A középkori törököket utáltuk és ki akartuk űzni, Sissi osztrák-magyar királynő meg mekkora celeb volt, akiről máig szép emlékeket ápol pl. a róla készült film. Biztos van korreláció aközött, hogy egy ország vezetése mennyire nyomja el a saját népét és mennyire próbál másokat is asszimilálni. Ez elég baj, mert ha pl. Oroszországban erős demokrácia lenne emberi jogokkal, akkor már lehet, hogy rég elzavarták volna a vezetőjüket, egy háború kirobbantása után meg aztán tutira. Itt egy kicsit önellentmondásba kerültem, mert előbb írtam, hogy a vezetőt kiszolgáló nép is felelős, most meg azt, hogy ha el vannak nyomva, akkor kevés esélyük van ellenállni. Mária Terézia az új Sissi. Vagy mégsem? | 24.hu. Szerintem ez az ellentét minden ember fejében is ott van. Ilyenkor marad az önfenntartás, a saját érdek előtérbe helyezése: vagy ugrál, és elviszik a rendőrök, vagy kussol, és akkor élheti tovább a kis életét. Főleg az a szerencsés az ilyen országokban, aki nem is gondolkodik ilyen dolgokon. (Amúgy nem csak elnyomás van, minden társadalomban minden lehetséges ötletnek lesznek támogatói, már csak a nagy számok törvénye miatt is.
Értjük, minek kellene itt végbemennie, csak hát nem hisszük el. A kívánt dramaturgiai funkció harsány fényreklámként villog a szereplők feje fölött, a katarzis azonban elmarad, lapozhatunk tovább a történelmi képeskönyvben. Az uralkodóvá válás szimbolikus pillanatát próbálja egy képbe sűríteni a híres lovas festmény mozgóképes rekonstruálása is film végén, de ez a lassított felvétel csak arra jó, hogy végleg giccsbe fojtsa az amúgy is összecsapott finálét. Ahogy a szentkoronán és a magasba tartott kardon megcsillan a lemenő nap fénye, nem a történelmi összefüggéseken vagy az urolkodás lélektanán gondolkodunk el, inkább azon, hogy tényleg egy ekkora fantáziátlan közhellyel fogják-e lezárni a filmet. Új sissi film magyarul. Fő feszültségforrásként maradnak az udvari intrikák, pletykák és cselszövések, amelyeket az olykor kissé karikatúrába hajló mellékszereplők szövögetnek a királynő és gyanútlan férje körül. Vagy az olyan szatirikus jelenetek, mint amikor az öreg király kétségbeesetten próbál fiú örököst nemzeni, miközben egy abbé az ágy mellett imádkozik, a cselédek pedig erotikus festményeket mutogatnak neki, hogy biztos siker koronázza a kísérletet.
Kedvencelte 83 Várólistára tette 45 Kiemelt értékelések Nihilchan 2020. november 7., 15:59 Aranyos, bájos és ártatlan film, ami nem túl cselekménydús, de annyira kedves, hogy pillanatok alatt megszereti a néző és nem ereszti a hangulat. Sissi eléggé gyermeteg, de csupa kellem. Ahhoz képest, hogy az eleje mennyire lassú, a legvégére besűrűsödnek az események; ezt egy kicsit sajnáltam. A ruhák szemkápráztatóan szépek, a csipkebetétek főleg. Utána jönnek a frizurák és nem utolsó sorban a tájak. Ráadásul nagyszerű érzés olyan helyszíneket felfedezni a filmben, ahol én magam is jártam már. dorinasenkar 2017. augusztus 26., 22:45 Imádom, és imádom. Amióta az eszemet tudom, minden évben karácsonykor, és azt leszámítva is többször megnézem. Ez a film is közrejátszott abban, hogy ennyire szeretem a történelmet, és magát Erzsébet királynét. A gyönyörű kosztümök, díszletek, színészek mind mind csak tökéletessé teszik ezt a filmet. Új sissi film. Örök szerelmem és kedvencem. :) viky0222 2018. január 14., 11:55 Nem is értem, hogy maradt ki eddig.
