Gondolni kell a ház minden részére (nem csak a homlokzatára), meg kell tudni határozni, hogy milyen anyagot használunk. Aztán az anyag vastagságát is meg kell tudni határozni, mert nem mindegy, milyen jó hatásfokkal működik a rendszerünk évekig, évtizedekig. És persze a kivitelezés minősége is nagyban befolyásolja egy hőszigetelő rendszer valódi hőszigetelő képességét. Itt a vakolható kőzetgyapot alapanyagok közül tudsz választani, melyek nagyon kedvelt alapanyagnak minősülnek. Érdemes tehát ezeket előnyben részesíteni, mert ilyen jó tulajdonsággal más alapanyagok nem rendelkeznek. Miért válasszak vakolható homlokzati kőzetgyapotot? Ha röviden akarunk erre a kérdésre válaszolni, akkor azért, mert ennyire jó anyagot nem találsz mást. De kifejtem kicsit jobban. Kiváló a hőszigetelő képessége, de emellett további kiemelkedő tulajdonságai miatt is nagyon kedvelik. Ott van például a nagyfokú hangszigetelő képessége is. Épp ezért előszeretettel használják ezt az alapanyagot nagyobb forgalmú utak mentén.
Főoldal Szigetelés Hőszigetelés, hangszigetelés Kőzetgyapot szigetelés Rockwool Frontrock Super 15 cm vakolható kőzetgyapot lemez Cikkszám: UH-540567 Homlokzati kőzetgyapot szigetelés Hő- és hangszigetelő Nem éghető, tűzterjedési gátak kialakítására A terméket bálában értékesítjük 1, 2 m2/ bála; 0, 6 m2/tábla 19, 2 m2/raklap Átvételi pont kalkulációért kattints Házhozszállítás 11 568 Ft / kiszerelés 1. 2 m2 / kiszerelés Rockwool Frontrock Super műgyanta kötésű, teljes keresztmetszetében víztaszító, kétrétegű (inhomogén), csupasz, vakolható kőzetgyapot lemez. Kiváló hőszigetelő. Nem éghető, hő hatásara füstöt nem fejleszt, nincs égvecsepegése, képes a tűzterjedést megakadályozni. Nemcsak jól hangszigetel, hanem hangelnyelő képessége is kiemelkedő. Teljes keresztmetszetében víztaszító, felületéről a vízcseppek leperegnek. Páraáteresztő képessége gyakorlatilag a levegőével megegyező. Nem zsugorodik, nincs hőmozgása. Az egészségre nem káros: magas biológiai oldódóképességű, EUCEB minősítésű kőzetgyapot alapanyagból készül.
A hollandiai Groot-Zundert-ben, 1853. március 30-án született Vincent van Gogh a művészettörténet egyik legendás alakja, festményei ikonikusak, levágott füle legendává vált, és mégis még mindig sok olyan dolog van, amit nem tudunk róla. Összegyűjtöttünk öt érdekes tényt a művész életéről. Napraforgók (Van Gogh festményei) – Wikipédia. Nem készült művészi pályára Fiatalon Vincent van Gogh a lelkészi hivatást választotta, hittérítőként dolgozott a belgiumi Borinage-ban. Habár kilencévesen már rajzolt, első képét csak viszonylag későn, csak 27 évesen készítette el. Az ezt követő tíz évben azonban megszállottként festett és mintegy 900 művet alkotott. Egyetlen eladott festmény Van Gogh életében a festményei közül csupán egyet, a Vörös szőlőskertek Arles-ban (La Vigne Rouge) című képét tudta értékesíteni. A vásárló Anna Boch, belga művész és műgyűjtő volt, aki 1890 elején vásárolta meg a festményt 400 belga frankért. Tizenhat évvel később, 1906-ban Boch eladta a festményt 10 ezer frankért, majd ugyanebben az évben került az alkotás Sergei Shchukin orosz üzletemberhez, később pedig a moszkvai Állami Puskin Képzőművészeti Múzeumba, ahol ma is látható.
Vincent van Gogh, az őrült zseni, a zaklatott lelkivilágú, újító szellemű festő a vibráló, lüktető, hullámzó vonalak mestere volt. Zaklatottsága és betegségei is közrejátszhattak abban, hogy ennyire felismerhető, egyedi, sajátos technikával és látásmóddal örökítette meg az őt körülvevő tárgyakat, tájakat, személyeket, helyeket. A holland festő nem élhette meg, hogy nagyságát, képeit elismerik és rajongva szeretik. Van Gogh festői világát idézzük meg néhány látványos animációval. Beléphetünk a képek közé, érezhetjük lüktetésüket, atmoszférájukat. Öncsonkítás és mentális betegségek A hollandiai Groot-Zundert-ben, 1853. március 30-án született posztimpresszionista Vincent van Goghról két dolog biztosan mindenkinek azonnal beugrik. Loving Vincent: megmozdulnak Van Gogh festményei. Az egyik, hogy csupán egyetlen képet adott el életében ( Vörös szőlőskertek Arles-ban), a másik, hogy tébolyult állapotban levágta a fülét. Az öncsonkítás gesztusa és ténye is bizonyítja, hogy a festő bizony hevesen és zaklatottan élt. Van Gogh gyakran szenvedett hallucinációktól, depressziótól, és epilepsziás rohamoktól.
