Hosszú ideig a kutatók is azon vitatkoztak, hogy hol állt valójában. Az áttörést három évvel ezelőtt egy műszeres kutatás hozta meg, amelynek során indirekt módon próbáltak bizonyítékot találni a régészek és a történészek. — Nem a vár helyét kerestük, hanem 1664-es ostromának a nyomait. Sem előtte, sem utána ezen a területen nem volt nagy kiterjedésű csata, így többek között a meglelt puskagolyók révén igazolni tudtuk, hogy hol állt a földvár — részletezte a kutató. Most már bizonyos, hogy a zalai–somogyi megyehatáron épült az erőd, maga a vár a mostani somogyi területen, a védművek egy része pedig Zalában. A Mura túlpartján, horvát oldalon egy ellenerőd is állt. Padányi József úgy fogalmazott: Zrínyi Miklós korának katonai zsenije volt. Olyan pontra telepítette a várat, ahonnan a Muraközbe vezető vízi átjárót ellenőrizni tudta. Itt olyan gázló volt — és híd is állt –, amelyet a közeli Kanizsa várát megszálló törökök szintén előszeretettel használtak portyázásaik során. A hadvezér úgy építtette meg az erődöt, hogy a területet egy dombvonulat védte, három oldalról pedig víz fogta közre.
Zrínyi Miklós Dobó István ❬ ❭ Thury György (?, 1508 körül – Szigetvár, 1566. szeptember 8. ) 1552 után a török közel másfél évtizedig nem indított újabb jelentős támadást Magyarországon. 1566-ban azonban maga Szulejmán szultán állt hadai élére. A hírek szerint ismét Bécs ellen készült, ám útját állta a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb vára, Szigetvár. A vár parancsnoka, Zrínyi Miklós a török elleni harcban nőtt fel. Két testvére Mohácsnál esett el, ő maga részt vett Bécs 1529. évi védelmében. 1542–1556 között Horvátország bánjaként irányította a török elleni védelmet. Több ragyogó győzelmet aratott, 1556-ban ő mentette fel az ostrom alól Szigetvár várát. 1561-től a vár kapitánya volt. A százezresre becsült török sereg augusztus 6-án kezdte meg a vár ostromát. Szigetvár védelmét a vár körüli mocsár s az ezt állandósító töltés is biztosította. Szulejmán azonban hadait nem kímélve előbb az Új-, majd az Óvárost foglalta el, átvágatta az Almás-patakot duzzasztó gátat, s kiszáríttatta a mocsarat.
80 százalékban tényleg így történt. Ez a történész barátom mondta, hogy a labanc Zrínyiből egy kuruc Zrínyit csináltam. Hogyan jut el a történet Szigetvár ostromáig? Azzal kezdődik a darab, hogy a török fővezér végigvonul a halottak borította csatatéren. Ezzel kapcsolatban bizonyította be a történész, akit említettem, hogy a török fővezér? aki egyébként Zrínyihez hasonlóan szintén horvát volt? meg akarta menteni a magyar vitézt, mint horvát a horvátot. Segítő kezet nyújtott neki, kérte, hogy adja át a várat, kerüljék el a vérontást és ők utána mennek tovább az osztrákok, a közös ellenség felé. Szóval ez a török fővezér végigmegy a csatatéren és azon kezd gondolkodni, ő mennyit tett azért, hogy ez ne így történjen. Zrínyi Miklós történetének végkifejletét mindannyian ismerjük. Miként tudott ebből a tragikus történetből sikeres darabot készíteni? Az Egri csillagok kal egyszerűbb volt a dolgom: ott tűzijáték volt, mi nyertünk, könnyű volt elérni, hogy a nézők állva tapsoljanak. Hogy fogom ugyanezt megvalósítani a Zrínyinél, ahol vesztettünk?