A kosztümös sorozatok ismételt fellendülésének korát éljük, ezért nem meglepő, hogy sokadik próbálkozásra ismét elővették a fiókból Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné untig ismert történetét. Teljes történelmi hűségre most sem, a 21. Új sissi film festival. század emancipált elvárásaihoz való alkalmazkodásra viszont kifejezetten törekedtek az alkotók, ami már az első percekben tetten érhető. Sisi sorozatkritika. Több mint tíz éve már annak, hogy utoljára ennyi sikeres kosztümös történelmi sorozattól zengett a sorozatos közeg. Az utolsó nagy durranás ebben a műfajban a Tudorok volt, aminek sikerét sem a Philippa Gregory regényei alapján elkészült előzménysorozatok ( A fehér királynő, A fehér hercegnő, A spanyol hercegnő), sem pedig a kurtán-furcsán befejezett Borgiák, vagy a futottak még-kategóriájú A Mediciek hatalma nem tudta túlszárnyalni, bár több évadot is megéltek, és hol A-listás sztárokat (Jeremy Irons), hol a Trónok harca kiírt szereplőit (Richard Madden, Sean Bean) foglalkoztatták. Aztán 2016-ban bemutatták a Viktóriá t, majd ugyanebben az évben jött A korona, és ismét meglódult a szekér.
Nagyon tetszett, imádtam a hangulatát, a színészeket, a történetet, a ruhákat. Főleg a ruhákat. :D Tudom, hogy sok helyen nem hű, de különösebben nem érdekelt. Nagyon élveztem, biztos, hogy mostantól nálam is rengetegszer előkerül majd. Sunshine 2018. augusztus 4., 10:28 Azt hiszem a legjobb szó rá az, hogy bájos. Oké, tudom, ez egy "régi" film, de én mondom olyan jó érzés volt, hogy: – a színészek jól játsszák a szerepüket (tessék jegyzetelni Hollywood-hype-olt sztárok) – a botoxtól kezdve a teljes arcplasztikán át a szilikon hegyekig minden hiányzik… hálásak is érte a szemeim meg az idegeim. ITT AZ ÚJ SISSI-SOROZAT: az szereposztás sokakat megdöbbent! - FOTÓK. (Tudom, tudom, akkor még nem volt, meg nem volt divat, de mennyivel jobb/normálisabb, hogy anyu/anyós nem akar egyidősnek kinézni a gyerekével/menyével) – Sissi nem nyafka, Ferenc József pedig menő(ző) helyett úriember. (Again, más kor) – Kicsiként persze Sissi volt nálam (is) a kedvenc, de idővel rájöttem, hogy a többi színész/szereplő is zseniálisan játssza a szerepét. Ferenc Károly (és a "nagyothallása") határozottan kedvenccé nőtte ki magát.
A Főőrség épülete és a Szent István-terem után a budai Vár megújításának újabb elemei készültek el: már látogatható a visszaépített Lovarda, és a Csikós udvar is visszakapta a Hauszmann korabeli összeköttetését a Budavári Palotával, bár teljesen majd csak 2022-ben készül el, amikor befejeződik Karakas pasa tornyának az építése. A budai Várnegyed régen volt épületeinek rekonstruálása, sok esetben a nulláról való visszaépítése a mai napig heves viták tárgya, de az elmúlt időszakban a projekt egyre több eleme készült el. A Főőrség épületében ma kávézó, étterem és kiállítás látható, míg a Budavári Palotában a Szent István-terem fontos turisztikai látványosságként funkcionál. Hauszmann Alajos legnagyobb munkája volt a budai Vár és környezete bővítése és átépítése: 14 éven át volt az építés vezetője, ezalatt a bécsi udvar egyáltalán nem könnyítette meg a feladatát, lépten-nyomon akadályozták. Hauszmann Alajos 14 éven át volt építésvezetője a budai Vár és környezete bővítésének Fotó: Várkapitányság Az ország legnagyobb építésze valószínűleg nem gondolt arra, hogy egy világháború és az utána jövő diktatúra szétrombolja sokéves munkáját, ahogy arra sem, hogy annak visszaépítését komoly sajtóvisszhang, szakmai viták és sok esetben a nagyközönség részéről is felmerülő kérdések kísérik majd.
