Lássuk, megérte-e novemberig várnunk. Itt álljon az a mondat, hogy: az Igazság Ligája az egyik kedvenc szuperhős csapatom. A DC mindig is közelebb állt a szívemhez, mint a Marvel színes, könnyed világa. Nekem fáj a legjobban, hogyha a mai film nem üti meg az elvárásokat. A következő kritikámat ennek fényében olvassátok! A Marvel precízen és viszonylag ráérősen építette a karaktereit. Mire az Avengers összeállt, már ismertük Vasembert, Thort, Amerika Kapitányt – 2 különböző Hulkot.. nem nagyon kellett őket bemutatni. Az Igazság Ligája azonban érezhetően kapkod és valahogy sehogy sem tudja utolérni magát. Nem csak, hogy egy, de rögtön 5 féleképpen is elkezdődik a film. Mivel nem volt időnk megismerni hőseinket, most, gyorsan, fél órában akarja letolni a torkunkon ezt az -egyébként teljes filmeket megtöltő- információ halmazt. Nézd: Flashnek van egy apja, aki börtönben van. Nézd: Cyborgnak az apja egy kutató és ő egyébként ezekből az erőkockákból nyeri az erejét. Nézd: Batman fura lényekre vadászik Gothamben, akik a félelemre jönnek elő.
Ami azt illeti, az effektek olykor kifejezetten cikin néznek ki. Egyes részekről, mint az amazonok és Steppenwolf összecsapásáról úgy ordít a green screen, hogy attól az arra érzékenyek szeme könnyen vérezni kezdhet. A földönkívüliek vizuális megtervezésekor se lengett ki a kreativitást jelző mérőóra, az fix. Ezeket a dögunalmas űrrovarokat bizonyára azért erőltették, mert az ő tucatjával való lemészárlásukra oda se bagózik a korhatár-bizottság. A nosztalgikus énem mindig kicsit beleborzongott abba, amikor Danny Elfman belecsempészte a jelenetekbe a Tim Burton rendezte Batman témáját. Ezt leszámítva sajnos a munkája meglehetősen jellegtelen lett. Mintha csak parancsba adták volna a zeneszerzőnek, hogy ne próbálkozzon semmi más egyénieskedéssel, mert rossz vége lesz. Ami dicsérhető a filmben, az a hősök közti laza dinamika. Sablonokra épül és többnyire a poénjai se szólnak nagyot, mégis működik. Superman visszatérése is bár megmártózik a hatásvadászatban, mikor ő és Louis Lane ( Amy Adams) újra találkoznak, az valóban a film érzelmi nagyágyúja.
Nézd: Superman még mindig halott és az anyjától elvette a bank a farmot, úgyhogy most elköltözik, de előtte beszél Loissal, hogy hogy megy a munka… Jézus. Néha emlékeztetnem kellett magamat, hogy: Nyugi.. ez egy szuperhős film. Mindjárt beindul a dolog. Expozíció, szájbarágós narráció, adathalmazok. Ezek után a film megpróbál egy kis csipkelődő csapatdinamikát kölcsönözni a konkurens stúdiótól, de mivel nem ismerjük még csak fél órája a szereplőket, nem igazán tudunk azonosulni a dologgal. A poénok így nem ütnek, s a legjobbakat már amúgy is elsütötték az előzetesekben. Az erőltetett viccelődéstől viszont a lelke is elszáll a dolognak és bár a film azt ígéri megmutatja mi olyan jó a Föld bolygóban, később egyáltalán nem foglalkozik a témával. Kapunk egy hatalmas CGI fő gonoszt, akinek megint csak annyi a motivációja, hogy "mindent elpusztítson", de persze Superman után ő is elgyengül és simán péppé verik. Semmi epikus harc, semmi libabőr. Kapunk még egy kis Szokóviát.. jaj bocsánat.. egy random orosz várost ahol a gonosz, néhány ördögi kék csáppal akar civileket ölni, még néhány Batmant alázó, fáradt poénkodást és.. ennyi.
NEW HQ Promotional Posters new trailer 5 felhasználónak tetszik: LDreamP, Bessie, adriienn96
Nagy- nagy izgalommal ébredtünk December 6. reggelén. Felöltöttük csinos kisruhánkat és már indultunk is a bölcsibe, ahol már érezni lehetett, lassan megérkezik a Télapó. Bár havas nem volt a téli táj, a zúzmarás fák és bokrok megteremtették a kellő hangulatot. Nem volt más dolgunk, mint türelmesen várakozni... "Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves Télapó! Minden gyermek várva vár, vidám ének hangja száll. Van zsákodban minden jó, piros alma, mogyoró, Jöjj el hozzánk, várunk rád, kedves öreg Télapó. Már javában folyt a játék, amikor egyszercsak megláttunk az ablakban egy magas, nagy, fehér szakállú bácsit, aki piros ruhát viselt és nagy puttonyt cipelt a hátán. Itt kopog ott kopog 4. Ő lesz az! Ebben biztosak voltunk. Végre! Megérkezett a Mikulás! Gyorsan az ajtóhoz szaladtunk, hogy beengedjük és hellyel kínáljuk, hisz biztosan nagyon elfáradt. "Itt kopog, ott kopog Megérkezett Télapóka! Hopp! " Odavezettük a már előre elkészített székhez és megkínáltuk a finom lekváros linzerrel és egy kis tejjel. Szerencse, hogy készültünk, mert tényleg megéhezett az út során.
Generációról-generációra száll a december hónaphoz fűződő gyermeki varázslat, őrizzük az illúziót míg csak tudjuk, a Télapóvárás izgalmát. Gyermekként sok évtizedes szokásnak megfelelően suvickoltuk csizmácskáinkat, s készítettünk tálcára a Mikulásnak kekszet és tejet. Nekünk felnőtteknek is csodás élmény mindezt már saját lurkóinkkal végigcsinálni. "Itt kopog, ott kopog..." | Kárpátalja. S ha már Télapóvárás, akkor versek, mondókák és dalok is előkerülnek. Már a legkisebbek is szívesen mondókáznak, persze ők még csak egyszerű szövegeket képesek megjegyezni. Ahogy cseperednek a gyerekek úgy képesek egyre nehezebb, hosszabb verseket is memorizálni, a nagyobbacskák pedig már a humort is belevihetik a Télapó várásba. Íme néhány versike kisebbeknek-nagyobbaknak: 1 Itt kopog, ott kopog… " Itt kopog, ott kopog, Megérkezett Télapóka, hopp! "
Bóbita zenés játszóház az Ifjúsági Otthonban (Kossuth tér. ) Ajánlott életkor: 1-3 éveseknek Vezeti: Roszikné Laczi Ildikó óvónő, tanító, zeneterapeuta, a Kokas Klára-módszer követője Belépődíj: 1. 000 Ft (egy gyermek és egy felnőtt részére) A résztvevők száma limitált, jegyek elővételben válthatók az Ifjúsági Otthon pénztárában.