Hosszú ideig a kutatók is azon vitatkoztak, hogy hol állt valójában. Az áttörést három évvel ezelőtt egy műszeres kutatás hozta meg, amelynek során indirekt módon próbáltak bizonyítékot találni a régészek és a történészek. "Nem a vár helyét kerestük, hanem 1664-es ostromának a nyomait. Sem előtte, sem utána ezen a területen nem volt nagy kiterjedésű csata, így többek között a meglelt puskagolyók révén igazolni tudtuk, hogy hol állt a földvár" – részletezte a kutató. Most már bizonyos, hogy a zalai-somogyi megyehatáron épült az erőd, maga a vár a mostani somogyi területen, a védművek egy része pedig Zalában. A Mura túlpartján, horvát oldalon egy ellenerőd is állt. Padányi József úgy fogalmazott: Zrínyi Miklós korának katonai zsenije volt. Olyan pontra telepítette a várat, ahonnan a Muraközbe vezető vízi átjárót ellenőrizni tudta. Itt olyan gázló volt és híd is állt, amelyet a közeli Kanizsa várát megszálló törökök szintén előszeretettel használtak portyázásaik során. A hadvezér úgy építtette meg az erődöt, hogy a területet egy dombvonulat védte, három oldalról pedig víz fogta közre.
A Zrínyi 1566 című rockoperát 2009-ben mutatták be Szigetváron. Mikor és hogyan született meg a darab ötlete?? Időszámításunk előtt 1994-ben?? (nevet). Komolyra fordítva a szót: ekkor kértek fel, hogy írjak egy Zrínyiről szóló rockoperát, az elképzelés egy horvát? magyar koprodukció volt. Megírtam, de végül elhalt a kezdeményezés. Majd 2007-ben újra eszembe jutott, ekkor felkerestem Paizs Józsefet, Szigetvár akkori polgármesterét, akivel összeraktuk az anyagi hátteret. Az akciónk eredményes volt, 2009-ben színpadra állíthattuk a darabot. Bényei Miklós díszlettervező barátom szokta mondani arra a kérdésre, miért vártunk ennyit a darabbal, hogy? megvártuk, amíg Sasvári elég idős lesz ahhoz, hogy eljátssza Zrínyit, Feke Pali pedig megszületik ahhoz, hogy elénekelje a másik szerepet? (nevet). Szigetvár ostromának, Zrínyi és vitézei kirohanásának dátuma szeptember 7-e, az ehhez legközelebb eső hétvégén játszottuk először a darabot. Mitől különleges az előadás? A Zrínyi 1566 -ot már az ország több pontján is játszottuk, de igazán Szigetváron van otthon, arra a helyszínre is terveztük.
– 1678: 35 évesen beleszeretett a 21 éves kuruc fővezérbe, →Thököly Imrébe. 4 é. utánjárással elnyerték az udvar beleegyezését a házassághoz, melyet később ~ fia, II. →Rákóczi Ferenc önéletrajzában határozottan elítélt. A menyegző Munkácson 1682. VI. 16: volt. – Thököly ígérete ellenére fegyvert fogott a császáriak ellen, ami a 16 é. tartó török háborút vonta maga után. Férje oldalán ~ aktív részese volt a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek. 1683: Bécs sikertelen ostroma után azonban a tör. és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerültek. Utolsó erősségüket, Munkács várát ~ férjétől elszakítva 3 évig egyedül védte Antonio Caraffa generális csapatai ellenében. 1688. I. 17: kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy a vár védői amnesztiát kaptak a császártól. ~nak azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt ahol (a megállapodást részben megsértve) gyermekeit elvették tőle. Az orsolyiták zárdájában lakott, ahol lányát, Juliannát nevelték. Fiát, Ferencet Neuhausba, a jezsuiták isk-jába, soha többé nem találkozhattak.
