Már a második hétvégét nyerte debütálása óta az észak-amerikai mozikban a Sully – Csoda a Hudson folyón. Index - Kultúr - Érdektelenségbe fulladt Tom Hanks új filmje. A Clint Eastwood rendezte film maga mögé utasította a Blair Witch és a Bridget Jones babát vár című alkotásokat. A hétvégét nyerő filmdráma egy pilóta élettörténetéről szól, aki 2009-ben meghibásodott repülőgépével New York szívében, a Hudson folyó jegére szállt le, megmentve 155 utasa életét. A Tom Hanks főszereplésével forgatott film 22 millió dollárt hozott ezen a hétvégén az észak-amerikai pénztáraknál, ezzel amerikai jegyárbevétele 70, 5 millióra növekedett.
Nem kellett A kör az embereknek. Hiába volt a főszerepben Tom Hanks és Emma Watson, hiába volt az alapja egy sikerkönyv, a most bemutatott film meglepően kevés magyar nézőt tudott becsábítani a mozikba. 16 538 nézőjével a toplista negyedik helyét szerezte meg, viszont még így is kiérdemelte a legjobban teljesítő premierfilm címét a héten. A nézők a hosszú hétvégén inkább korábbi elmaradásokat pótoltak. 50 százalékkal csökkent ugyan a Halálos iramban 8 nézőinek a száma, ám így is megőrizte az első helyét. Már 298 ezren váltottak rá jegyet, vagyis Vin Diesel és népes családjának legújabb története egyre közelebb van hozzá, hogy ez legyen az idei év legnézettebb filmje. Ebben a tekintetben is a Vajna-korszak legnézettebb magyar filmjével, a Kincsem mel versenyzik. Sg.hu - Előzetest kapott Tom Hanks 2. világháborús filmje. Herendi Gábor filmje egyelőre tartja az első helyet és nem fogy a film lendülete, valamivel többen ültek be rá most, mint egy héttel korábban. Összesen 332 ezer nézőnél tart és ha így folytatja, akkor 400 ezer néző környékére is eljuthat, ami a 2010-es években készült magyar filmek között szinte példátlan teljesítmény.
Ám a Greyhound háborús, pontosabban hadihajós thrillerként végső soron jól működik, és olyan olajozottan szállítja az izgalmakat, mint Krause kapitány a szövetségeseknek szánt ellátmányt. Tom hanks új filmje. Egyelőre nem tudtam eldönteni, hogy Schneider rendezői döntése, miszerint tompítja az utolsó összecsapás feszültségét, ügyetlen megoldás vagy a harctéri tapasztalatok hirtelenségét, drámaiatlanságát kifejező gesztus. Abban viszont biztos vagyok, hogy a másfél óra alatt tartott játékidő rokonszenvessé teszi a készítőket. Ők is tudják, hogy ezt a sokszor látott, de ezúttal is működőképes formulát nem érdemes sokáig húzni. Greyhound (2020), 91 perc, értékelés: 6, 5/10 Kiemelt kép: Apple TV+
A fürdők mindennapi részévé váltak a középkori városoknak, ám az egyház nem nézte jó szemmel a működésüket. A késő középkorban a szabados erkölcsi szokások melegágyának tekintették őket, és jeles középkori tudósok is úgy vélték, hogy a fürdőbe járás betegségeket terjeszt. Ezek az intézmények egyszerre voltak fürdők, éttermek és kuplerájok, ezért érthető volt a velük szembeni ellenérzés, a homoszexualitás és a prostitúció ugyanis abban az időben sem tartozott az egyház által elfogadható erkölcsi élet kereteibe. A 14-15. századtól kezdve Európában szép lassan bezárták ezeket az intézményeket. A kutatók több okot is felvetettek, ami a látványos zuhanáshoz vezetett, többek között a reformációt, amely alatt többen is kikeltek a fürdők szabados erkölcsi életet eredményező működése ellen. Gran Turismo 7 – Kapcsold a hetedik sebességet!. De a lehetséges okok között szerepel az is, hogy az ekkor elterjedő szifilisz melegágyának számítottak a nyilvános fürdők. Ez egy olyan betegség volt, amelynek a terjedési metódusát történetesen a korabeli emberek is nagyon jól ismerték.
Bár ma már nem olyan kivételezett az életük, mint a szovjet rendszer idején, sokan így is maradnak, főként a beléjük nevelt ideológia miatt, hogy egyediek. Azt különösen szeretik, hogy bizonyos szempontból biztonságosak ezek a helyek, hiszen mindentől távol esnek, és nem jutnak be hajléktalanok, koldusok vagy rabok, viszont más szempontból igencsak veszélyes itt élni. Ott van például Ozjorszk városa, ahol a Majak Termelési Egyesülés üzeme is található, és 1957-ben itt történt a világ egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófája, a Kistim-tragédia. Ez rendkívüli sugárszennyezésnek tette ki a környéket, a veszély pedig a mai napig érezhető, hiszen a lakók között gyakoribbak a rákos megbetegedések, mint máshol, és a várható élettartam is alacsonyabb. 40 évig titkolta Szovjetunió a szörnyű nukleáris kísérleteket A környék lakói egyáltalán nem tudták, milyen veszélyes sugárszennyeződésnek voltak kitéve az évek alatt, aminek súlyos következménye lett. Hanuka negyedik lángjának fényei mellett adták át az idei Mazsike-díjakat | Mazsihisz. (Borítókép forrása: XioNoX / Flickr / Wikipédia. )
Például a legelterjedtebb kínvallatási szokás a nyújtás volt. A szegedi boszorkányper jogtörténeti szempontból számos specialitást hordozott. A korai középkorban használt istenítéletek közül néhányat felelevenítettek. Ilyen a hideg- vagy melegvíz próba: a vádlottat összekötözve a Tisza vizébe lógatták (az időtartam a végrehajtók kezében volt), és ha az illető a fennmaradt, akkor gyanúsnak titulálták, mert nem fogadja be a víz. Tipikus ősi pogány-germán szemlélet, ha az ember ártatlan, akkor a víz befogadja. Emellett egy másik szemlélet szerint a boszorkányok súlya rendkívül könnyű, és a bűnösök ezért maradnak fenn a vízen. Természetesen a vádlottakon az ördög stigmáját is keresték, de érdekes az a felfogás, hogy azok a leggyanúsabbak, akik nem voltak megjelölve, mert ők az ördög legnagyobb cinkosai. Emellett, ha nem könnyezett a boszorkány, amit fájdalompróbával ítéltek meg, az is feltűnő volt. Létezett egy szegedi irracionális vízió, mely azt jelentette, hogy az ördög szabályos hadrendbe szervezte a vele Szegeden szövetkezőket.
A szegedi boszorkányper a magyar jogtörténetben a csúcstartó, 13 egyszerre kivégzett személlyel, ami világviszonylatban tulajdonképpen eltörpül a többihez képest. A vád középpontjában mindig az ördöggel való cimborálás volt. A Nyugat-Európából származó vízió egy alapvetően teológiai megfontolásra épít, miszerint az ördöggel való kapcsolatot helyezi egy jogi eljárás középpontjába. Ebben az esetben egy teljesen irracionális vádpont fogalmazódik meg; a vádlottaknak általában fogalmuk sem volt valójában mit is követtek el. Szegedi helyzet A szegedi boszorkányper egyik vádlottja, Nagy Anna esetében a vád a következő volt: az esőt, a harmatot, a halakat és a föld zsírját eladta a törököknek. Az eljárás rendje az osztrák-német jogi minták szerint folyt, ami elsősorban inkvizíciós-, nyomozópert jelentett. Ennek lényege, hogy vádlott személytől megpróbálták kicsikarni a valódi tényállást, körülbelül úgy, ahogy mai bírósági tárgyalásokon zajlik. A korabeli jogrendszer a maival ellentétben megengedte a kényszereszközök használatát az igazság kiderítése érdekében.