Ezzel párhuzamosan nyílik meg az Ottó László: Origo-metrum; A geometria élő terébe című tárlat, amelyen a magyar geometrikus festészet jeles képviselőjének az elmúlt három évben készített művei láthatók. A művész – akinek életművét korábban már többek között a Műcsarnok is a nagyközönség elé tárta - maga keveri ki színeit, csak feketéből harminc különböző árnyalatot használ, ezáltal tud izgalmas minőségi különbségeket létrehozni vásznain. Az Ottó László kiállítás a Zsdrál Art közreműködésével jött létre. Dús László és Ottó László alkotásait február 4. és 25. között nem csak megtekinthetik, hanem meg is vásárolhatják az érdeklődök Helyszín: Virág Judit Galéria, 1055 Budapest, Falk Miksa utca 30. Mikor: 2022. február 4-25., hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 10-től 13 óráig További cikkek a rovatból Videók Ezeket olvastad már? "Néha úgy érzem, túl sokan vagyunk ebben a házasságban! " Avagy hogyan szexelj öt gyerek mellett? A férjem viszonya mentette meg az életemet 10 tény, amit a tudomány megállapított a hűtlenségről Hogyan nem veszítettem el a szüzességemet egy sátorban?
Dús László és Ottó László képzőművészek alkotásaiból nyílik kiállítás február 4-én a Virág Judit Galériában. Az ingyenesen látogatható tárlaton minden mű megvásárolható, köztük a különleges technikai bravúrral készített, a világ legnagyobb litográfiái között számon tartott Dús alkotás is, amely egyenesen Amerikából érkezik Budapest belvárosába. Dús László képzőművész, az amerikai absztrakt expresszionizmus képviselője 1974-ben emigrált az Egyesült Államokba, képkeretgyári munkásból néhány év alatt jól menő galériákban és komoly közgyűjteményekben szereplő művésszé vált. Negyed évszázaddal később tért csak vissza Magyarországra, ahol egyelőre kevesebben ismerik művészetét, mint Amerikában. Kivételesen sokoldalú mester, litográfiái mellett festményei és egyedi grafikái emelték az elismert alkotók közé. Legfrissebb munkái az USA-ban készült óriásgrafikák és litográfiák, amelyek méretükből fakadóan is komoly technikai felkészültséget és virtuozitást kívánnak. Ezekből a művekből - köztük a világ legnagyobb litográfiái között számon tartott alkotásából - nyílik Dús László - Ez a teremtés egy módja - Óriásgrafikák és szobrok címen kiállítás a Virág Judit Galériában.
A "Magyar szem" Párizsban nevű egységben magyar fotósmunkákkal találkozhatunk egy képernyőn. Az alkotók között sok a nő: Rogi André (Klein Rózsa) fényképein a korszak legfőbb művészei, ihletői sorakoznak - Giacometti, Raoul Dufy, Braque, Dora Maar, Picasso, Kiki de Montparnasse vagy éppen Miró. Továbbá számos Ylla (Koffler Kamilla), Ergy Landau (Landau Erzsi), Révai Ilka által készített kép pörög, ők mind nemzetközileg számon tartott fényképészek voltak, akiket Capánál, Brassaïnál és Kertésznél jóval kevésbé ismer a hazai közönség. Hasonlóan járt Almásy Pál, Francois Kollár (Kollár Ferenc), André Steiner és André de Dienes (Dienes Andor) – néhány név a teljesség igénye nélkül. Hatalmas tehát az örökség. A magyar kubista szekció még feltárandó terület, hisz a kubista jegyeket mutató alkotások jelentős hányada ismeretlen vagy lappang: erről alapos tanulmányban értekezett Barki Gergely ( Az elveszett kubizmus, In: Art, 2016/6, 1-21. o). A közönség számára ebben is tájékozódási pont lehet a Párizs-Budapest: lesz néhány alkotás, amelyeken a kubista stílusjegyek tetten érhetőek.
Közülük kerül ki minden idők egyik legnagyobb állata, a kék bálna. Mint minden emlős, a bálnák is levegőt lélegeznek be, tüdejük van, meleg vérűek, utódaikat nem szoptatják, hanem a szájukba fröcskölik az anyatejet. A bálnák szárazföldi emlősöktől származnak. Az evolúció során kitűnően alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz hasonló. Mellső végtagjaik uszonyokká alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették. Nincs szőrzetük. A bálnák vándorlása [ szerkesztés] A legtöbb bálna a nyarat a sarkvidékek hideg tengerein tölti, ezek a vizek ugyanis ilyenkor vannak tele a legfőbb táplálékukat jelentő apró, rák szerű élőlényekkel. A tél közeledtével aztán a bálnák elhagyják sarki élőhelyüket, s az Atlanti-óceán trópusi vizeire úsznak, hogy megszüljék borjaikat. A legtöbb faj óriási távolságot tesz meg, miközben gyakran megállnak pihenni és utódokat nemzeni. Vándorlás közben azonban nem táplálkoznak, így útközben akár testtömegük felét is elveszíthetik. Elképesztő számok a vérkeringésünkről - Blikk. Etimológia [ szerkesztés] A bálna szó a latin ballaena és a görög φάλαινα szóból származik, ez a bálnafélék duzzadt és hengeres testalkatára utal.
Az embernél a nyugalmi pulzusszám nagyjából 60-100 szívverést jelent percenként, és körülbelül 200 a percenkénti felső határ sportolás közben. Bálna – Wikipédia. A legapróbb emlősök, a cickányok szíve ezzel szemben akár ezret is ver percenként. A kutatók tapadókorongokkal erősítettek a bálnára egy műanyag tokban lévő mérőműszert, amely az állat szívritmusát figyelte, miközben az a nyílt óceánban úszott. A bálna szívének közelébe, a bal uszonya mögé illesztett műszer révén 9 órányi adatot sikerült gyűjteniük a szakembereknek egy 22 méteres felnőtt hím példánytól a kaliforniai Monterey-öbölben.
Előfordult, hogy a legnagyobb fogascetek nem szereztek annyi zsákmányt sem egy-egy mélytengeri portya során, amennyi fedezte volna az odajutásuk energiaköltségét. "Szó szerint képtelenek annyit enni, hogy energetikailag megtérüljön a merülés, mert fel kell jönniük a felszínre levegőt venni" – mutatott rá a kutató. Az egyik legnagyobb alkotóeleme az óceáni zooplanktonnak, a krill (Euphausia sp. ) Forrás: Wikimedia Commons A csaknem 20 méteres testhosszt elérő ámbráscetek nemcsak a ma élő fogascetek közül a legnagyobbak, de összes letűnt ősüket is túlszárnyalják méretben. A különböző testméretű fogascetekre kiszámított energiamegtérülési mutatók alapján "a mai ámbráscetek a biológia határait ostromolják" – hangsúlyozta Pyenson. A csoport kalkulációi azt mutatják, hogy ha kicsivel is nagyobbak lennének, az ámbráscetek már nem tudnának eleget fogyasztani a legnagyobb méretű tintahal-zsákmányukból ahhoz, hogy fenntartsák testméretüket. Egyszerűen nincs annyi nagy tintahal az óceánban, amennyi a mainál méretesebb ámbrásceteket eltartana.
Az embernél a nyugalmi pulzusszám nagyjából 60-100 szívverést jelent percenként, és körülbelül 200 a percenkénti felső határ sportolás közben. A legapróbb emlősök, a cickányok szíve ezzel szemben akár ezret is ver percenként. A kutatók tapadókorongokkal erősítettek a bálnára egy műanyag tokban lévő mérőműszert, amely az állat szívritmusát figyelte, miközben az a nyílt óceánban úszott. A bálna szívének közelébe, a bal uszonya mögé illesztett műszer révén 9 órányi adatot sikerült gyűjteniük a szakembereknek egy 22 méteres felnőtt hím példánytól a kaliforniai Monterey-öbölben. Borítókép: illusztráció Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre