Ebben a versben már csak nyugalomért, lelki békéért fohászkodik, ami egyfajta lemondást, beletörődést jelez. Adj már csendességet 1 Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr! Bujdosó elmémet ódd bútúl szívemet, kit sok kín fúr! 2 Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére, Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd, vesztségére! 3 Nem kicsiny munkával, fiad halálával váltottál meg, Kinek érdeméért most is szükségemet teljesíts meg! Balassi Bálint: Adj már csendességet (elemzés) - Oldal 5 a 10-ből - verselemzes.hu. 4 Irgalmad nagysága, nem vétkem rútsága feljebb való, Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen s romlást valló. 5 Jóvoltod változást, gazdagságod fogyást ereszthet-é? Engem, te szolgádot, mint régen sokakot, ébreszthet-é? 6 Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem igéd szerént, Megadod kedvessen, mit ígérsz kegyessen hitem szerént, 7 Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak áldott zárját, Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát; 8 Repülvén áldjalak, élvén imádjalak vétek nélkül, Kit jól gyakorolván, haljak meg nyugodván, bú s kín nélkül!
A belső rímeket is figyelembe véve a versszakok 6 sorból állnak, képletük: 6a-6a-4b-6c-6c-4b. Tehát a 3. és a 6. sor félsor, és sormetszet áll utánuk, azaz egy erőteljes szünet következik. A verselés ütemhangsúlyos, és sok a tiszta rím. Ezt a versformát más versében nem használta fel a költő, ezért is tekinthető az Adj már csendességet egyedülállónak az életművében. De visszatérve a szerkezet kérdésére, létezik más szerkezeti felosztás is: Németh G. Béla szerint például a vers szerkezetét a könyörgés archetipikus váza, "formulája" szolgáltatta, amely a versbeszéd szerkezetében is szerepet kap. Eszerint az Adj már csendességet három nagyobb egységre tagolódik. Az első egység az 1-2. strófa, amely egy bevezető lélektani helyzetrajz. A második egység a 3-6. strófa, amely az érvelés, más szóval argumentáció. A harmadik egység a 7-8. strófa, amely a verset lezáró összegzés. Ezeket az egységeket a könyörgő beszéd lelki logikája különíti el egymástól, amelyről az elemzés során még lesz szó. A vers tengelyét (amelyen a vers egésze forog) egy felszólító módú igei állítmánysor adja, amelynek könyörgő értelme van: Adj, ódd, őrizd, hadd, ébreszd, gerjeszd, teljesíts, nyisd, add.
És ahogy általában nincsenek Balassinál pózok, úgy ebben a versben sem pózol: bűntudata, kétségbeesése, szenvedése mind őszinte érzelem. A vers alaphangja az őszinte megbánás és bizakodás, hangneme közvetlen és természetes, mondhatni személyes, hangulata az elmúlásé, a halál tényébe való belenyugvásé. Menete izgatott, zaklatott, érzelmileg hullámzó, tele van belső ellentétekkel, az egész csupa kérlelés, könyörgés, perlekedés és érvelés. Formailag is igazodik a tartalomhoz, mivel felszólító, kijelentő, kérdő és óhajtó mondatok váltják benne egymást (állandóan váltakoznak a különböző mondatformák). A kulcsszavak felszólító módú és kérést, könyörgést kifejező igei állítmányok (pl. "adj", "ódd", "őrizd", "hadd" stb), amelyek dinamikus sá, erőteljes sé teszik a költő megnyilatkozását. Költői eszközei közül a legfontosabbak a sűrítés és a metaforizáció, de gyakori az ismétlés és az ellentét is. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Hivatkozások Források Bouchard, Constance Brittain (1987). Kard, mitre és kolostor: Nemesség és egyház Burgundiában, 980-1198. Cornell University Press. Frankopan, Peter (2012). Az első keresztes hadjárat: A hívás keletről. Harvard University Press. Kostick, Conor (2008). Az első keresztes hadjárat társadalmi felépítése. Sima rombuszhal. Nicholas, Karen S. (1999). "Grófnők mint uralkodók Flandriában". Evergates, Theodore (szerk. ). Arisztokrata nők a középkori Franciaországban. University of Pennsylvania Press. ISBN 978-0812200614. Nicholas, David M (2013). Középkori Flandria. Routledge. Paul, Nicholas L. (2012). Nyomukban követni: Keresztes hadjáratok és családi emlékezet a középkorban. ISBN 978-0801465543. Első keresztes hadjárat meghírdetése. Runciman, Steven (1951). A keresztes háborúk története: Az első keresztes hadjárat. Vol. I. Cambridge University Press. Riley-Smith, Jonathan (2002). Az első keresztesek, 1095-1131. Előtte I. Róbert Flandria grófja 1093–1111 Sikerült általa Baldwin VII
B., szerkesztő, A Cambridge -i középkori történelem, III. Kötet: Németország és a nyugati birodalom, Cambridge University Press, London, 1922 Prof. J. S. C. Riley-Smith, Prof, Jonathan Phillips, Dr. ORIGO CÍMKÉK - keresztes hadjárat. Alan V. Murray, Dr. Guy Perry, Dr. Nicholas Morton, Keresztesek a Szentföldre adatbázisa, 1095-1149 ( online elérhető) Tudebode, Peter, Historia de Hierosolymitano itinere, John és Laurita Hill, szerkesztők, Párizs, 1977 Raymond d'Aguilers, Historia Francorum qui ceperunt Iherusalem, John és Laurita Hill, Szerkesztők, Párizs, 1969 Franciaország, John, Győzelem Keleten: Az első keresztes hadjárat hadtörténete, Cambridge University Press, 1996 ( elérhető az Internet Archívumban) Hivatkozások