Következett Ember Márk mint Seal, Lékai-Kiss Ramóna és Papp Szabi állva tapsoltak neki. "Meg kell érkezni, mint a denevérek a földre, a fináléba" – mondta Tilla, Lékai-Kiss Ramóna szenzációsnak tartotta a produkciót. Papp Szabi egy rizsporos parókás bálnát látott piruettezni – akármit is jelentsen ez –, Kökény Attila is szupernek nevezte az előadást. Marics Peti egy nála jóval idősebb előadóként, Horváth Charlie-ként lépett színpadra: karcosan szólt az Az légy, aki vagy, amit Lékai-Kiss Ramóna könnyes szemmel hallgatott, majd még az asztalra is felállt a rajongása jeléül. Mind a négy zsűritag állva tapsolt, valóságos ováció fogadta a tökéletes produkciót – aminek hatására aztán az énekes is sírva fakadt. Titkok, amiket Ön sem tudott a Sztárban Sztár döntőseiről - Blikk. Vavra Bencének Sam Smitht kellett utánoznia, aki a Spectre – A Fantom visszatér című James Bond-film betétdaláért Oscar- és Golden Globe-díjat is kapott. Papp Szabi már közben éljenzett, Makranczi Zalán átszellemülten hallgatta, Lékai-Kiss Ramóna elsírta magát. Ismét járt a zsűritől az állótaps, mindenkit megérintett az előadás.
6. Az óvodában bakancs volt a jele. Vavra Bence egy operát énekelve Pitti Katalinként alakított hatalmasat /Fotó: Varga Imre marics peti titok érdekesség sztárban sztár
2015. július 7., kedd Mindenbe belekap, de kevés témát fejt ki mélyrehatóan az állami támogatás nélkül készült, Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák című dokumentumfilm, amely az előző rendszerben felnőtt meleg férfiak történetein keresztül próbál a magyar LMBT emberekről beszélni. Sötét rabságban vagy világos szabadságban élünk-e ma? Ahogyan az a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák című dokumentumfilmben elhangzik, a Pride lényege a láthatóság: ameddig van olyan csoportja a társadalomnak Magyarországon, amely tagjainak emberi jogai nem érvényesülnek maradéktalanul, vagy amelyet hátrányos megkülönböztetésben részesítenek, addig szükség van arra, hogy ez a hiányosság szem előtt maradjon. Legyen szó akár kerékpárosokról, kerekesszékkel élőkről, vagy éppen melegekről. Éppen ezért - na meg az aktuális, magyar problémákat nemigen feszegető hazai filmtermés miatt - nagyon örömteli, ha dokumentumfilm készül a magyar meleg közösség mindennapjairól. Jó lenne, ha még több dokumentumfilm készülne mondjuk a transzvesztita közösségről, az egyéni sorsokról, a titkosszolgálat és az előző rendszer LMBT közösségének viszonyáról, a melegjogi mozgalmak magyarországi történetéről, a hazai AIDS-helyzetről, az LMBT embereket támogató vagy ellehetetlenítő, rendszerváltás utáni magyar törvénykezésről, és ki tudja még, mi mindenről.
Ez már csak azért is jó lenne, mert akkor azok a fehér hollók, akik mégis dokumentumfilmet forgatnak a témáról - mindenféle állami támogatás nélkül, hosszú évek munkájával -, nem éreznék úgy, hogy a filmjüknek mindenről, de tényleg mindenről szólnia kell, ami csak felmerülhet a tárgykörben. Mert Takács Mária filmjének, a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák -nak - ami tulajdonképpen a rendező 2009-es, 45 és 70 éves kor közötti leszbikusokat bemutató Eltitkolt évek című munkájának párdarabja - épp ez a legnagyobb problémája. A cím arra enged következtetni, hogy a hangsúly azon lesz, miként éltek a melegek a rendszerváltás előtti Magyarországon. És ezt a várakozást erősítik az első jelenetek is, amelyekben a megfigyelésekről és az ügynökaktákról, a melegséget a zsarolhatóság eszközének látó titkosszolgákról van szó, és idősebb, meleg férfiak próbálják összehasonlítani a talán homofób, talán korlátozó, de alapvetően mégiscsak szabad mai demokráciát az előző rendszer éveivel. Sötét rabságból a világos szabadságba érkeztünk, ezt le kell szögezni" - jelenti ki Nádasdy Ádám ebben a jelenetben, reagálva arra, hogy a fiatal riporterek számára nem érthető, a mai állapotok - a kordonok közé szorított felvonulók a Pride-on, a "buziverések", a homofób politikusok - hogyan is okozhatnak örömöt bármilyen ma élő melegnek.
