A szálloda az alábbi egészségpénztárakkal áll szerződésben: - OTP Egészségpénztár - Magyar Egészséghálózat - Vitamin Egészségpénztár - Erste- Harmónia Egészségpénztár - Honvéd Egészségpénztár - Egészségpont Hálózat Kft. - K& H Medicina - Tempó Egészségpénztár - AXA - Aranykor Egészségpénztár - Uniqua Egészségpénztár - MKB Féláron Harkányfürdőn (2010. 12. 01- 2011. 02. 28- ig) Hétköznapi pihenés (vasárnaptól csütörtökig) 4. 000Ft/fő/éj svédasztalos reggelivel 5. 600Ft/fő/éj félpanziós ellátással (svédasztalos reggeli, menüválasztásos vacsora) Hétvégi pihenés (péntektől vasárnapig) 4. 800Ft/fő/éj svédasztalos reggelivel 6. 500Ft/fő/éj félpanziós ellátással (svédasztalos reggeli, menüválasztásos vacsora) Az ár az idegenforgalmi adót, valamint a jakuzzi és infra szauna használatot nem tartalmazza. Gyermekkedvezmény: 4 éves korig ingyenes 12 éves korig pótágyon: -30% Idegenforgalmi adó: 390Ft/fő/éj (18 éves kortól fizetendő) A csomag a szilveszteri időszakra nem vonatkozik. (2010. 29-2011. Hotel Arborétum Harkány vélemények - Jártál már itt? Olvass véleményeket, írj értékelést!. 01.
Magyarország egyik legkiválóbb gyógyvízével Harkányfürdő rendelkezik. Az 1823-ban felfedezett gyógyvíz 62°C-on tör fel a kutakból. Európában egyedül a harkányi gyógyvízben jelenik meg a kén, mint biológialig nagy hatékonyságú gáz. A gyógyvíz ajánlott izületi rheumatikus bántalmak, baleseti utókezelések, nőgyógyászati gyulladások, bőrbetegségek (psoriazis-pikkelysömör) esetén, valamint ivókúra formában. Szállodánk Harkány legszebb részén, egy arborétum közepén épült, csendes környezetben, 700 méterre a gyógy-és strandfürdőtől. 25 kényelmes szoba, légkondicionált étterem, lift, a szálloda földszintjén gyógy centrum biztosítja Vendégeink nyugodt pihenését, gyógyulását. Arboretum hotel harkány siklósi út 21 june. A szobák fürdőszobával, Tv-vel, hűtővel, telefonnal felszereltek, valamint balkonnal rendelkeznek. A szállóvendégek részére ingyenesen zárt parkolót biztosítunk. Nálunk lehetőség van kerékpárkölcsönzésre is. A szálloda üdülési csekket, Eurorest hotelcsekket, Chèque Déjeuner utalványt, CADHOC utalványokat elfogad, valamint Holiday Plus kártyát.
Reggelivel Félpanzióval Arborétum Hotel Harkány értékelése 9. 1 a lehetséges 10 -ből, 476 hiteles vendégértékelés alapján. Személyzet: Tisztaság: Ár/Érték: Komfort: Szolgáltatások: Étterem: Megközelíthetőség: Csak hiteles, személyes tapasztalatok alapján értékelhetnek a felhasználói Már 1 711 000 hiteles egyéni vendégértékelés Vendégeink mondták: Csendes / Nyugodt (280) Kellemes / Barátságos (215) Gyógyfürdő / Pihenés (207) Természet (188) Családias (162) " Kényelmes. Arborétum Hotel - Harkány | Wellness Akciók. Kedves szemèlyzet. " Fiatal pár 4 nap alapján 2 hónapja " Rendkívül kedves személyzet, kiváló kommunikáció, tisztaság kívül-belül. " Fiatal pár - fiatal pár 4 nap alapján 3 hónapja " Kimagasló udvaríasság a személyzet részéről!! " Középkorú pár 3 nap alapján 4 hónapja Szálláshely szolgáltatások Parkolás, utazás Ingyenes saját parkoló (25 db, ) Internet Ingyenes Wifi a közösségi terekben Wellness részleg, relaxáció Gyerekbarát szolgáltatások Asztali etetőszék, Gyerekágynemű, Játszótér, Kiságy, Fürdetőkád, Hordozható kiságy, Bébiétel melegítési lehetőség 4 éves korig a szállás ingyenes!
Petőfi tehát a Szózat szövegére játszik rá. A zárlatban megjelenő vallomás, amelyben a költő egyrészt a szülőföld, másrészt a puszta képében tárgyiasult szabadság-eszme iránti szeretetét fejezi ki, már-már ódai magasságba emeli a költeményt. Petőfi tájleíró verse of the day. Az alföld mint programvers Pándi Pál szerint Az alföld programvers, csak ma ezt már nem nagyon érzékeljük, mert mára ez a tájtípus már közhelyesen magyarnak, nemzeti jellegűnek és ízlésünket meghatározónak számít. Csak akkor érthetjük meg, milyen forradalmian újszerű volt ennek a tájnak a dicsérete Petőfi korában, ha a romantika ízlése felől közelítjük meg. Habár romantikus szerzők tollán is született egzotikus puszta-ábrázolás, a tendencia inkább az volt, hogy a romantikusok a hegyvidéket, a realisták pedig a síkságot preferálták. Az 1840-es évek elejének új irodalmi és politikai törekvéseiben megnőtt az alföld szerepe, ami nem volt véletlen. Az alföldi táj lakossága ugyanis homogén magyar volt, míg a hegyvidékeket többnyire idegen ajkú népek lakták, így a nemzeti törekvések jelképeként is jobban megfelelt az alföld.
