Közelebbi képet kaphattam a Rózsák háborújáról és annak főbb szereplőiről, és elkezdett ez a korszak is érdekelni, így azóta sokat olvasgattam a témában. Persze joggal mondhatjuk, hogy Gregory könyvei fikcióval erősen kevert történelmi regények, melyekben az ő saját változatát mutatja be igencsak romantikus és eltúlzott változatban azoknak a tényeknek, amiket a történelemkönyvekből ismerhetünk. Mindez azonban nem csorbít a tényen, hogy Gregory remek író és olyan módon keveri a fikciót a valósággal, hogy annak általában egy letehetetlen és izgalmas romantikus történelmi könyv lesz az eredménye. A Rózsák háborúja könyvsorozat hat részből áll, de ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor én ebből csak kettőt tervezek elolvasni. A fehér királynőt, és utána majd a A fehér hercegnőt is. A többi könyvek főszereplői számomra nem olyan érdekes vagy megkapó személyiségek, hogy elolvassam a saját könyvüket. A fehér királyné tévésorozat az azonos című könyv, A vörös királyné és A királycsináló lánya könyveken alapszik, és mivel a sorozatot előbb láttam, és sem Margaret Beaufort, se Anne Neville nem került igazán közel a szívemhez, ezért se fogom olvasni a saját könyvüket.
Fülszöveg: A fehér királyné egy rendkívüli szépségű és becsvágyú nő történetét meséli el, aki magára vonja a frissen megkoronázott ifjú király figyelmét, majd titokban feleségül megy hozzá, és a királyi méltóságig emelkedik. Miközben Elizabeth felnő magas pozíciója követelményeihez, és családja sikeréért küzd, két fia olyan rejtély központi alakjává válik, amely évszázadok óta zavarba hozza a történészeket: ők a londoni Tower eltűnt hercegei, sorsuk a mai napig ismeretlen. Nagy kedvencem Philippa Gregory Tudorok könyvsorozata, amit ki tudja hányszor olvastam végig (jut eszembe, régen olvastam utoljára, lehet újra sort kellene rá keríteni). Így mikor elkezdték magyarul kiadni ennek az előzménysorozatát, már akkor tudtam, hogy egyszer arra is sort kerítek. Aztán úgy alakult, hogy a Rózsák háborúja könyvekből készült két tévésorozatot, A fehér királynét és A fehér hercegnőt hamarabb megnéztem, és csak most jutottam el odáig, hogy a könyvekre sort kerítsek. Nekem tetszett a két sorozat, és nem csak azért, mert szeretem a történelmi sorozatokat, hanem azért is, mert így jobban megismerhettem a Tudor dinasztia előtti időszak történéseit és a trónra jutásuk folyamatát.
További információk a könyvről: Értékelés: 5/4 A fehér királyné sorozat előzetese:
Ridley Scott sci-fi sorozata a nem is olyan távoli jövőben játszódik. Az emberiség kezdi uralma alá hajtani a világegyetemet. A gyarmatosítás korai szakaszában két android történetét követhetjük nyomon, akiknek az a feladata, hogy emberi gyerekeket neveljenek az egyik ismeretlen bolygón. A két androidnak – Apának és Anyának – komoly kihívással kell szembenéznie, amikor a növekvő kolóniát széteséssel fenyegeti egy vallási konfliktus. Az emberek hitének ellenőrzésre nehéz és hálátlan feladat.
• Giordanio Bruno (középpont nélküli végtelen világegyetem • Ticho de Brache (Galilei mestere) 1546-1601, az első obszervatórium megalkotója; • Georgius Agricola (1494-1555) ásványtan és metallurgia megalapítója; • Paracelsus 1493-1541 között: orvos, botanikus, kémikus; • Servet Mihály (1511-1553) orvos (Genf) a vérkeringés felfedezője (Kálvin megégetteti);Torricelli, a barométer alkotója. A nagy földrajzi felfedezéseket lehetővé tevő műszaki találmányok: • puskapor használata, ágyú, puska; • tájoló (kompassz); navigációs műszerek (keresztbot=Jákob botja, gnomon, asztrolábium); • a part menti hajózás átalakul távolsági tengeri hajózássá; • új típusú vitorlázat; a hajó végén mélyen vízbe nyúló kormánylapát; • új vitorláshajó-típusok (caravella); • ételtartósítási eljárások (kétszersült, szárított-sózott hús, szárított zöldség); • Peter Henlein (1500) a zsebóra feltalálása; • Leonardo da Vinci (1452-1519) szivattyú, esztergapad, hidraulikus sajtó stb. 2015-ös történelem szóbeli érettségi tételek: 3.tétel - Nagy földrajzi felfedezések okai, következményei. • Johann Gutenberg (kb. 1400-1467): mozgatható fémbetűkkel való könyvnyomtatás nyomtató sajtóval, kétoldalas nyomás vászonrongyból készült papírra; • iránytű; térképek; ingaóra; távcső; hőmérő.
5 tétel A nagy földrajzi felfedezések és következményei 1. A felfedezések okai: – Az európai népesség 1500-ban 69 millió 1600-ban 89 millió nyugat Európa már nem tudta élelemmel ellátni magát sok mezőgazdasági terméket importálnak közép és kelet Európából a kereskedelmi forgalomhoz pénz, és nemesfém kell, de az európai országok nemesfém készletei már nem tudják fedezni ezt a szükségletet. – 1453-ban a török elfoglalja Konstantinápolyt, így ők fölözik le a Földközi tengeri kereskedelem útját /levantei kereskedelem / 2. Tudományos és technikai előfeltételek: Ptoleimaiosz: nézete szerint a Föld gömb alakú. Toscanelli: Térképe szerint India Európától nyugatra van. A nagy földrajzi felfedezések okai, története, következményei | doksi.net. Iránytű, térkép, karavella / vitorlás hajó / Tengerész Henrik portugáliai tengerésziskolája. 3. A felfedezők: Portugália és Spanyolország járnak az élen. Oka: – Földrajzi elhelyezkedésük miatt / Atlanti óceánra nyíló kikötő / – Uralkodóik anyagilag támogatják az utakat. a. ) Portugálok: – 1471-ben áthaladnak az egyenlítőn – Diaz Bertalan elérte Afrika déli csúcsát, Jóreménység fokát, de visszafordul.
