Bútor 13 kerület Balaton szelet dönts és nyerj
borított terület; • karbon elnyelő terület (carbon uptake land): az eddigi kategóriákkal szemben ez nem fizikai, hanem fiktív terület, amelyet a kibocsátott szén-dioxid elnyeléséhez szükséges erdőterület nagyságával számszerűsítenek. A rendelkezésre álló biológiailag értékes területet biokapacitásnak nevezzük. Az öko-lógiai lábnyom mutató így tehát nem önmagában, hanem a biokapacitással összeha-sonlítva ad valódi információt a fenntarthatóságról. (Ebből az is látszik, hogy bizo-nyos területtípusok, pl. sivatagok, jégmezők, magashegységek biokapacitása nulla, ezeket az ökológiai lábnyom elemzésekben nem veszik figyelembe. ) Az ökológiai lábnyom egyes földhasználati területeinek, illetve a biokapacitás kö-zös nevezőre hozatalához a globális hektár (gha) mértékegységet használjuk. Ehhez kétféle koefficiens-csoport szükséges: • hozamfaktorok (yield factors, YF): amelyek megmutatják, hogy egy-egy termény-ből egy-egy területen hogyan alakulnak a terméshozamok a világátlaghoz képest (pl. Ökolábnyom-számláló | Föld Napja Alapítvány. Mexikóban több kukorica terem egységnyi területen, mint Szlovákiában, így 1 tonna kukorica előállításának Mexikóban kisebb az ökológiai lábnyoma); • ekvivalencia faktorok (equivalence factors, EQF): amelyek összehasonlítást adnak különböző területtípusok – ember szempontjából tekintett – biológiai értékéről, így lehetővé téve az eltérő területtípusok közös mértékegységben, globális hektár-ban (gha) történő összevonását (pl.
Ma már mindenki számára ismert az ökológiai lábnyom fogalma. Az ökológiai lábnyom csökkentése kapcsán környezetvédelem, ilyen-olyan ipari beruházás, kapcsolódó innováció jut eszünkbe. Ijesztésképpen szó esik üvegházhatásról és globális felmelegedésről is. Megoldásként mindig valami világméretű befektetést tár elénk az üzleti világ, vagy ki tudja, ki. Mintha csak nem volna kihatással az egyén életmódja a világra. Ó, igen. Karbonlábnyom (Szénlábnyom) Kalkulátor - BOCS.EU. Ekkor jön képbe a bicikli és kerékpárút biznisz, az ökoturizmus biznisz, energiatakarékos izzó biznisz, napelem rendszer biznisz, a nemzeti parkok védelme, jegesmedvementés, vagy a szelektív szemétgyűjtés. De vajon mi a helyzet az egyén életmódjával? Írta: Elek Mohini Gondoltunk-e már arra, hogy mekkora ökológiai lábnyomot hagy maga mögött a húsevő, s mekkorát a vegetáriánus? Ezt a témát járjuk picit körbe Föld Napja alkalmából. Méghozzá táplálkozás szempontjából. Ökológiai lábnyom kiszámítása Mi az ökológiai lábnyom? Az ökológiai lábnyom számítás során hatféle földhasználati típust különítenek el.
Az Ingyenes Karbonlábnyom Kalkulátor használata nagyon egyszerű. Válassza ki a nyelvet, az országot / területet ahol él és folytatja a tevékenységét. Adja meg az elérhetőségeit és az űrlapokon a valós fogyasztási és életviteli adatokat. Ezt követően a KISZÁMOL gomb segítségével olvashatja a karbonlábnyom eredményeket. Ökológiai Lábnyom. A karbonlábnyom az ökológiai-lábnyom része és egyben a legnagyobb mértékben növekvő komponense. Használja a saját és a partnerei megelégedettségére és tegyen egy lépést a klímaváltozás súlyosbodása ellen. Az "Ingyenes Karbonlábnyom Kalkulátor" programot az iCC – BOCS Csapat biztosítja! A karbonlábnyom (szénlábnyom) számítás és elemzés önállóan is megvalósítható; a csökkentését célzó intézkedés az egyik leghatékonyabb eszköze a teljes ökológiai-lábnyom csökkentéséhez. Egy jól kidolgozott vállalati karbonlábnyom elemzés több üzleti célt is szolgálhat: az ÜHG kibocsátásból fakadó kockázatok kezelése és a csökkentési intézkedések lehetőségének azonosítása érdekelt felek és közvélemény tájékoztatása (pl.
Napjainkban egyre nő azon üzleti vállalkozások száma, amelyek tudatosan törekednek a környezettudatos működésre. Ez nemcsak a vállalat társadalmi felelősségvállalásának szempontjából fontos, hanem egyúttal hatékony marketing eszközt is jelenthet a konkurenciával szemben. Miért számoljuk ki a karbon lábnyomunkat? Általában két fő ok van: – Figyelni akarunk a karbon lábnyomunkra, és időről időre csökkenteni akarjuk azt. – Pontosan szeretnénk kommunikálni a karbon lábnyomunkat az érintett feleinknek. A karbonlábnyom (szénlábnyom) számolása a későbbi csökkentésének érdekében Egy szervezet karbonlábnyomának (szénlábnyom) kiszámítása hasznos eszköz lehet a már meglévő energia és környezeti intézkedések kiegészítéséhez, vagy akár az egységesítéséhez is. Ha a számításnál a csökkentési szándék a fő ok, akkor általában elegendő azonosítani a legfőbb kibocsátó forrásokat és számszerűsíteni a kibocsátást. Ez a folyamat egyértelmű és aránylag gyors. A legfőbb kibocsátó források általában a gáz és elektromosság felhasználás és a ki- illetve beszállítás.
Hány fővel élsz egy háztartásban? 1 2 3 4 5 vagy több Mivel fűtitek a házat/lakást? Földgáz Villamos áram Megújuló energiaforrás Olaj Hány vízcsap van a házban/lakásban? Kevesebb mint 3 3-5 6-8 8-10 több mint 10 Hol élsz? Lakásban Családi házban Egy héten hányszor eszel húst vagy halat? Nem eszek. 1-3 4-6 7-10 10-nél többször. Egy héten hányszor eszel otthon készített ételt? (azt is számítsd ide, amit az iskolába viszel! ) 10-nél kevesebbszer 10-14 14-18 18-nál többször Amikor ételt vásárolsz, igyekszel hazai/helyi terméket venni? Igen Nem Néha Ritkán Nem tudom Milyen járművel közlekedik a család? motorkerékpár kisautó középkategóriás autó nagy családi autó sportkocsi vagy kisteher teherautó
Ez azért szükséges, hogy teljes képet kapjunk a szervezet kibocsátásának mértékéről. Annak érdekében, hogy pontos lábnyom értéket kapjunk, fontos hogy jól felépített folyamatot kövessünk, melynek segítségével azonosíthatjuk az összes kibocsátási forrást. Észszerű az olyan csoportosítás, amikor az alapján gyűjtjük össze a kibocsátásokat, hogy a szervezet mekkora befolyással rendelkezik felettük. Ha így teszünk három főcsoportba oszthatjuk be a kibocsátási forrásokat: Direkt kibocsátások olyan tevékenységekből, melyeket a szervezet teljesen kontrollál A direkt kibocsátások legáltalánosabb formája a fosszilis üzemanyagok elégetése, melyek az égetés során legfőképpen CO 2 -ot bocsátanak ki. Ilyen például a munkahelyi melegvíz előállítására felhasznált földgáz. Ezen túlmenően néhány szervezet szintén direkt módon bocsát ki másfajta ÜGH-ket. Például egy kemikáliákat előállító üzem metánt (CH 4) bocsáthat ki, valamint a műtrágyahasználat dinitrogén-oxid (N 2 O) kibocsátást eredményez. Az elektromos áram használatából származó kibocsátás Általában a munkahelyek elektromos áramot használnak a világításhoz, valamint a berendezések működtetéséhez.