Ami a verselést illeti, Gyulai Pál és Illyés Gyula is megállapítja, hogy Petőfi hanyag rímelő, és erre A Tisza jó bizonyíték. A " Mely nyelv merne versenyezni véled? Petőfi tájleíró verseilles le haut. " kifejezetten csúnya verssor a sok "e" betű miatt… A verselés ütemhangsúlyos, a magyar tízes laza ritmusát használja Petőfi arra, hogy ráérősen elmesélje, mit lát és hall a Tisza partján. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!
Ha ez utóbbit, akkor Petőfi Sándor kedvenc vidékén jársz. Ő volt az első magyar költőnk, aki versbe foglalta kedves tájegységét, az Alföldet. Első jelentős tájverse 1844-ben Az alföld címmel született. A XVIII. századig a költészet úgy ábrázolta a tájat akár a festő, pontosan adva vissza a látványt. Petőfi tájleíró versei. Petőfi az első, aki pontos, hiteles tájleírást ad, valóságos, földrajzilag meghatározható tájegységet ábrázol. A részletek gazdagsága mellett személyes érzelemmel és szimbolikus tartalommal telítette meg tájverseit. Számára az Alföld a szülőföld, az otthon és a korlátlan lehetőségek, a szabadság jelképe. Kiskunság című költeménye 1848 júniusában, a pesti városi forgatagban született. A költő ezért képzeletben járja be a kiskunsági természetet, az emlékeit hívja elő. Az itten, amott vagy a szélén kifejezések azt az érzést keltik, hogy a lírai én mozog, sétál a körülötte lévő környezetben. Közben számba veszi a táj jellegzetes részleteit, melyek a szívéhez oly közel állnak. Állatokat látunk: gémet, göbölyt, pásztorkutyákat; növényeket: búzát, nádat.
Petőfi Sándor: A csárda romjai tájleíró vers A csárda romjai c. vers az Alföld és a hegyvidék szembeállításával indul (hasonlóan Az alföld c. költeményhez), igen személyesen: a hegyvidékes tájat könyvhöz hasonlítja a költő, melynek "számtalan lapját forgatni kell", míg az Alföld számára olyan, mint "a nyilt, fölbontott levél". A síkság végtelenségével azonosítja Petőfi a korlátlan szabadságot, majd a hangnem komorabb lesz a csárda romjainak megtalálásával. A költő eltűnődik a csárda múltjáról, romosságának okairól. Petőfi Sándor: Az alföld (elemzés) - Oldal 4 a 12-ből - verselemzes.hu. A történelem hányattatásait említi, a török támadásokat ( "Itt régente falu avvagy város állott, / Míg nem nyögte hazánk a török rabságot;"). Úgy gondolja, hogy a hódoltságot túlélt templom "széthullot kövének" haszna ne vesszen, csárdát emeltek romjaiból. A test és lélek egységét, egységes fontosságát hangsúlyozza, kissé gúnyosan beszél a templomból csárdává válás eredményéről: "Itt és ott élhetünk az isten kedvére; / S láttam én csárdákban tisztább szíveket már, / Mint kit naponként lát térdepelni az oltár. "
Petőfi valósággal magához ölelné a tájat, amelyről nagyon bensőséges hangon beszél: majdnem úgy, mintha önmagáról írna, olyan közvetlen séggel, őszinteséggel és meghittséggel. Az alföld verselése ütemhangsúlyos, háromütemű tíz szótagos, félrím es sorokat látunk benne. A négysoros strófákban csupa asszonánc ot találunk. Zeneileg ugyanazt a – népdalból eredeztethető – formát találhatjuk meg benne, mint a Dalaim című versben: Lenn az alföld / tengersík vi- / dékin 4, 4, 2 Ott vagyok honn, / ott az én vi- / lágom; 4, 4, 2 Börtönéből / szabadúlt sas / lelkem, 4, 4, 2 Ha a rónák / végtelenjét / látom. 4, 4, 2 A versnek van időmértékes metruma is: a magyar nyelv hangsúlytörvényeihez jól idomuló trocheus versláb az uralkodó benne, de a trocheusi ritmus meg-megdöccen, s néhol úgy érezzük, meg is szűnik az időmértékesség. Igazából a hármas ütemű magyaros verselés a meghatározó. Irodalom - 7. osztály | Sulinet Tudásbázis. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Annyira beleélte magát a dologba, hogy a képzeletben való barangolás közben valóságosan is ott érezte magát a rónán. Így ami az emlékezés kezdetén még "ott" volt, abból a végére "itt" lesz – ez a két rövid szócska is Petőfinek az alföld iránti szeretetéről vall. Az "itt" szó az utolsó strófában sűrűn ismétlődik, négyszer is szerepel. Petőfi annyira szereti az alföldet, hogy nem tudja objektíven nézni, és nem is tetszeleg az objektivitás látszatában: nyíltan vállalja, hogy a tájról való véleménye szubjektív vélemény. Kijelenti, hogy szép az alföld, legalábbis őneki tetszik. Azért írja, hogy "legalább nekem szép", mert tudja, hogy mások nem feltétlenül találják szépnek az alföldet. Csak a saját nevében beszélhet. Eduline.hu. Egyszersmind arra is utal, hogy miért szép számára ez a táj: ez a szülőföldje. "Itt ringatták bölcsőm… itt / Domborodjék a sír is fölöttem", azaz itt született, és itt is szeretne meghalni. A "bölcső" és a "sír" két olyan motívum, amelyről Vörösmarty Szózat a juthat eszünkbe: " Bölcső d az s majdan sír od is".