mintha a pálya széléről, kívülállóként figyelné a körülötte zajló eseményeket. Egy nap elhatározza, hogy leveleket ír egy ismeretlennek, aki akár a barátja is lehetne. Ezekből a levelekből aztán szép lassan - olykor mulatságosan, olykor meghatóan - egy cseppet sem átlagos tinédzsert ismerhetünk meg. Charlie kétségbeesett erőfeszítéssel próbálja élni a saját életét, miközben menekül is előle, és ez a kettősség különleges, járatlan utak bejárására kényszeríti: családi drámák sora, új barátok, az első randevú, szexualitás, drogok... Chbosky regénye a lélek legmélyebb rezdüléseit tükrözi, miközben felidézi az olvasóban a felnőtté válás nehéz, semmi mással össze nem hasonlítható éveit.
EGY KÜLÖNC SRÁC FELJEGYZÉSEI | 9789633570333 "Az élet, a szerelem és a barátság regénye" Az "Egy különc srác feljegyzései" című könyv elbeszélője egy tizenöt éves középiskolás srác, Charlie. Furcsának és magányosnak érzi magát, mintha a pálya széléről, kívülállóként figyelné a körülötte zajló eseményeket. Egy nap elhatározza, hogy leveleket ír egy ismeretlennek, aki akár a barátja is lehetne. Ezekből a levelekből aztán szép lassan - olykor mulatságosan, olykor meghatóan - egy cseppet sem átlagos tinédzsert ismerhetünk meg. Charlie kétségbeesett erőfeszítéssel próbálja élni a saját életét, miközben menekül is előle, és ez a kettősség különleges, járatlan utak bejárására kényszeríti: családi drámák sora, új barátok, az első randevú, szexualitás, drogok... Chbosky regénye a lélek legmélyebb rezdüléseit tükrözi, miközben felidézi az olvasóban a felnőtté válás nehéz, semmi mással össze nem hasonlítható éveit. A kötet megjelenése óta több mint 1 000 000 példányban kelt el és hatalmas vitákat gerjesztett, miközben a tinédzserek megkerülhetetlen kultuszregényévé vált világszerte.
A kezdeti vívódások, ahogyan próbálok felnőni, rettegés, hogy nem fogadnak el. Az öröm, hogy valahová tartozunk, hogy megértenek minket. Ölelések és csókok, az első szerelem. Ha már szerelem, ebben is annyira magamra ismertem. A kiszemelted tudja, hogy szereted, és megkér, hogy ne szeresd, de te nem tudod nem szeretni, mert annyira tökéletes a szemedben... És próbálnád elfeledni, hogy szereted, de nem tudod, mert mindig pislákol némi remény... Egyszerűen teljesen magával ragadott, infó és tesi órán elolvastam a felét, itthon pedig befejeztem. Rövid volt, de csak úgy faltam a sorokat, és már is hiányzik a regény. Ez az lesz, amit sokszor el fogok olvasni, és sokszor meg fogok nézni filmen. Mert rólam szól. Rólunk. Értékelés: 5/5 Borító: 5/5 Kedvenc szereplő: Patrick (tetszett, hogy mindennemű ítélet nélkül kezelte a homoszexualitást az író. Hatalmas piros pont!!!!! )
Ellentmondásos módon egyszerre tiltott könyv és kötelező olvasmány az amerikai középiskolákban. Ez a regény ugyanazt jelenti a 21. századi tinédzsereknek, mint amit a "Zabhegyező" jelentett a szüleik generációinak. Eredeti név: THE PERKS OF BEING A WALLFLOWER Kiadás éve: 2015 Oldalak száma: 238 oldal Kötésmód: füles, kartonált ISBN: 9789633570333 EAN: 9789633570333 Oldal frissítés: 2018. nov. 16.