Új hajótípust fejlesztettek ki, a caravellát (több árbócos, magas építményű, hátsókormányos, 200-500tonnás hajó), és az iránytű is segítette a tájékozódást. Az első felfedező utakat portugál hajósok tették meg. Tengerész Henrik→ tengerésziskolát alapított. A portugál hajósok Afrika körülhajózásával elérték Indiát. Diaz Bertalan (1471) – Jóreménység – foka, Vasco da Gamma (1498) – India nyugati partjait érte el. A portugálok fegyverrel igázták le az indiai fejedelmeket. Kereskedelmi támaszpontokat létesítettek. A felfedezések második hulláma a spanyol felfedezők nevéhez fűződik. Kasztíliai Izabella és Ferdinánd aragóniai trónörökös házasságával (1379) a két legnagyobb pireneusi állam egyesült. A spanyol uralkodópár bízta meg Kolombusz Kristófot, hogy nyugatnak indulva rövidebb úton jusson el Indiába. A nagy földrajzi felfedezések (3) -. Kolombusz Kristóf 1492. augusztus 3-án indult el három hajóval Palosz kikötőjéből (Nina. Pinta, Santa Maria) és október 12–én reggel lépett partra Guanahani szigetén, abban a hitben, hogy Indiában van.
• Az óceáni partvidék fellendülése: • az útvonalak az Amerikához közelebbi Atlanti-óceán partjára tevődtek át, kikötők épülése, kereskedelem, városok • a világpiac központja áthelyeződött Anglia ( London), Németalföld (Amszterdam, Antwerpen), Észak-Franciaország (La Rochelle, Nantes), Spanyolország és Portugália (Lisszabon) kikötőibe • eredeti tőkefelhalmozás: Anglia, Németalföld • gyapjú iránti kereslet következménye: bekerítések: parlagföldek, legelők, majd paraszti földek elvétele – köv. : • bérmunkások ( parasztok, termelőeszközeiket vesztett iparosok – 1597. Véres törvények • tőkés polgárság kialakulása: kereskedők, nemesek, gazdag parasztok • bérmunka alkalmazása, ezt nehezítik a meglévő feudális korlátok; • szaporodnak a bankok, megjelenik a tőzsde. • Sorozatos befektetések, felhalmozódó befektetési összegek, • kereskedelmi- és banktőke, bankok, kereskedelmi monopóliumok (területekre, útvonalakra, termékekre); kereskedelmi társaságok; nagy bankházak (pl. Fugger); • Spanyolország és Portugália képtelen modernizálódni – ok: nemesfémbeáramlás miatt nem fejleszti az ipart!
Mindkét ország uralkodói fő vállalkozóként támogatták a felfedezéseket. Mindkét ország rendelkezett az Atlanti-óceánra nyíló kikötőkkel, ahonnan a széljárást és a tengeráramlatokat kihasználva könnyű volt nyugati és délnyugati irányban kihajózni és visszatérni. A felfedező utak összefonódtak az újonnan megismert területek kifosztásával és gyarmatosításával. Az ázsiai kikötőkbe Afrika megkerülésével érkező portugálok kisajátították az Indiai-óceán fő hajózási útvonalait. Hajóhaduk védelmében kereskedelmi telepeket és támaszpontokat létesítettek. A tengeri kereskedelem fölötti uralom így is óriási haszonhoz juttatta a portugálokat. Közép- és Dél-Amerika – a mai Brazília kivételével – a spanyol hódítóknak jutott. A spanyol betörés jelentős spanyol népesség betelepülésével társult. A közvetlen kifosztás időszaka után megszervezték a gyarmati közigazgatást és gazdaságot. A kényszermunka különböző formáira alapozták az ültetvényes gazdálkodást és a bányák művelését. Miközben az érintett területeket a spanyolok gyarmattá szervezték, szétzúzták Közép- és Dél-Amerika korábbi társadalmi szerkezetét.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez ismerned kell a következő fogalmakat: reneszánsz és humanizmus, céh és manufaktúra, Levante és Hanza, középkori tudomány és világkép Ebből a tanegységből megismered az Európán kívüli világ felfedezésének folyamatát. Felismerheted, hogy a múlt e folyamata mennyire befolyásolta napjaink viszonyait. Piacon járva, közértben vásárolva vajon eszedbe jut-e, hogy a kínálat egy része Európától távoli vidékekről származik? Paradicsom, paprika, burgonya, kukorica, pulyka, kávé, csokoládé – életünk mindennapjait meghatározó dolgok. Gondoltad volna, hogy mindezek évszázadokkal ezelőtti események következtében kerültek Európába és más földrészekre, s lettek fokozatosan életünk nélkülözhetetlen részévé? Vajon mi indította a hajósokat a kockázatos utakra, az ismeretlen felkutatására? Gondolj bele, a középkorban ismert világ meglehetősen kicsi volt. Csak a Földközi-tenger partvidékét foglalta magában, míg a Távol-Kelet csupán néhány kereskedő elbeszélése volt, amennyire a levantei útvonal alapján megismerhették.