Störr látszólag olyan karakter, aki nemhogy citromba harapott, hanem az egész feje egy citrom, amibe mások harapnak: egy nyúzott koponya, amin nem látszik se élvezet, se düh, se különösebb izgatottság, még akkor sem, amikor kemény döntéseket hoz. Nehéz hozzászokni, ami szép kihívás Enyeditől, hiszen az ő arcát nézzük az egész filmben. A feleségem története Füst Milán regényének feldolgozása, más alcímmel, évtizedes munkával. Enyedi már a nyolcvanas évektől kezdte szerette volna megfilmesíteni, de lehetősége igazán a Testről és lélekről sikerei (berlini fődíj, Oscar-jelölés) után volt csak hozzá. Először nem biztos, hogy világos, miért éppen ez a történet foglalkoztatta évtizedeken keresztül, és a film végén sem vagyok biztos benne, hogy közelebb kerültem a megoldáshoz, de azt egyáltalán nem lehet bánni, hogy elkészítette. A feleségem története ugyanis csodás szétboncolása a férfiasságnak, a nőkkel szembeni totális értetlenségnek, és annak, hogy vannak olyan emberek, akik próbálnak valahogy élni, mert úgy kell, de csak nagyon sok bénázás után jönnek rá, hogyan is kellene nekik.
A hajós jelenetekben pedig van valami vonzó, azúrkék nyugalom, szimmetria, minden kedvesebb, napfényesebb, mint a zsúfolt, koszos városban. Seydoux,, Gaber és Louis Garrel – Fotó: Csata Hanna / Mozinet A feleségem története első felében meglepően sokat bámulja a saját legénységét úgy, hogy semmi interakció nincs közöttük: csak nézi a férfiakat, akik néha meztelenül slagolják egymást, néha kieveznek a partra. Egyszer megy le a hajó gyomrába, és hát kérdés, hogy észreveszi-e azt, hogy az egyik matróz a maszturbálást hagyja abba miatta, másik kettő meg a pornóújságot dugdossa előle. Störr valahogy próbál ezek felett állni, de pontosan tudja, hogy meg kell felelnie bizonyos társadalmi szokásoknak. Meg hát mi van akkor, ha a hasa is jobban lesz, ha van egy felesége. A hasáról aztán nincs több szó, de Störr életét felőrli az, ahogy a feleségével foglalkozik. Lizzy egy rejtélyes asszony, akit Seydoux úgy játszik, hogy minden egyes gesztusát lehet máshogyan is érteni. Lehet, hogy megcsalja az urát, lehet, hogy nem.
Mert amikor a tettekre van szükség, akkor rendre alulmúl: a nászéjszakán nagy arccal kihívja vetkőzős pókerre a friss feleségét, aztán nem sokkal később már pucéran üldögél a saját nappalijában. Egy adott ponton elhagyja a száját, hogy még meghalni is képtelen. A feleségem története közben azt gondolhatjuk, hogy a film véget érni is képtelen. De ha ráéreztünk a mondanivalójára, akkor érteni fogjuk, miért úgy és oda jut el. A feleségem története szeptember 23-tól látható a magyar mozikban.
Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja. Latin-Amerikában a gyerekek gyakran ezen a napon kapják az ajándékot karácsony helyett. Forrás:
Teológiai értelmezése: Jézus Krisztusban Isten jelent meg az emberek igazi Megváltójaként, az ünnep liturgiája Jézus hármas megjelenéséről emlékezik meg. Az első jelentés a háromkirályok, avagy a napkeleti bölcsek érkezésének ünneplése. Máté evangéliuma (Mt 2, 1-16) szerint a háromkirályok a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Judeába, hogy a zsidók újszülött királyának kifejezzék hódolatukat. Először Jeruzsálemben keresték a kis Jézust, majd Heródes király gonosz szándékkal Betlehembe utasította őket; ott meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. Január 6. - Számos hagyomány kapcsolódik vízkereszt napjához - alon.hu. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar - azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A tömjénezés szertartása a napkeleti bölcsek tömjénadományára emlékeztet. A háromkirályok hálás témául kínálkozott a festőművészetnek, híres alkotás például Albrecht Dürer és Ferenczy Károly Háromkirályok című festménye is.