Szó esik a mai politikai helyzetről, de korántsem átfogóan, és talán csak egyetlen jelenet erejéig szóba kerül az első hivatalos magyar melegmozgalom kialakulása is - mindenből egy kicsit, de semmiből sem eleget. Emellett bepillantást nyerünk a drag queenek (a szereplésükhöz női ruhát öltő, leggyakrabban meleg férfiak) világába, ami roppant érdekes témája lehetne egy másik dokumentumfilmnek, de dramaturgiailag nem látszik indokoltnak, hogy a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák -ban mi másért is szerepel azon túl, hogy az egyik interjúalany érintett. Ráadásul a készítők egyáltalán nem tisztázzák, hogy kik azok a transzneműek, ezen belül kik a transzvesztiták, ez hogyan kapcsolódik a melegséghez (ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a kettő egyáltalán nem jár feltétlenül kéz a kézben), és a transzvesztitizmus miként kapcsolódik és tér el a drag queen életformától. Pedig pont az ilyen fogalmi tisztázás indokolhatná a téma megjelenését. A kifejtetlenség ellenben csak tovább erősíti az olyan hamis sztereotípiákat, mint hogy "a melegek szeretnek női ruhába öltözni" vagy akár "a melegek valójában nők akarnak lenni".
Milyen volt a rendszerváltás előtt Magyarországon meleg férfiként élni? Eredeti cím Meleg férfiak, hideg diktatúrák Rendező Takács Mária Ország / Gyártás éve Magyarország 2015 perc 98 perc Korhatár 16+ Felbontás Full HD Hang magyar Külső URL MAFAB A másfél órás kreatív, szocio – dokumentumfilm azt mutatja be, milyen volt a rendszerváltozás előtt Magyarországon meleg férfiként élni. A témának négy fiatal meleg srác ered a nyomába. Hét idős meleg férfi személyes élményei, a kikért titkosszolgálati akták, a mai társadalmi és jogi környezet tükrében értelmezik az elmúlt 50 évet.
Szerintem nem. Végül is az, hogy ez a film igazi katarzisélmény volt, leginkább a hangulatával kapcsolatos. Az Eltitkolt évek fásultan végződik, cigivel és nehezen kimondható frusztrációkkal, a Meleg férfiak pedig főként Nádasdy Ádám folyamatosan adagolt remek humorának és naivitást mellőző optimizmusának köszönhetően végig fenntartja a derűt, és olyan erőteljes, higgadt, bátor üzenettel zár, hogy még. És ezeknek a férfiaknak a szájából hiteles ez az üzenet.
Ilyen és hasonló kérdésekre ad választ ez a hiánypótló interjúkötet, amelyben 13 középkorú és idősebb, 55 és 70 év közötti meleg férfi beszél névvel és arccal az életéről. Vidéki és budapesti értelmiségi és hajléktalan, családos és meleg kapcsolatban élő, fürdőkbe, meleg szórakozóhelyekre járó, vagy épp az első néhány magyarországi aktivista. 26 évvel vagyunk a rendszerváltás után – itt volt az ideje, hogy megszólaljanak olyan magyar meleg emberek, akiket megtűrt a Kádár-korszak, akiknek '89 lehetőséget ígért, és akiket napjaink politikája újra a négy fal közé kíván szorítani.... Gyűjtemény Szakirodalom LMBT vonatkozás főtéma Raktári jelzet mel/han Archívumban elérhető igen Linkek
A mai meleg fiatalemberek már nyíltan felvállahatják nemi kötődésüket és nem kell a horvát (jugoszláv) tengerpartig utazniuk, ha szabadon szeretnének kikapcsolódni szívük választottjával, ahogyan arra a képmutató kommunista rezsim elődjeiket még rákényszerítette. Amikor azonban a szabadság alapvető értékké válik elmúlik az a kényszerítő erő is, amivel a rabság egységbe kovácsolta azt a közösséget, amely a bajban egyként volt képes kiállni saját érdekeiért. A "buzilobbival" kapcsolatos hisztériakeltéssel szemben ezért is annyira fontos, hogy a Pride szellemisége értelmében legalább az érintettek, barátaik, illetve ismerőseik képesek legyenek büszkén felvállalni magukat és azt, amit eddig elértek, mert ez nem mindig mindenki számára ennyire "természetes". :-) A filmet júliustól vetítik a pesti (Művész, Toldi, Uránia), szegedi (Belvárosi Mozi), pécsi (Apolló) és szombathelyi (Savaria) művészmozik, augusztustól pedig Debrecenben, Miskolcon és Nyíregyházán is látható lesz majd.