A palettája szó szerint felrobbant, és ez volt a legtermékenyebb életszakasz. A fényt egyedülálló módon látva Van Gogh számos olyan tájképet és más festményt ábrázolt, amelyek a korai modernitás ikonjainak tekinthetők. Gyorsan festett, naponta egy festményről készített egy festményt, de akkor is rosszul fogadta a stílusát. Az évtized végére Vincent van Gogh szenvedett egyre inkább mentális betegségétől, valószínűleg egy epilepszia formájától. Vincent Van Gogh festmények és képek: vászonképek, faliképek rendelése | Képáruház. A szegénység, a rozoga szeretet és az általános instabilitás által sújtotta, mélyebbre vetette a kétségbeesést, ami miatt 1890-ben megszüntette a saját életét. Így fejezi ki a művészettörténelem egyik legszomorúbb életrajzát, mondván a látványos zseniálisnak, aki élete során csak egyetlen festményt adtak el. FESTITEK LISTÁJA 1. A burgonyafélék, 1885 A parasztok ábrázolására való törekvés, ahogyan valójában vannak, Vincent van Gogh felidézte ezt a darabot. A kemény életről szól a földre, a munkára, a becsületességre és a szegénységre. 3. Önportré a Tarascon-i úton, 1888 Van Gogh számos önarcképének egyike, de ezúttal tükör nélkül készült.
Mentális betegségekkel küzdött Van Gogh gyakran szenvedett hallucinációktól, a depressziótól, és rohamoktól. A tünetek alapján modern pszichiáterek több mint 30 diagnózist állítottak fel, ezek között skizofrénia, bipoláris zavar, és temporális lebeny epilepszia is szerepelt. 1888 telén egészségi állapota annyira megromlott, hogy a művészt saját kérésére beszállították a saint-paul-de-mausole-I elmegyógyintézetbe, ahol tovább vívta iszonyú harcát betegsége ellen. Itt festette meg a híres Csillagos éj című művét. Van Goghot sógornője tette híressé Theo feleségének állhatatossága nélkül van Gogh neve és alkotásai valószínűleg feledésbe merültek volna. Férje és Vincent halála után Johanna több száz festmény örökölt, ő pedig személyes küldetésének tekintette, hogy népszerűsítse a művész munkáit, és különböző kiállításokra adta kölcsön a festményeket. Johanna halála után gyermekük, Vincent Willem van Gogh örökölte a rajzokból, festményekből, levelekből álló gazdag gyűjteményt, majd 1973-ban Amszterdamban megalapította a van Gogh Múzeumot.
Sikerüket mutatja, hogy számtalan hamisítvány, másolat is készült róluk, az eredetiek pedig rekordárakat értek el az aukciókon. Galéria [ szerkesztés] Négy elvirágzott napraforgó (Párizs, 1887 - Kröller-Müller Múzeum, Otterlo, Hollandia) Váza tizenöt napraforgóval (Arles, 1888. augusztus – National Gallery, London) Váza három napraforgóval (Arles, 1888. augusztus – Magángyűjtemény, Egyesült Államok) Váza öt narpaforgóval (Arles, 1888. augusztus – megsemmisült a második világháborúban) Váza tizenöt napraforgóval (Arles, 1889. január). (Van Gogh Múzeum, Amszterdam) Váza tizenöt napraforgóval (Arles, 1889. január – Sompo Művészeti Múzeum, Tokió) Váza tizenkét napraforgóval (Arles, 1889. január – Philadelphia Museum of Art, Egyesült Államok) Források [ szerkesztés] Christian Lenz: The Neue Pinakothek - Munich
Az első igazi ambiciózus festménye 1885-ben készült - A burgonyafélék, egy összefoglaló Van Gogh elképzelése a parasztfestészetről, amely erős társadalmi tartalmú. A sötét hangok miatt a mű nem sok sikert aratott a művészeti piacon, mert Párizsban, a művészeti világ központjában a művészek modern, színes stílusban festettek. Az 1886-ban Párizsba való átjutás az impresszionizmus irányába tolja Van Goghot. Gyors tanuló volt, és barátokat kötött más művészekkel, például Paul Gauguin-val. A legmagasabb megbecsülésben tartotta a Georges Seurat pointillizmust, és úgy gondolta, hogy egy napon pointillist festővé válik. A japán Ukiyo-E-nyomatokkal kapcsolatos általános vonzódás Van Gogh-ot is megragadta, és sok japán stílusú referencia nyomon követhető az idei munkája során. Ami szintén figyelemre méltó a Van Gogh palettájának feltűnő változása, amely most fényesebb színeket és szabad, csiszolatlan ütéseket alkalmazott. 1888 elején Van Gogh költözött Arlesba Dél-Franciaországban. Még mindig parasztfestő akar lenni, valami teljesen más dologot ért el.