A világ legrosszabb embere, norvég-francia-svéd-dán-amerikai vígjáték, filmdráma, 121 perc, 2021, Rendezte: Joachim Trier. Forgalmazza: Mozinet. Ebben a filmben szinte minden benne van, ami egy életben megtörténhet A húszas-harmincas évei fordulóján járó Julie (Renate Reinsve) története zajos sikert aratott a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon, elnyerte a legjobb színésznő díját, majd a világ fesztiváljait bejárva mindenhol újabb rajongókat gyűjtött. Julie-t négy éven keresztül követjük, a norvég lány a szerelmi életében és karrierjében is a helyes, sorsfordító döntéseket próbálja meghozni – még ha egyszer megfontolt, máskor elhamarkodott választásaival fájdalmat is okoz a szeretteinek, vagy éppen saját magának. Ahhoz, hogy Julie élete egyenesbe jöjjön, először önmagát kell megtalálnia és elfogadnia – rögös út vezet ennek beismeréséhez. Azt kérdezte a főszerkesztőm, lenne kedved megnézni ezt a szerelmes filmet és írni róla ( A világ legrosszabb embere – a szerk. )? Válaszom: persze, szerelmes filmet bármikor!
A kérdés természetesen költői, ám Trier előszeretettel állítja érzelmi dilemmák elé a nézőt, de erről kicsit később. A világ legrosszabb embere egy prológusból, 12 fejezetből és egy epilógusból áll. A műfaji besorolása szerint romantikus vígjáték, de ezzel nagyon behatárolnánk a filmet, illetve félrevezetnénk potenciális nézőket. Itt ne számítsunk sablonos limonádéra, s noha megvannak a műfajra jellemző bizonyos stílusjegyek, Trier kiszélesíti a határokat és olyan mélyre ás az emberi lélek bugyraiba, hogy a Mariana-árok hozzá képest pocsolya. Persze lehet mosolyogni, nevetni, de A világ legrosszabb embere egy elképesztően sokrétű darab, igazi érzelmi hullámvasút. Ez a karaktereiben mutatkozik meg leginkább. Mindhárom főszereplő kidolgozott jellemmel bír, végtelenül emberiek, akikkel el tudjuk képzelni, hogy megiszunk közösen egy sört, vagy leállunk vitázni valami közéleti dologról. Nagyon hamar a szívünkhöz nőnek, de pont az empátia miatt, amellett, hogy szeretjük őket, sokszor nagyon szívesen beolvasnánk nekik.
Mikor ideér valaki, jöhet az első nagy számvetés, mind egyéni, mind társadalmi értelemben. Hol tartok, mit dolgozok, mennyit keresek, van-e már családom, vagy legalább egy házasság, vagy jobb híján egy komoly párkapcsolat? Mit tudok magamról, mennyire ismerem magamat? Az élet, amit élek az enyém vajon, vagy az egész csak káprázat? Ezeket a kérdéseket is lehetne még hosszan folytatni. Mindenesetre érkezhet a nyomás elvárások formájában a családomtól, a barátaimtól, a társadalomtól és persze saját magamtól is. A legjobb, ha az ember mindenek előtt annak jár a végére, amire A világ legrosszabb embere című norvég film főhőse, Julie is törekszik. Megfejteni, ki is ő valójában, mi ez az egész életnek nevezett tragikomédia, amiben tengődünk nap mint nap? Julie keresésének néhány évet felölelő rögös útját követhetjük végig húszas évei végétől kezdődően összesen tizenkét fejezetben, hogy a legvégén egy epilógusban érhessen célba. (Az előzményeket egy jó kedélyű prológus foglalja össze montázs formájában) Julie az a lány, aki még bizonytalan, kételkedik, szinte mindenben.
Joachim Trier szerzői pályája egyébként klasszikusnak mondható. Az induló "így jöttem" film után még a második mozija is erős szerzői jegyeket mutatott, majd a 2010-es években mainstreamebb formát keresett saját gondolatainak közvetítésére. A Thelma 2017-ből például már a horror és a pszichothriller műfajaival kacérkodott, eközben azonban még mindig volt egy felismerhető stílusa. Trier most visszatért a – később még bővebben kifejtett – erőteljesen szerzői megközelítéshez, miközben azért műfaji konvenciókkal is el-eljátszik. A norvég rendező maga is úgy hivatkozik A világ legrosszabb emberé re, mint azok számára készült romantikus vígjátékra, akik egyébként nem szeretik az ilyen típusú filmeket. Ez pedig itt most nem is egy jól hangzó marketingszöveg, hanem annak a rövid summázata, hogy Trier hogy fordította ki a műfaj kliséit. Mert használni bizony használja őket, az alaptörténet bármelyik amerikai romkomba tökéletesen beleillene. Van egy harmincas lány, aki nem találja a helyét a világban.