A fórumon felszólaló Czira Szabolcs polgármester elmondta, hogy személyesen járt az MLSZ-nél, megpróbálva közbenjárni azért, hogy a Kinizsi tartozását és a klubház ügyét válasszák szét, mert a szövetség az építkezés pénzét is vissza akarja tartani addig, amíg a klub nem rendezi az adósságát. Korábban beszámoltunk róla, "a Nagykőrösi Kinizsi Sport Egyesülete 2018 április 30-án, a 2018/2019-es sportfejlesztési program keretein belül, székházépítésre pályázott a Ceglédi út 26. számú sporttelepen. Az egyesület 2018-as céljai közé tartozott a pályázathoz megfelelő tervek, dokumentációk, nyilatkozatok, elkészítése. Az új épület, parkoló, járdarendszer terveinek kialakítása a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) kiírásának megfelelőn történtek, amit Nagykőrös Város Önkormányzatával közösen dolgozott ki a klub. Az építési engedély beadásával, a Nagykőrösi Kinizsi SE összeállított koncepciója meggyőzte az MLSZ bírálóbizottságát, így a pályázat támogatásban részesült. Heti Hírek - Nagykőrös - GeoTarget. A közel 300 milliós beruházás finanszírozása 70%-ban társasági adó (TAO), illetve 30% városi önrész támogatásból adódik össze. "
Bakonyszeg, Dobi Istvánné Rohács Erzsébet(1944. ) Kecskemét, Nagyné Mizsei Erzsébet Katalin(1951. ) Lajosmizse, Bátri István(1952. ) Izsák, Fehér Ernőné Jelenfi Ilona(1930. ) Kecskemét, Miski Róbert(1978. ) Kecskemét, E. Kovács Károlyné Vass Terézia(1934. ) Szabadszállás, Iványi István(1945. ) Kiskunfélegyháza, Loránd Andrea(1971. )Kecskemét, Kőházi-Kis Ambrus(1966. ) Nagykőrös, Sörösné Kovács Zsuzsanna (1961. )Szombathely, Czégány Károly (1940. )Szabadszállás, Fajkusz Lajosné Czerván Zsófia(1938. ) Tápiószentmárton, Leskó János(1979. ) Budapest III., Virág Róbert(1982. ) Kecskemét, Edlich József (1951. ) Kecskemét, Dömötör István Sándorné Egyházi Lenke Edit(1952. ) Székesfehérvár, Tapodi Csilla(1964. ) Kelebia, Varga Sándor(1945. )Kecskemét, Pintér Julianna(1954. ) Salgótarján, Gyurász Józsefné Mák Ágnes(1963. ) Kecskemét, Varga István(1937. ) Kecskemét, Szabó Imre(1963. ) Kiskunfélegyháza, Szél-Tóth Józsefné Varga Ilona(1939. ) Kecskemét
Ide tartozóan jegyezzük meg, hogy az "olvasói igények" előtérbe kerülése óta folyik a vita, hogy nem fontosabb-e az újság eredeti küldetése – például, a kultúra-, és ismeretterjesztés -, mint az egyre terjedő gyakorlat: az úgy nevezett olvasói igények kielégítése. Ennek során az "olvasó" nem annyira olvasni, inkább látni akar. Nem annyira szépet, inkább érdekeset. Már nem "polgárpukkasztót", hanem botránkoztatót, nem a virágoskertet, hanem a borzalmat. Nem a születést, hanem a halálnak különböző módozatait. Lásd: Pletykalapok, bulvár, pornó, stb. Ezért is terjed mind ez rohamléptekkel az elektronikus sajtó képében, illetve a televízió képernyőjén. Az úgynevezett igények kielégítése mögött egyre jobban érzékelhető módon a nyereség áll! A kezdeti időkben a profit hajszolása ebben a körben elképzelhetetlen volt, szemben a mai gyakorlattal, mikor a pozitív szaldót meghaladó nyereség erőltetése, minden más szempontot megelőz. Mielőtt ily mértékben előre szaladnánk, tekintsünk vissza a kezdetekre.