A hagyomány szerint azonban hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar - azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár. Védőszentjeiknek tartották az utasok, az úton járók, a vándorok, a zarándokok, és a vendégfogadósok is a napkeleti királyokat. Általában vízkeresztkor, de karácsonykor, újév és vízkereszt között is jártak. Az ünnep elsődleges témája nyugaton a háromkirályok látogatása lett, míg keleten: J ézus megkeresztelésének a napja A vízkereszt második története szerint, Jézust, a Jordán folyó vizében keresztelte meg, Keresztelő Szent János. Jézus ettől kezdve tanított. Január 6. Vízkereszt – fejlődjvelem. Kezdetben a keleti egyház - a középkortól a nyugati egyház is -, e napon vizet szentel. Jézus csodatétele Az ünnep harmadik evangéliumi története Jézus első csodatétele. Jézus a kánai menyegzőn édesanyja kérésére borrá változtatta a vizet, és ezzel kinyilvánította isteni erejét. Házszentelések Ilyenkor került sor a házszentelésre is. Rendkívüli jelentőséget tulajdonítottak a szentelt víznek.
Vízkereszt ünnepéhez számos népszokás kapcsolódik. Az egyik legismertebb, hogy ezen a napon bontják le a karácsonyfát, ezzel is elbúcsúztatva az óévet. Eleink a megszentelt vizet hazavitték, amivel meglocsolták magukat és a háziállatokat, hogy védettek legyenek a betegségektől és az ártó szándékoktól. Az ajtókat meghintették szenteltvízzel és a bejárati ajtónál a falon elhelyezett szenteltvíztartóba mártották az ujjukat, amivel keresztet vetettek a házból való kilépéskor és hazaérkezéskor egyaránt. A háromkirályjárást vagy más néven a csillagozást csak a gyerekek vagy lányok járták, mellyel felidézték a három napkeleti bölcs betlehemi látogatását. Vízkereszt, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Gáspár, Menyhért, Boldizsár párbeszédein vagy jövetelüket előadó versein kívül a karácsonyi énekekből énekeltek. Jellegzetes viselt darabjuk a fehér papírsüveg, fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag volt. Háromkirályjárás Fotó: Wikipédia Időjóslás is kötődik e naphoz. Bálint Sándor (1904-1980) néprajzkutató és művészettörténész gyűjtései szerint, "Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd" – mondták.
Az epifániának azonban új jelentésre volt szüksége, így ez a nap ettől kezdve a nyugati világban Gáspár, Menyhért, Boldizsár, azaz a napkeleti bölcsek, háromkirályok napja lett, a keleti világban Jézus Krisztus Jordán vizében való megkeresztelkedésének napjává vált. E naphoz az egyház csakhamar hozzákapcsolta Jézus kánai menyegzőn történő csodatételét, amikor a vizet borrá változtatta, így vízkereszt napja összességében mára már három jelentést is hordoz. Epifánia magyar elnevezése az ünnepen történő víz megszenteléséről kapta. Vízkereszttel kezdődik a házszentelések időszaka is. Régebben e napon hirdették ki az egyházi év mozgó ünnepeit. Ezen a napon még egy utolsó alkalommal kigyúltak a karácsonyfa fényei, a ház ura szentelt krétával Gáspár, Menyhért és Boldizsár neveinek kezdőbetűjét (G+M+B) rajzolta az ajtó keretének felső vízszintes részére, megették a karácsonyi maradék süteményeket, édességeket, gonoszt űztek, szerencsét varázsoltak, a lányoknak férjet jósoltak, a vízkereszti időjárás alapján a tél hosszára, bortermésre következtettek.