Csökkenti műholdjainak fényességét a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat, amely a nhapokban állította Föld körüli pályára a tervezett "űrinternetjének" újabb hatvan műholdját. A cég vezérigazgatója, Elon Musk a Twitteren írt arról, hogy a Starlink projekt műholdjainak túlzott fényességéért az űreszközök napelemeinek elhelyezkedése a felelős, de a vállalat "most korrigálja a dolgot". Az átállítás révén a műholdak kevésbé lesznek láthatóak a Földről – olvasható a BBC hírportálján. A visszatükröződő napelemeken túl a műholdak egy része a jelenlegi keringési pályája miatt volt szembetűnőbb az elmúlt napokban. Ezek a műholdak a méretük és a Földhöz való közelségük miatt is különösen fényesek. A SpaceX jelenleg egy olyan "napernyő" kifejlesztésén dolgozik, amely csökkenteni fogja a soron következő műholdak tükröződését. Starlink műholdak | Magyar Vadász®. A csillagászok szerint a műholdak láthatósága most még kevésbé jelent problémát számukra, ám ez változni fog a rendszer gyarapodásával és üzembehelyezésével. A következő hónapokban a mesterséges égitestek a fedélzeti hajtóműveiket használva fognak kissé messzebb húzódni a Földtől, a Nap felé fordítva a napelemeiket.
A műholdas csillagképek nem jelentenek újdonságot azok számára, akik ismerik az éjszakai égboltot, bár a SpaceX most határozottan megemelte a lécet. Például a NOSS katonai műholdak kettősként vagy hármasként mozognak, és a kínai Yaogan műholdak konstellációja is hasonló megjelenésű. A Starlink és a hozzájuk hasonlók azt is megcsinálták, amit más reklámozott reflektorok, mint pl Jeladó, Orbitális reflektor és Humanity Star nem tudta: kivezetni az embereket valójában keres az éjszakai égbolton. Szerintem érdekes, hogy a legjobb "fáklyás satokat", például az Iridiumokat és a Starlinket valójában soha nem erre tervezték, és azok, amelyeket a következő "legfényesebb objektumként" hirdetnek az égen, általában kihalnak. Természetesen a beszélgetés hamarosan arra terelődött, hogy a Starlink milyen hatással lesz az éjszakai égboltra. Csökkenti műholdjainak fényességét a SpaceX vállalat - Körös Hírcentrum. A fényszennyezés és a műholdak nemkívánatos csíkjai az asztrofotókon keresztül nem újdonság, bár a Starlink exponenciálisan növeli a problémát. Talán a Starlink körüli vita a csillagászati közösségben akaratlanul is azt fogja szolgálni, hogy a növekvő űrszemét és a fényszennyezés kérdése a köztudatba kerüljön.
Ezáltal szabad szemmel ugyan kevésbé lesznek láthatóak, ám olyan mértékű fényszennyezést idézhetnek elő, amely jelentősen megnehezíti a csillagászok munkáját. A szakemberek továbbá arra figyelmeztetnek, hogy az alacsony pályán mozgó űreszközök megszaporodásával növekszik az ütközések kockázata, aminek nyomán sérülhetnek a műszerek vagy a darabjaik le is hullhatnak a Földre. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) floridai űrközpontjából felbocsátott hatvan műhold volt a hetedik szállítmány a Starlink program tavaly májusi kezdete óta, így ezzel együtt a SpaceX vállalat már 420 műholdat bocsátott fel a világűrbe. A program távlati célja, hogy 2024-ig csaknem 12 ezer mesterséges holdat állítsanak pályára egy internetes kiszolgáló hálózat számára, amely a tervek szerint lefedi az internetre jelenleg még rá nem kapcsolt térségeket is.
A veszélyes közelség miatt a modulnak "megelőző ütközéselkerülést" kellett végrehajtania. A kínaiak be is panaszolták a Tesla és a SpaceX első emberét. Panaszt nyújtott be az ENSZ űrügynökségénél Kína, mert állításuk szerint Elon Musk műholdjai kétszer is túl közel kerültek a kínai űrállomáshoz – írta erről a The Guardian. A műholdak a több ezer ilyen eszközzel dolgozó Starlink-hálózathoz tartoznak. A kínaiak azt állítják, hogy a műholdak előbb július elején, majd október végén kerültek túl közel a kínai állomáshoz, a Tienkunghoz (Mennyei palota), amelynek ezért elkerülő manővereket – egész pontosan "megelőző ütközéselkerülést" – kellett végrehajtania. Kína arra kérte az ENSZ-t, hogy az emlékeztesse Amerikát a világűrrel kapcsolatos tevékenységeket szabályozó szerződés betartására, és a nemzetközi felelősségvállalásra. Ez szerintük pedig nemcsak a kormányokra vonatkozik, hanem a privát űrcégek, például a SpaceX által irányított missziókra és projektre is. A The Guardian idézi Jonathan McDowellt, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ tudósát, aki szerint a történet nem egészen kerek.