De hát így látja ő a nőket, ( a rendező) ám nem lehet, hogy ez csak a felszín? Van egyáltalán erre antennája? Na és a vége…lelombozott ez a film. A magányosság bemutatása az tetszett, a hajnali városban bolyongani egyedül, az jól átjött. 2 hozzászólás cickány 2022. január 19., 20:55 Huhhh. Ez egy olyan film, amiről azt feltételeztem, hogy elmegyek rá, de annyira nem fog a szívemhez nőni. Ez valahogy így is lett… De annyira benne ragadtam, hogy az nem igaz. Kiléptem a moziból, és csak tébláboltam. Hogy most mi történt? Vége és kész? És nézzek szembe vele? (A film mentségére szolgáljon, hogy van bennem némi filmes véna -azt hiszem? -, és rengeteg moziélmény után érzem ugyanezt. ) Alapvetően a könyökömön jön ki a feminista téma, nőként is elég fárasztónak találom, de a filmnek valahogy jól állt. Nem is a főszereplő, inkább Aksel karaktere volt a kedvencem. Nagyon megszerettem őt. Rengeteg kérdést felvet a film, főleg a nők jogai témában. Mindez surlódásmentesen be van ágyazva egy lágy, érzékeny és szerethető művészfilmbe.
A Wikiszótárból, a nyitott szótárból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Wikipédiának van ilyen témájú szócikke: levendula Tartalomjegyzék 1 Magyar 1. 1 Kiejtés 1. 2 Főnév 1. Romboló hatásúnak nevezte az angol szavak közbeszédben terjedését a francia akadémia : hungary. 2. 1 Fordítások Magyar Kiejtés IPA: [ ˈlɛvɛndulɒ] Főnév levendula ( növénytan) A levendula ( Lavandula) az árvacsalánfélék családjába tartozó növénynemzetség 39 fajjal és több hibrid fajjal. Őshonos Európában; megtalálható az Atlanti-óceánban fekvő Zöld-foki Köztársaság szigetcsoportjaitól és a Kanári-szigetektől DK-Európán keresztül Észak- és Kelet-Afrikában, a Mediterráneumban, DNy-Ázsián keresztül DK-Indiáig. A nemzetség sok tagja kerti dísznövényként ültetett a mérsékelt éghajlaton, felhasználják továbbá fűszerként, és a belőle kivont illóolajat számtalan kozmetikai termékben. A nemzetség leggyakrabban használt faja a közönséges levendula (Lavandula angustifolia), amit sokszor csak levendulaként említenek. Az 1700-as években került Magyarországra.
level 1 Le week-end, le football et le parking, hogy három szép francia szóval válaszoljak. (Mondjuk amikor olyat hallottam velem egykorútól, hogy "ezt légyszí putoljuk arrébb", akkor bennem is felhorgadt kicsit a francia akadémia) level 2 Le chewing-gum, ráadásul saját kiejtéssel a kedvenc francia szavam level 2 A le bigmacről nem is beszélve. level 2 "Modifikáljuk" a szerződés tervezeted... Ekkor már tudtam, nem hogy modifikációról, de szerződésről sem lesz szó. level 1 Leírom ide, hogy "username kicsekkol", hogy másnak ne kelljen... level 2 Használónév outjelentkezik level 2 · 2 mo. A Liverpool a legveszélyesebb angol csapat a 90. percben vagy utána : HunNews. ago Kinek mit intézett a kormánya. level 1 Még jó, hogy a nyelv nem egy statikus dolog, folyamatosan változik. level 2 az én nyelvem már elég régóta nem változott level 2 Japp, ugyanígy voltunk régen a kóla, menedzser, stb. szavainkkal is, amik mára már 100% beépültek a használatba. A nyelv változik, nem véletlen létezik preskriptív nyelvészet mellé deskriptív is. level 2 A testtömeged is folyamatosan változik, de nem mindegy, hogy fogysz, hízol, vagy levágom a fejed.
Ha rendkívül tetszett ez a fost, adományozhatsz egy-két piros aranyat u/GirlMetalinTrash felhasználónak, ha ide írod, hogy +pirosarany. Erre a fostra eddig 0 piros arany érkezett, és u/GirlMetalinTrash felhasználónak összesen 38 darabja van. Én csak egy kicsi robot vagyok, ha többet akarsz megtudni rólam, vagy valami problémát észlelsz velem kapcsolatban, ezt itt teheted meg.
Ha rendkívül tetszett ez a fost, adományozhatsz egy-két piros aranyat /u/LaTueur felhasználónak, ha ide írod, hogy +pirosarany. Erre a fostra eddig 5 piros arany érkezett, és /u/LaTueur felhasználónak összesen 1021 darabja van. Én csak egy kicsi robot vagyok, ha többet akarsz megtudni rólam, vagy valami problémát észlelsz velem kapcsolatban, ezt itt teheted meg.