A dualizmus korának meghatározó magyar építésze, Hauszmann Alajos a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a termet, amelynek berendezése 1900-ban a párizsi világkiállításon elnyerte a zsűri nagydíját. 1916 decemberében IV. Károly, az utolsó magyar király megkoronázására innen indult a Szent Korona a Mátyás-templomba. Az újjáépítésben részt vevő hazai mesterek éveken át dolgoztak a berendezés kialakításán. Újra elkészültek a falakat díszítő Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló Zsolnay-pirogránit képek, a terem központi helyét elfoglaló kandalló és a tetejére kerülő Szent István-mellszobor, az intarziás parketta, a fém- és ötvösmunkák, az egyedi bútorok és függönyök, és a terem falát burkoló díszes borítás. A hiteles rekonstrukció érdekében mára már eltűnőben lévő mesterségek képviselői vettek részt az alkotásban: Pécstől Pápáig hét szakma kiválósága, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember dolgozott az eredetivel megegyező rekonstrukción.
A Szent István-terem anno a párizsi világkiállításon díjakat nyert korhű mása 2021. augusztus 20. óta tekinthető meg a Budavári Palotában. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem a századforduló iparművészeti csodája volt, amelyet a látogatók 1945-ig tekinthették meg, majd a II. világháborúban megsemmisült. Itt található az ország legnagyobb Zsolnay kandallója, Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló képek, emellett a falikarok, a csillár, a mennyezet szinte egy ékszerdobozt alkot. A Szent István-terem elkészítésében annak idején a magyar iparművészet legnagyobb alakjai - Zsolnay, Thék, a Haas Fülöp és Fiai vállalat vagy a Neuschlosz testvérek - vettek részt, és most egy elkötelezett csapat hatalmas munkával tudta újraalkotni az egykori berendezést. Az 1902-ben elkészült Szent István-terem - a déli összekötő szárny részeként - a második világháború pusztítása során teljesen kiégett, a háború után a termet nem állították helyre. Az államalapító Szent István királyról elnevezett terem a magyar iparművészet kiemelkedő teljesítménye volt a 19-20. század fordulóján.
Béla, II. András, IV. Béla és III. András, valamint Szent Imre herceg, Szent Erzsébet és Szent Margit alakja jelenik meg a különleges technikájú képeken. Az ajtók fölötti szintén pirogránitból készült, több táblából álló faliképek egy-egy történelmi jelenetet idéznek: az egyiken Szent István és Szent Gellért hirdeti a kereszténységet, a másik témája István apostoli megkoronázása és az államalapítás. Több évnyi tervezés és formába öntés után három különleges, egyenként 150 kg súlyú csillár is felkerült a terem mennyezetére. Szintén a helyükre kerültek a falikarok, amelyek kialakítása az intarziás padló motívumára rímel: az öt-öt izzó egy sárkányfigurából ágazik ki és csiszolt üvegkövek díszítik. Az eredeti csillárok és falikarok Kissling Rudolf gyárában készültek, alig néhány minta és archív fotó maradt fenn, melyek alapján a szakemberek rekonstruálták a világítótestek makettjeit, a díszítő üveg-, drágakő- és fémelemeket. A terem különleges megvilágítását az összesen kilencvenkét darab, ún.
A kiállítást megnyitó Németh Szilárd honvédelmi miniszter-helyettes a bátorság és elszántság példájaként idézte fel a nevezetes sepsiszentgyörgyi eseményt, ahol Gábor Áron nem kis önbizalomról tanúságot téve közölte a nemzetgyűléssel: Ha két hét múlva a város piacterén nem lesz az első hat ágyú felállítva, és próbalövésnél célt nem találok, akkor én magam állok tízlépésnyire az ágyú elébe céltáblának. Erre szerencsére nem került sor, rövid időn belül hetven löveggel látta el a honvéd tüzérséget. A tárlaton megannyi kuriózummal együtt látható Sepsiszentgyörgy 1848-as zászlaja, Bem József tábornok sétabotja, Deák Ferenc Széchenyi Istvántól kapott pipája, Kossuth Lajos cigarettaszipkája, magyar főtisztek csákói, kézifegyverei, hadfiak fogságban készített faeszközei és nagymamákat meghazudtoló szőttesei. Mind közül talán legmegrázóbb emlék az az ereklye, amelyet Makray Lászlóné Thorma Lujza készíttetett a kivégzett honvédtábornok, Damjanich János bitófájának általa megszerzett faanyagából.
A cikk eredetileg a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány "Magyarország vár" című kiadványában jelent meg. A lap főtámogatója: