2013. március 21. 2012. október 12. május 23. ( Cannes-i Filmfesztivál) Korhatár Bevétel 8, 8 millió $ [2] További információk IMDb Úton (eredeti cím: On the Road) 2012-ben bemutatott brit-francia kaland-dráma, melyet Walter Salles rendezett, Jack Kerouac 1957-es Úton című regényének adaptációjaként. A főszereplők Garrett Hedlund, Sam Riley, Kristen Stewart, Alice Braga, Amy Adams, Tom Sturridge, Danny Morgan, Elisabeth Moss, Kirsten Dunst és Viggo Mortensen. Az ügyvezető producerek Francis Ford Coppola, Patrick Batteux, Jerry Leider és Tessa Ross. A forgatás 2010. augusztus 4-én kezdődött Montréalban ( Quebec), 25 millió dolláros költségvetéssel. Világpremierje a 2012-es Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon volt szeptemberben. [3] [4] [5] A filmet miután bemutatták a filmfesztiválokon, vegyes értékeléseket kapott a kritikusoktól.
Összefoglaló Jack Kerouac (1922-1969) az amerikai beatnemzedék egyik kiemelkedő alkotója és teoretikusa, a beatéletmód és a beatideológia modelljének megteremtője - egyben az 1950-es - 60-as évek amerikai ifjúságának képviselője és prófétája, a tiltakozás, a menekülés hangjainak megszólaltatója. Lelkes követőket és ádáz ellenségeket szerzett, gondolatai a szexről, a kábítószerekről Európában tovább gyűrűztek akkor is, amikor hazájában már csillapodtak a beat körüli viharok. Könyvei lírai, vallomásos jellegűek, más-más néven majd- mindegyiknek ő maga a hőse. Főműve, az Úton a nagy utazások, száguldások története. 1947 és 1950 között barátjával, Neal Cassadyvel beautózta az Egyesült Államok és Mexikó legkülönfélébb tájait, utána egy évig tervezte az erről szóló beszámoló formáját, szerkezetét, majd pedig befűzött az írógépbe egy negyvenméteres papírtekercset - és megszületett a "spontán próza" műfaja. Az eredmény: a 60-as évek "ellenkultúrájának" beharangozása és majdani Bibliája, általános kritikusi értetlenség, valamint hatalmas közönségsiker.
Szombaton lenne száz éves Jack Kerouac, a beatnemzedék meghatározó írója, az amerikai próza egyik halhatatlan alakja. És hogy a mai napig aktuális, mi sem bizonyítja jobban, mint leghíresebb műve, az Úton egyik bevezető gondolata: "az érzésem az volt, pusztul a világ". Írhatnék most megemlékezést, méltathatnám kivételes irodalmi pályáját, de nem hiszem, hogy akarná. De akkor mit akarna? Egy pitét a sarki bódéban, úszni egyet a Mississippiben, egy mocskos nagyot bulizni egy fűtől és alkoholtól bűzlő San Franciscó-i lakásban, repeszteni az országúton a megvilágosodás felé vagy egy világot megváltó beszélgetésbe bonyolódni valakivel, akiről úgy gondolja, tanulhat valamit tőle. Meg azt akarná, hogy mondjam el neki, mit jelent a világnak. Itt feneklene meg a dolog, mert ugyan nem elhanyagolható, hogy a világnak mit jelent, sokkal inkább az számít, hogy mit jelent az embereknek, méghozzá egyenként. Mert akármilyen furcsa, ugyanazt jelenti egy amerikainak, egy svédnek, egy franciának, de még egy magyarnak is, itt, az egykor kommunizmustól, Putyin-előd diktátoroktól, Varsói Szerződéstől terhelt Közép-Kelet Európában.
Az Úton valóságos mítoszt teremtett, mert leginkább arról szólt, ami az akkori huszonéveseknek hiányzott: a szabadság szükségéről és a megszerzett szabadságról, a fogyasztói társadalomból való kitörésről és a másság, mindennemű deviancia létjogosultságáról. Magyarul először Déry György fordításában 1966-ban jelent meg az Úton, majd 1983-ban Bartos Tibor fordításában is kiadták 1983-ban, Az eredeti tekercset pedig 2011-ben M. Nagy Miklós fordításában ismerhettük meg. Bár a siker ráirányította a figyelmet, Kerouac nemigen tudott mit kezdeni vele. Egyre inkább befelé fordult, legszívesebben otthon ült és írt, és küzdött - nem sok sikerrel - alkohol- és drogproblémáival. Fontos, főként önéletrajzi ihletésű művei születtek ekkoriban: a Dharma csvargói, a Senkiháziak, a Magányos utazó, a Művésztelep. Élete utolsó éveiben érdeklődése egyre inkább a misztika és a zen buddhizmus eszméi felé fordult, életrajzot is írt Buddháról. Jack Kerouac 1969. október 21-én, alig 47 évesen a floridai St. Petersburgben halt meg májzsugorban.
A kiugrásra hét évet várnia kellett, ezalatt Neal Cassady társaságában beutazta az országot. Ebből az utazásból született meg az Úton című regény, amely Ginsberg Üvöltése mellett a beatmozgalom egyik bibliája lett. Az alapötletet így foglalta össze: "Két srác autóstoppol Kaliforniában, kutatva valami után, amit nem igazán találnak meg, elvesztik magukat az úton, visszajönnek valami másban reménykedve". A könyvet egy 37 méter hosszú, összeragasztott papírcsíkra írta, ezt fűzte be írógépébe, hogy ne kelljen gondolatait papírcserével megszakítani. A szövegben nem használt sem bekezdéseket, sem vesszőket, így 1951 áprilisában, húsz nap alatt be is fejezte művét, de a - jócskán megkurtított - kiadásra 1957-ig várnia kellett. (Kerouac ismerősei közül többen cáfolták ezt a legendát, Carolyn Cassady és mások szerint, akik személyesen ismerték, folyamatosan átírta műveit. Egyesek azt állítják, hogy a stílusa semmi esetre sem volt spontán. ) Írói technikájára döntő befolyással volt a jazz, különösen a bebop, később a buddhizmus, valamint a híres Joan Anderson levél, amit Neal Cassady írt neki.
Neal őrülete a "szent őrület", a megérzés teljességének élménye. Az őrület, ami nélkül nem születik művészet – mondanám, de nem lenne igazam. Hiszen Neal bármennyire inspiráló, az alkotást tekintve impotens. Hiszen Jack, az író (a művész) nem "szent őrült". Neal a hős, Jack a krónikása. Jack hallatlanul őszinte, az irodalomban oly ritkán láttatott cselekvésképtelen, lúzer mivolta a legtisztább művészi pozíció. A "hősök" cselekszenek, míg a történeteiket a lúzerek írják, ha olykor azt is el szeretnék hitetni velünk, hogy ők voltak a "hősök". Nem utolsó sorban az Úton sikerének ez az egyik oka, hiszen akármennyire is fáj, a legtöbbünknek zsigeri szinten könnyebb Jackkel azonosulni – az ő "tanúság-pozíciójával", a saját kételyekkel tömött, habozó csetlés-botlásával, amely hagyja megát tovasodorni Neal tornádó-személyiségének "szele" által mindenféle helyzetbe. A helyzetekbe, amelyekre Jack emlékszik – mert Neal a megérzés, a beleélés mellett másra egyre kevésbé képes, mondhatnám úgy: folyvást a regény végi szétesett, beszédképtelen állapot felé utazik.
Kanyargó színes fonalak – Horgolt játékokból nyílik kiállítás a Vasutas Művelődési Házban Már 3, 2020 Helyi hírek Március 4. és április 3. között Kanyargó színes fonalak címmel kiállításnak ad helyet a VOKE Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár. Már 3, 2020
Jan 26, 2022 A VOKE Vasutas Művelődési Ház és Könyvtárban is megünnepelték a Magyar Kultúra Napját. Az ünnepségen többek között a Tüneth Együttes, a Százszorszép Tánckör, a Kék Nefelejcs Dalkör és a Szenior Örömtánc Csoport is fellépett. A nézők vastapssal jutalmazták az előadott produkciókat. További Helyi hírek Ötmilliárdos útfejlesztés – Elkezdődött a munkaterületek átadása Nyíregyháza MJV Önkormányzata 5 000 000 000 forint vissza nem térítendő támogatásban részesült a Belügyminisztérium határozata alapján. Az önkormányzat a kormányzati támogatást teljes egészében útfejlesztésre fordítja. Ennek köszönhetően 2021-ben kilenc városrészt érintően 18 utcában épült aszfaltos út. Voke Vasutas Művelődési Ház És Könyvtár / Vasutas Művelődési Ház, Nyíregyháza – Voke Nyíregyháza. Az ötmilliárdos útfejlesztési program következő ütemeiben 2022-ben további 27 utcában kezdődhet meg az útépítés. Ezek közül – sikeres közbeszerzési eljárás eredményeként – három utcában, Felsőpáz Fehér Attila Ápr 6, 2022
A versenyek elődöntőire 2022. március 19-én kerül sor Nyíregyházán. A "Regösök húrján…" vers- és prózamondó versenyre 10-14 éves jelentkezőket várnak a szervezők. A versenyzőknek kettő, egyenként 4 percnél rövidebb verssel vagy szépprózával kell készülniük. Vasutas Művelődési Ház | Nyíregyházi Hírportál. A verseny két kategóriájának (10-12 és 13-14 évesek) legjobbjai, a zsűri döntése alapján díjazásban részesülnek, az országos gálán arany-ezüst-bronz minősítést kapnak. "Táltos világ" Népmese- és Népballada Előadói Találkozó felmenő rendszerű verseny formájában zajlik, és a fiatalabb és idősebb, sőt a legidősebb korosztály mesemondói számára is nyitott. A jelentkezők két kategóriában indulhatnak: Népmese, illetve Népballada. A magyar nyelvű népmesemondó-versenyre magyarországi, illetve Kárpát-medencei prózamondók és mesemondók nevezhetnek. Egy-egy mű hossza nem haladhatja meg a tíz percet. A szervezők és a zsűri kifejezetten értékeli, ha a mesemondó élőszóban, improvizatív módon mesél Fehérlófia – magyar képmesék - népmese-, és balladamondásra épülő videó versenyen a nevezőknek egy általuk választott népmesét vagy népballadát, balladát kell feldolgozni, akár forgatott, akár animációs video formájában.
2022. január 25.