Kőhalmi Zoltán A Dumaszínház oldalán Született 1977. október 29. (44 éves) [1] Szentes Állampolgársága magyar Foglalkozása humorista építész Iskolái SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium BME Építészmérnöki Kar Kitüntetései Karinthy-gyűrű (2009) IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Kőhalmi Zoltán témájú médiaállományokat. Kőhalmi Zoltán ( Szentes, 1977. október 29. –) Karinthy-gyűrűs magyar humorista, építészmérnök. Pályafutása [ szerkesztés] Gyermekkorának meghatározó élményei szülővárosához, Szenteshez, és a Tisza túlsó partján fekvő "konkurens" településhez, Csongrádhoz kötik. A gimnáziumot Szegeden, a Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban végezte. [2] Az érettségi után felvették a BME Építészmérnöki Karára. Első évfolyamos hallgatóként, 1998-ban a Magyar Rádió Humorfesztiváljának győztese lett szerzőként. A fesztivál után a Rádiókabaréban kezdett dolgozni, később Fábry Sándor gegcsapatának tagja lett az Esti Showder című műsorban. Itt dolgozott együtt Litkai Gergellyel, aki később meghívta az induló Godot Dumaszínházba.
kiad. ; Helikon, Bp., 2019 Az utolsó 450 év; Helikon, Bp., 2021 Film [ szerkesztés] Zsaruvér és Csigavér II. : Több tonna kámfor: szereplő ( 2002)? Bossa Astoria: animációsfilm-forgatókönyvíró ( 2004) Buhera mátrix: szereplő ( 2006) Bakkermann: szereplő ( 2007) Díjak [ szerkesztés] Magyar Rádió Humorfesztivál, szerző ( 1998) Karinthy-gyűrű ( 2009) Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Česko-Slovenská filmová databáze, Zoltán Kőhalmi, 342188 ↑ Egykori diákunk, Kőhalmi Zoltán SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola ↑ Ligeti Nagy Tamás: Északi összekötő. In. : HVG. XLI. évfolyam, 2019/40. (2099. ) szám, 38. oldal, ISSN 1217-9647 Források [ szerkesztés] Kőhalmi Zoltán – Dumaszínház Karinthy-gyűrű, 2009. június. 23. Magyar Rádió [ halott link] Interjú az -n 2010. május 03. Interjú a SZIN -en Archiválva 2010. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine -ben 2010. szeptember 02.
Főoldal Programok Dumaszínház – pályatévesztési tanácsadó – Kőhalmi Zoltán önálló estje Időpont: 2019. május 24. 19:00 óra Helyszín: Balaton Színház Jegyár: 3600, - Ft-tól Kőhalmi Zoltán: Ibicsoki Zoltán, meteorbecsapódás-emlékhely, gesztenyével megdobált menyasszony, toló uszály, szotyi-vonal. Aki szereti a stand-up comedy műfaját, annak az előző kifejezések olvastán minden bizonnyal beugrik a Dumaszínház egyik legnépszerűbb humoristájának neve. Ahogy szülővárosában, Szentesen sokan ismerik, Kőhalminé Zolika azonban nem a dumaszínpadon kezdte a pályát. A Karinthy-gyűrűvel kitüntetett, pályaelhagyó építészmérnök valójában sosem akart kiállni és beszélni, jól érezte magát a háttérben. Szerencsére, mégis megpróbálta. A szomorú bohóc nem is olyan szomorú, hiszen háromgyermekes, boldog családapa és férj, Humorfesztivál-győztes, a műfaj egyik legrutinosabb képviselője. Nem politizál, nem beszél celebekről és nem káromkodik. Sikeres saját estje után a Showder Klub speciális adásában, elsőként készíthetett önálló adást.
Szilveszter Kőhalmi Zoltánnal | Pályatévesztési tanácsadó | Dumaszínház - YouTube
Fellépő - Dumaszínház Kihagyás A Dumaszínház társulatának tagja. Ibicsoki Zoltán, meteorbecsapódás-emlékhely, gesztenyével megdobált menyasszony, toló uszály, szotyi-vonal. Aki szereti a stand-up comedy műfaját, annak az előző kifejezések olvastán minden bizonnyal beugrik a Dumaszínház egyik legnépszerűbb humoristájának neve. Ahogy szülővárosában, Szentesen sokan ismerik, Kőhalminé Zolika azonban nem a dumaszínpadon kezdte a pályát. A Karinthy-gyűrűvel kitüntetett, pályaelhagyó építészmérnök valójában sosem akart kiállni és beszélni, jól érezte magát a háttérben. Szerencsére, mégis megpróbálta. A szomorú bohóc nem is olyan szomorú, hiszen háromgyermekes, boldog családapa és férj, Humorfesztivál-győztes, a műfaj egyik legrutinosabb képviselője. Nem politizál, nem beszél celebekről és nem káromkodik. Sikeres saját estje után a Showder Klub speciális adásában, elsőként készíthetett önálló adást. Page load link
Ez az ősi szokás bújik meg ma is a húsvéti locsolkodás mögött, a régen minden bizonnyal tavaszi napfordulóhoz kötődő szokás a kereszténység hatására kapcsolódott össze a húsvét ünneplésével. A tavaszi napforduló Úrnője jelenik meg Gyümölcsoltó Boldog Asszonyunk alakjában is. Ő a termékenységet és a növekedést segítő Istennő, megérinti, beoltja a gyümölcsfákat és azok termést hoznak, gyümölcsöt érlelnek érintése nyomán. Gyümölcsöltó Boldogasszonyunk növekedésre indítja a mezőt, visszahozza a fecskéket és gólyákat, sőt tiszteletére a hal is felveti magát a vízben. 2. Magyar népszokások hagyományok. Virág Vasárnap -- Márciús-Április -- A Virág Vasárnap hagyományát a Biblia is elmondja, hogy Jézust utolsó útja Jeruzsálembe vezette. A nép örömujjongása közt vonult be a városba, pálmaágakat, virágokat hintettek a lába elé. Innen a virágvasárnap elnevezés. -- Hazánkban virágvasárnapi szokás volt a kiszehajtás. Néhány palóc faluban még az 1950-es években élt a szokás. Lényege: egy női ruhába öltöztetett szalmabábut körülhordtak, majd elpusztították, vízbe dobták, vagy elégették.
Én is végzek hagyományőrző tevékenységet, nagyon fontosnak tartom, hogy a hétköznapok szürkeségében figyelmet szenteljünk a régi szép szokások óvásának! Gondoljunk csak bele, hogy mi történne, ha egyik pillanatról a másikra, eltűnnének hagyományaink! Ha gyermekeink már nem tudnák, hogy farsangkor be kell öltözni és fánkot kell sütni, vagy, hogy a lányokat meg kell locsolni húsvétkor, hogy el ne hervadjanak. Azt gondolom, ezeket a népszokásokat nagyon fontos már gyerekkorban megtanulnunk, mert ekkor tudjuk igazán értékelni, az életünkbe beépíteni. Ha kialakul egyfajta kötődés a szokással, később még jobban felértékelődik, és szeretettel, megbecsüléssel adjuk majd tovább leszármazottjainknak hagyományainkat. A hagyományőrzést így tehát én is gyermekeknek tanítom. Népszokások – Wikipédia. Nagyon lelkes közönség szerencsére, fogékonyak mindenre. Nem csak arra, hogy mit kell ilyen esetekkor csinálni, de arra is, hogy honnan származik, miből ered a hagyomány. Szeretném, ha majdan a gyerekeim is tudnák, mit jelentenek a népszokások, és majd az ő gyerekeik is ismernék őket később.
Sajnos nem egyszerű megértetni, főleg a fiatalokkal, hogy miért van ennek jelentősége, de attól függetlenül fontosnak tartom, hogy tegyünk érte. Értessük meg az emberekkel, hogy milyen fontosak a gyökereink, hogy honnan származunk, mik a szokásaink, és ebben a szellemben neveljük fel gyermekeinket. Ne csak vidéken legyenek értékekkel teli mulatságok, hanem a városi nép is legyen vele tisztában, honnan jön és miből ered a hagyomány!